Könyvhét 2021
A Móra Kiadó
újdonságaiból
Mélytengeri Mentőcsapat
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Osvát Ernő
Aforizmák
A Móra Kiadó <br>újdonságaiból Mélytengeri Mentőcsapat Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Osvát Ernő <br> Aforizmák
Kiemelt

„Perverz dolog a szenvedésről írni” - Terék Anna – Az Élet és Irodalom 2021/48. számából

2021.12.02.

Az Élet és Irodalom 48. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

INTERJÚ

„Perverz dolog a szenvedésről írni” – Terék Annával beszélget Szerbhorváth György.

„A vajdasági származású költő, drámaíró iskolapszichológusként dolgozik Budapesten a pestszentimrei Wesley Kincsei Általános Iskolában és Gimnáziumban. Harmadik kötetét, a Halott nőket már több nyelvre is lefordították, Sziveri János- és Füst Milán-díjas. Legutóbbi verseskötete, a Háttal a napnak tavaly jelent meg.”

FEUILLETON

Hermann Veronika Hogyan lehet most élni címmel írt esszét a késő szocializmus elfeledett értelmiségi regényeiről.

„Ezek a regények olyan sok közös tulajdonságot mutatnak, hogy szinte gyanúsan kínálják föl magukat a paradigmatikus elemzésnek. Elsősorban Szász Imre Ménesi út (1987) és (az azonos című Vas István versre utaló) Megyek ha elbocsátasz (1991), illetve Szalay Károly Szerelmes éveink (1985) és Párhuzamos viszonyok (1988) című könyveiről van szó, de ide sorolható még például Gyurkovics Tibor szerencsétlenül hangzó Mindennapi szerelmünket add meg nekünk ma című regénye is. Mindegyik az 1970-es évek vége és az 1980-as évek vége között jelent meg (a legkésőbbi is 1991-ben) – vagyis a prózafordulat után, és visszhangtalanságuk, utólagos olvasatlanságuk talán ennek is köszönhető. Ha poétikusan akarnék fogalmazni, az önsajnálat és az önfelmentés kettős szorításában vergődő főhősök és olykor önéletrajzi elbeszélők ezekkel a szövegekkel a szocialista humán értelmiség apológiáját próbálják meg létrehozni.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Kész Orsolya Minden boldogtalan család című recenziója Jonathan Franzen Keresztutak című regényéről szól.

A Keresztutak a szerző eddigi legambiciózusabb vállalkozása, amennyiben nem egyetlen generáció történeti ívét követi, hanem egy tervezett trilógia első könyve. A Minden mitológia kulcsa címet viselő regényfolyam három nemzedék életének foglalata kíván lenni, Franzen elképzelése szerint egészen napjainkig, azaz célja nem kevesebb, mint megírni a jelen történetét követve egy család évtizedeken átnyúló genealógiáját. A trilógia címadása se véletlen, a George Eliot Middlemarch című regényében szereplő Casaubon tiszteletes befejezetlen kézirata után kapta a címét. Az 1829 és 1832 között játszódó regény különböző, egymást keresztező történeteket követ, számos szereplővel. Ahogy a Keresztutak ’70-es évei, ez is egy forró korszak nagy átrendeződésekkel, a regény témái között szerepel a nők helyzete, a vallás szerepe, a házasság természete, ahogy George Steiner epésen megjegyzi, „mindkét fő cselekmény (Dorotheáé és Lydgate-é) a sikertelen házasság esettanulmánya”, miközben nagypolitikai fordulatokat követ (például az 1832-es reformtörvényt) egy kisközösség életén keresztül.

ÉS-KVARTETT

„Papp-Zakor Ilka Majd ha fagy című regényéről beszélgetett Károlyi Csaba Bárány Tiborral, Gács Annával és Puskás Pannival 2021. november 24-én Zoomon. A felvételt meg lehet nézni a jövő héttől a YouTube-on az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb január utolsó szerdáján Vonnák Diána Látlak című novelláskötete lesz a témánk.”

VERS

A versrovatban ezen a héten Erdős Virág két biciklisfutár-leltárverse és Petőcz András három szonettje olvasható gyarapodó Verlaine-Rimbaud ciklusából.
Ez utóbbiak közül idézzük e helyen az egyiket:

Meztelen magad

(Paul Verlaine verse – Arthur Rimbaud-nak)

„Elle était fort déshabillée”
(Rimbaud)

Hason, csak úgy, a díványomon.
Térképez a tekintetem,
tudhatod, azért imádkozom,
hogy még sokáig így legyen.

Hogy láthassam meztelen magad,
lányfiú tested egyre űz
valamibe, amit nem szabad –
szeretni. Mathilde, a szűz

(persze, legfeljebb hátulról az),
nem érti, ez a szenvedély
miféle különös sebtapasz

nekem, miféle furcsa kéj,
és fél. Mivelhogy kaján fejek
ablakunkhoz. Sóvár szemüket.

PRÓZA

Kerényi Tamás, Kőrössi P. József, Kukorelly Endre
és Nomád Földi László prózája.
Tárcatár: Selyem Zsuzsa.

Részlet Kukorelly Endre Ó, alt, öreg, ős, régies című írásából:

„(Polgári élet. 1962) Rajkaiék az Aradiban laktak, a Rózsa és a Szív közötti szakaszon. A ház alá volt dúcolva. Valamiképp az egész, minden erkély, körben a folyosók, minden részlet. Mindig is alá volt dúcolva, mintha már építés után azonnal aládúcolták volna. (K) csönget és vár. Elég sokáig. Semmi. Mintha valami kaparászást hallana mégis. Ki az!
Rekedt női hang. A Rajkai anyja, ki más lenne.
Vagy a cselédlány. De nem a cselédlány. Nincs is cseléd.
Nem nyit ajtót, mert még nincs elég sötét.
Ki az! (K) mondja a nevét. Á, csak te vagy, hallja (K), egy fokkal mintha kedvesebb volna a hang, gyere vissza, fiam, egy óra múlva.
Nincs itthon a Gyurika, majd jöjjél vissza egy óra múlva, fiacskám.
Nem volt bekötve a telefon.
Elnyújtva mondta a Gyurikát, meg azt, hogy jöjjél. Színésznősen. (K) akkor úgy gondolta, hogy ez a színésznős. És valamiképp most is így gondolja.
Volt telefonjuk, de a Rajkai senkinek nem adta meg a számot, mert titkosított. Titkosítva van, baszd meg, az anyám titkosította, érted? Értem. Lófaszt érted! Előrehajol, mintha valami gyomorszájon vágta volna.
Van szaga neki, mondja Rajkai az anyjáról. (K) igyekszik ezt nem meghallani. Oké, szaga van, de miért beszél erről a hülye Rajkai? Miért beszél az anyjáról! Mindig az anyjáról beszél, és persze nem mindig, de (K) úgy érzi, hogy mindig. Szagos, sziszegi Rajkai, pedig fürdik, baszd meg. És a parfümök! A parfümjei!”

ÉPÍTÉSZET

Torma Tamás az új Pasaréti Közösségi Házról írt építészetkritikát.

„És ide – pontosabban a buszos épületrész mögé – került most a ferencesek új Pasaréti Közösségi Háza. Mondhatjuk úgy is, a templom túloldalára, de úgy is, hogy besúvasztva egy keskeny, lejtős telekre. A tervezőknek (SAGRA Architects) tehát nem volt könnyű dolguk, mert egyszerre kellett harmóniát alkotniuk a teret változatlanul uraló templommal és megküzdeniük az elhelyezéssel. Az utcafront félig zártan reagál a Pasaréti út autóforgalmára, és egy jelzésszerű, kerek ablakkal (valójában vakablakkal, amit türkiz színű rácsa tesz élővé) utal a funkciójára – hasonló krisztogram látható a templom főhomlokzatán.”

FILM

Báron György Mundruczó Kornél és Wéber Kata Evolúció című filmjét értékelte.

„Mundruczó, akárcsak előző filmjében, most is – aligha függetlenül színházi tapasztalataitól – kivételes érzékenységgel jeleníti meg a zárt terek fojtott levegőjében lejátszódó emberi drámákat. Ráadásul ezúttal a keserű humorral-öniróniával átszőtt dialógusok is fajsúlyosabbak, mint voltak a Pieces of a Womanben. Az ilyesfajta jeleneteket gyakran éri az a vád, hogy nem filmszerűek, holott sokkal erősebb képi intenzitás árad belőlük, mint a szuperfilmek nagytotáljaiból (Cassavetes vagy újabban Cristi Puiu munkássága lehet a példa erre).” 

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2021/4ÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsonyEMMIPKÜ
Belépés