Beszélgetés Janikovszky Jánossal és Merényi Ágnessel

Mint a közelmúlt több példája mutatja, a könyvkiadók egyesülése megerősíti fenntarthatóságukat és jót tesz piaci szereplésüknek is. A Móra Kiadó is efféle egyesítést hajt végre, amikor részesedést szerez a Csimota Kiadóban és a Csodaceruzában. Janikovszky János , a kiadó vezetője elmondta, úgy véli, a kis, független kiadók ideje lejárt. A Móra kiadói és szervezői erejével segíti a kis kiadókat, cserébe pedig magához vonzza a progresszív gondolkodást és a kreativitást, amelyre nekik a klasszikusok megjelentetése mellett, nem sok idejük marad. Évi kétszáz körüli címállományt jelentetnek meg, melyekből Merényi Ágnes főszerkesztő a Móra Kiadó őszi újdonságait mutatja be.

- A könyveladási statisztikák azt mutatják, hogy nagy általánosságban csökken a könyvek eladási száma. A gyerekkönyvkiadás az egyetlen terület, ahol nőnek az eladási számok. Hogyan lehetséges ez? – kérdezem Janikovszky Jánost.

- A MKKE konkrét adatai azt mutatják, hogy 2011-ben az összforgalom 3,3%-kal csökkent a teljes könyvkereskedelemben, a gyerekkönyvek forgalma mégis nőtt. Az általuk regisztrált kiadók összforgalma 10 milliárd forint körül volt, s ebben a Móra Kiadó úgy 11% körüli piaci részesedéssel vett reszt. Persze tudjuk, hogy vannak kiadók, melyek nem tagjai a MKKE-nek és gyerekkönyveket adnak ki, a valós piaci részesedésünk tehát ennél néhány százalékkal kevesebb, de ez így is nagyon szép eredmény. A kiadók száma látszólag stagnál, bár mindig vannak újak, akik a semmiből jelennek meg a nagy könyvesboltok hálózataiban. Sohasem értettem ezt a könnyedséget, semmilyen más terméknél nem eshetne meg, hogy az ismeretlenségből nő ki egy cég, és szinte azonnal a legjobb helyekre bekerül a terméke. Mindig azt mondom, hogy könyvet nem kiadni nehéz, hanem eladni . Mégis sok kis kiadó küzd olyan nehézséggel, hogy anyagi potenciál híján nem tudja kihelyezni a könyveit a nagy bolthálózatokba, vagy például a hipermarketekbe. A hipermarketekben sokan nem hisznek, pedig szerintem ez a piaci terület is hoz értékelhető forgalmat.

- Mégis miért nőhetett az eladási szám? Ha másra nem is, a gyerekeinkre többet költünk?

- Sok oka lehet. Mondják, hogy a gyerekszám visszaesett, de azért 90 ezer körüli gyerekszámmal számolhatunk minden évben. A szülők, nagyszülők a gyerekeknek pedig megveszik a könyvet, amely egyszerre olvasmány és játék. A környezetemben is látom, hogy rengeteg gyerekkönyv, lapozó, vagy pancsolókönyv van a háztartásokban. Véleményem szerint a kis korosztálybeli szegmens nő igazán, a felette lévő, iskolásoknak szánt könyvek eladása talán áll vagy kevésbé nő – bár erre nincsenek igazán statisztikák. A kamaszkönyvek eladási statisztikája mindig attól függ, van-e a piacon valamilyen sikerkönyv, ami felfuttatja az adott kiadó forgalmát. Ha véget ér a széria, a kiadó forgalma megfeleződik.

- A Móra hogy igazodik ehhez a tendenciához?

- Mi nem vagyunk bestseller kiadó, így a forgalmunkban nincs efféle ingadozás. A tavalyi forgalmunk 10 %-kal több, mint az előző évi, ami jó teljesítmény. Hasonlót várok az idei évtől is. Az alsós, vagy még kisebb korosztályra koncentrálunk elsősorban. Vannak standard címeink, amelyek folyamatosan biztosítják a Móra jelenlétét és erejét. Az utolsó pár évben rengeteg címet sikerült visszaszereznünk, amelyek elkerültek a kiadótól. Sikertörténet pl. Az öreg néne őzikéje, vagy Gazdag Erzsi Meseboltja, és az Erich Kästner-életmű jogainak visszaszerzése. A Móra az idei évre elérte az 5-6. helyet az ország könyvkiadói között, ami ragyogó eredmény. A MagyarBrands rangsorában az első 50 helyen belül vagyunk, a könyvkiadók között egyedüli szereplőként. Kevés ilyen tiszta profilú kiadó van, és két hasonlóan tiszta profilú kiadóval szövetkezve még erősebbek lehetünk. Nemrég a Csimota Kiadóban szerzett tulajdont a Móra. Az ő kiadójukat éreztem a legprogresszívebbnek a gyerekkönyvpiac résztevői közül. Tíz éves működésük alatt különösen izgalmas és újszerű könyvekkel hívták fel magukra a figyelmet. Körülbelül egy éve beszélgettünk már a tervről, olyan szimpátia és egyetértés alakult ki közöttünk, ami elvezetett a társuláshoz. Úgy látom, a kis, független kiadók ideje lejárt. Tíz-húsz könyvvel erőt képviselni a kereskedelemben szinte lehetetlen. Ha a kis kiadó nem tud egy nagyobb szervezet részévé válni és így nagyobb potenciált képviselni a kereskedelemben, akkor komoly bajba kerülhet. A Csodaceruza a másik kiadó, amely bekerült a Móra-csoport vonzáskörébe. Körülbelül 10-11 könyvük van és egy nehézségekkel küzdőfolyóiratuk, amely megérdemli, hogy folyamatosan jelen legyen a könyvpiacon. Sándor Csilla körülbelül tíz éve küzd a lapért heroikus erőfeszítéssel. Azzal, hogy a Móra betársul ebbe a két cégbe, elismeri a társai munkáját. Megpróbálunk együtt dolgozni. A Móra segít a logisztikai feladatokban, és piaci erejével a kereskedésben, a pénzügyekben, és egyúttal olyan progresszív agyakat tud a Móra-csoport köré összegyűjteni, akikben bízik, és akikre nagy szükség van. Izgalmas lehetőségnek tartom a keveredést, új gondolatokat várok tőlük, mi meg az erőt adjuk hozzá. A Csimota minden egyes könyve újdonság, saját gondolat, magyar szerzővel és illusztrátorral, valami olyan, ami még sohasem volt. Egy pillanatig sem gondolom azt persze, hogy nálunk a kollégáim ne lennének kreatívak, de évi kétszáz könyv megjelenése mellett nem lehet kreatívan elmélyülni egy-egy kötetben.

- Hogyan épül fel jelenleg a kiadó stratégiája? Mik jelennek meg a közeljövőben és melyik korosztálynak? – kérdezem Merényi Ágnes szerkesztőtől.

- A kiadó a klasszikusok újbóli megjelentetésére épít minden korosztályban és az új szerzők, tehetségek és művek felkutatására. Olyanokra gondoljunk itt, mint Benedek Elek, Szepes Mária, Fekete István, Janikovszky Éva vagy Marék Veronika.
A 0-6 éves korosztálynak kiadott könyveink meglehetősen szép számmal bővültek az elmúlt időszakban. A pancsolókönyvektől kezdjük, a bábozós, „ugrálós” vagy más játékos elemeket felvonultató könyvekkel folytatjuk, a kicsit nagyobbaknak pedig lapozókat kínálunk, klasszikus magyar szerzők műveit, Petőfit, Móriczot, Mórát gyönyörű és igényes illusztrációkkal, ezek mind rendkívül sikeresek. Életműsorozatokat is megjelentetünk. A közelmúltban útjára indítottuk a Már tudok olvasni! című sorozat felújított változatát, amire nagy igény mutatkozik. A klasszikus magyar és külföldi írókon kívül kortárs szerzők műveit is belecsempésszük a sorozatba, lesz például egy új, vicces könyvünk A rettegő fogorvos címmel Víg Balázs tollából. A Pöttyös sorozat is fut tovább. Kiadunk egy új Képes ABC kötetet Balázs Ágnestől, ami korszerűen mutatja be az olvasás fortélyait és remélhetőleg méltó párja lesz Varga Katalin klasszikus Gőgös Gúnár Gedeonjának és társainak.
A nyár végi kiadványaink között egészen újszerű a Rázós kalandok című sorozat, amely a képes, képregényszerű ismeretterjesztő könyvek sorában foglal helyet. Ami különleges benne, hogy nem csupán elvezet egy-egy korszakba (az első az ókori olimpiákra, a második a Titanicra), hanem vicces, és abból a negatív megközelítésből indul ki, hogy miért nem szeretnénk az adott korban élni.

- Hogy állnak a kamasz irodalommal?

- Nehéz műfaj a kamaszoké, mert nehéz őket megközelíteni és nehéz elérni, hogy olvassanak. Minden felmérésből látható, hogy drámaian keveset olvasnak a fiatalok. A kiadó természetesen nem engedheti meg magának, hogy ebben a korosztályban ne kínáljon valamit. Tudomásul kell venni azonban, hogy itt nem lehet tízezres példányszámokról beszélni. Ennek ellenére tavaly útjára indítottuk a Tabu sorozatunkat, amely a nagyobb kamaszoknak szól, és olyan társadalmi problémákat feszeget, mint a családon belüli erőszak és a pedofília, a drog, az alkohol, a rasszizmus, testi fogyatékosság. Szókimondó és ütős nyelven szólnak ezek a könyvek, ezzel kívánják megfogni a fiatal olvasókat. Jellemző, hogy Nyugat-Európában, különösen a skandináv és a német nyelvterületen ezekről a problémákról kifejezetten nyíltan írnak, ami nálunk nem szokványos. Nehezen is fogadja be az olvasóközönség. Keressük a magyar szerzőket is a témában. Egyelőre a kritikai visszhangja nagyon jó a könyvnek szakmai körökben.

- Mivel készülnek a tanévkezdésre?

- Megjelenik Balázs Ágnes Lufi sorozatának záró kötete a Pöttyös könyvek között, ismét napvilágot lát Varga Katalin: Én, te, ő című könyve a helyesírásról, amit meglehetősen át kellett dolgoznunk az újrakiadáshoz. Mark Twain Koldus és királyfiját Kass János jól ismert illusztrációival, de új fordításban adjuk közre. Forrai Katalin zenepedagógiai sorozatát is elindítjuk, illetve folytatjuk Gianni Rodari sorozatunkat, amelynek több kötete még sohasem volt olvasható magyarul. Új arculattal, új illusztrációkkal jelenik meg a sorozat. Bár nem az iskolakezdéshez kapcsolódik, mégis fontos megemlíteni, hogy új Darren Shan könyvet adunk ki. Darren Shantól hosszú ideje nem jelentettünk meg semmit. Befejeződött a vámpír és lezárult a démon sorozat, de most lesz újabb egyedi kötet A vézna hóhér címmel, amelyet nagyon várnak a rajongók. Tervezünk egy újabb (olasz) sorozatot a kisebbeknek Lumpi-lumpiról, egy vicces sárkányról. A Kis felfedező zsebkönyvek újabb kötetei kerülnek a boltokba, lesz újra kiadott Móra Ferenc, Nemes Nagy Ágnes-kötet. Kacagtató címmel kicsi babáknak való ölbeli játékokat, mondókákat is kiadunk, ami várhatóan segítséget nyújt a mamáknak csemetéik szórakoztatásában.

Szénási Zsófia

Merényi Ágnes  gyerekkönyvkiadásról, gyerekirodalomról a szeptember 12-ei Könyvhét LapNapon is beszél majd.