Könyvhét 2022
A Móra Kiadó
ÚJDONSÁGAI
Mélytengeri Mentőcsapat
Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
Babák magyar
népi viseletben
A Móra Kiadó<br>ÚJDONSÁGAI Mélytengeri Mentőcsapat Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék Babák magyar <br> népi viseletben
Kiemelt

Zeke Gyula: Elviselhetetlen lelkiismeret furdalás – Az Élet és Irodalom 2022/25. számából

2022.06.23.

Az Élet és Irodalom 25. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

FEUILLETON

Zeke Gyula Elviselhetetlen lelkiismeret furdalás című esszéjét a gyulai zsidóság emlékkönyvéről írta.

„Gyula, a polgári kor Magyarországának felekezetileg, nemzetiségileg és kulturálisan egyként sokarcú városa az 1941-es népszámlálás során 25000 főt számlált, amelynek 510 fős zsidó – pontosabban: izraelita vallású – népessége a lakosság csupán bő 2%-át adta. Ám tudjuk, miként mindenütt máshol a visszacsatolásokkal kibővült ország területén, a kitértek nagy részét is elhurcolták és megölték, így hozzájuk kell vennünk további 69 főt, akiket a már nyíltan faji alapokon álló harmadik zsidótörvény szellemében készített népszámlálási kérdőív a „zsidónak minősülő nem izraelita vallású” rovatban igyekezett statisztikailag elkülöníteni – igen hatékonynak bizonyuló előrelátással.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Károlyi Csaba A boldogtalanságról című kritikája Tóth Krisztina A majom szeme című regényéről szól.

„És igen, igazából itt mindenki elég boldogtalan.
Mindez erősen összefügg a megmutatott negatív utópiával, annak az elképzelt társadalomnak a képével, amelyben nem maradt sok jó. Mint minden disztópia, ez is azért íródott ilyenre, mert aki létrehozta, nyilván azt szeretné, hogy a valóságban mindez ne történjen meg. Másrészt lépésről lépésre nyomon követhetjük, hogyan fajulnak el a dolgok, hogyan válik egy tulajdonképpen még elfogadható helyzet egyszer csak elfogadhatatlanná. Szinte nem tudjuk megmondani, hogyan, mikor… Melyik az a pont, amelytől kezdve a gonoszság már visszafordíthatatlan. Hisz az előbb még abban éltünk, hogy egyelőre nem is olyan vészes a dolog.”

KÜLFÖLDI FOGADTATÁS

„Csepp a történelem tengerében. De micsoda csepp!” – Válogatás Nádas Péter Világló részletek című regénye első kötetének svéd nyelvű kritikai fogadtatásából.

”A magyar Nádas Péternek már régóta biztos helye van a modern regény kánonában, amelyben olyan elődök nyomdokaiban jár, mint Marcel Proust, Robert Musil és Thomas Mann. Egyike azon íróknak, akiknek neve újra és újra megjelenik a Nobel-díjra esélyes írók listáján, de közülük is ő az egyik legesélyesebb jelölt. (...) Nádas több tekintetben is a nagy formátumok írója; terjedelmes művein sokszor évtizedeken át dolgozik. (...) Nemrég jelent meg kétkötetes memoárja, a Világló részletek első kötete Svédországban, Daniel Gustafsson fordításában. Hagyományos önéletrajznak semmiképp sem nevezhető. Nincsenek benne fejezetek, nem követi semmiféle kronológia vezérfonalát, nem egyetlen történetet beszél el, hanem párhuzamos történetek sokaságát egy korszakról, egy családról. Gyermekkori énjét úgy használja, mint egy nagyítót, asszociációs emlékfolyamának hol egyik, hol másik részletét nagyítja fel vele.”
(Nádas Péter: „A harcnak a művészet és irodalom szabadságáért soha nincs vége”. Per Svensson interjúja, Dagens Nyheter, 2022. április 1.)

VERS

A versrovatban ezen a héten Ladányi István és Istók Anna versei olvashatók. Mutatványként Ladányi István egyik versét adjuk közre itt:

Futkosás az árokszéli napon. Téma
WerS-változat

Szép nap volt. Csupa sugárzás. Futok az árokparton.
Kapkodom magam elé rövid lábaim. Karjaim védekezőleg
kinyújtom. Süt a nap, ömlik a fény. Végtelen, üres utca.
Még nem emlékszem semmire. Még a napból is idő sugárzik,
még az idő is sugarazva futkos, semmire nem emlékszem.
Ebben a pillanatban visszanézek. Az út túloldalán, messze,
mintha könyvből olvasnám, anyám áll a kapuban, és integet.
Napsütésben áll a délután. Néma látvány, nincs nótaszó.
Visszanézek, integet, túlcsordul a fény. Futok és nevetek.

PRÓZA

Horváth Dániel, Mái Attila, Papp András és Tóth Vivien prózája.
Tárcatár: Szív Ernő.

Részlet Papp András Mese a Reményről, aki utoljára hal meg, mert ő a gyilkos című írásából.

„Egyszer, még a régi időkben, mikor az elvtársak voltak az urak, és nem fordítva, a Remény veszélyes helyzetbe került, mondhatni, egérfogóba: elkapták. Az állambiztonság szerette volna beszervezni. Amikor azonban látták, hogy a Remény hajthatatlan, csökönyös és fafejű, gúnyosan föltették neki a kérdést: „Mégis, miben bízik?” „Magamban” – hangzott a rövid válasz. Megúszta. A Remény, az az igazság, mindig is magányos volt. Pontosan fogalmazva: egy és oszthatatlan­; vagyis reménye sem lehetett arra, hogy olyan királykisasszonyt talál magának, aki neki mindenben megfelelő és tökéletes reményeket szülhetne. És bár sokaknak nyújtott vígaszt névtelenül, éppen ugyanannyit cserben is hagyott. Igazából totálisan kiszámíthatatlan volt, hogy mikor és kinek, miért és mennyire.
És mindezek közben a reményvesztettek, túl minden kétségbeesésen, ugyanúgy magukra maradtak, mint a reménykedők, akik még nem estek ugyan teljesen kétségbe, mivel próbáltak másokban is bízni.
A Remény mindennapjai, mint oly sok emberé, aki végzi a dolgát, meglehetősen unalmasan teltek; mindig ugyanaz: csapás csapás hátán. De ma este, úgy érezte, történt valami.”

FILM

Stőhr Lóránt A játszma című magyar kémthrillert értékeli. 

„A játszmának – szemben A vizsgával – van egyetlen pozitív hőse, aki kívül áll már a politikai rendőrség gyomorforgató közegén, ő Kulka János figurája. A pillanatnyi embersége miatt nyugdíjazott belügyi tiszt túlkerült politikán, túllépett az egész emberi vircsafton, azzal, hogy kiiktatták őt, megölték feleségét, megadták neki a belső emigráció szabadságát. Kulka hallgatag, a szavakkal fájdalmasan küszködő megrendítő jelenléte a saját halálát túlélő ember élettapasztalatával kínál jóval többet egy kémthriller olcsó bonyodalmainál.”

TÁNC

Fuchs Lívia a Pataky Klári Társulat Kivonatok című táncelőadásáról írt.

„Pataky koreográfiája úgy új, hogy valójában átiratok sora, mert az alkotó régebbi művei részleteit dolgozta át és illesztette egymás mellé. Az eredeti közegükből kiemelt jeleneteknek megmaradt az önállóságuk, tematikájukban mégis szorosan összekapcsolódnak. A darab ugyanis három duettből áll, s miután mindhármat egy nő és egy férfi adja elő, elkerülhetetlenül párkapcsolatok variációiként értelmezhetők.” 

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2022/2.ÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsony
Belépés