Az Élet és Irodalom 4. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

INTERJÚ

„Milyen világ az, ahol megvakítják a látót?” – Tóth Krisztinával Hegedűs Claudia beszélget.

„Éppúgy képes megragadni az efemer pillanatokat, mint felvillantani az időbe ragadt sorstalanságot. Írjon bár verset, tárcát, novellát, gyerekkönyvet vagy nagyepikai művet, elmesélt hiánytörténetei sokáig elkísérik az olvasót. Több mint három évtizede, 1989-ben jelent meg első verseskötete, az Őszi kabátlobogás, második regénye, A majom szeme pedig tavaly nyáron. Műfaji határátlépésekről, hiányokról és elfojtásokról, kicsorbult életekről és temetetlen halottakról is beszélgettünk.”

FEUILLETON

Földényi F. László Az „abszurd pont” vonzáskörében címmel írt esszét Nádler István papírmunkáiról.

„Nádler művészete attól olyan súlyos, hogy folyamatosan erre a „kerülőútra” tereli rá azt, aki elmélyed a képeiben. Hihetetlen dinamika és erő árad a műveiből, de közben nincsen pszichológia, nincsenek érzelmek, mivel minden gesztus, minden szín, minden forma egy nála nagyobb erő megnyilvánulása. Egészen korán, 1963-ban huszonöt évesen megfestette a Niké című képét. Ezen a nagyformátumú, az informel stílusában készült festményen a Louvre-beli híres szobor fel is ismerhető, meg nem is. Nem annyira a szobrot látni, mint inkább a dinamikát, amellyel a két szárnyát kiterjesztő fej nélküli istennő elszálltában szabályosan hasítja a levegőt. Nádler itt talált rá arra, amit Warburg pátoszformulának nevezett: a mozdulatra – vagy inkább gesztusra –, amely ez esetben azt sugallja, hogy itt is vagyok meg nem is, mindennél nyilvánvalóbban jelen vagyok és mégsem lehet utolérni. Akár kollégájának, Paul Kleenek a sírfelirata is lehetne e festmény címe: „Megfoghatatlan vagyok az immanenciában”.
Innen, e korai festmény felől nézve Nádler soha nem lesz hűtlen ehhez a felütéshez.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Bódi Katalin Katlanból örvénybe címmel írt kritikát Gerlóczy Márton: Fikció 2. Az örvény című kötetéről.

„Az autofikció műfaji ernyőfogalma az ezredforduló körüli és utáni kritikai diskurzusban azért lehet szerencsés, mert határozottan eltávolodik az önéletrajziság dokumentatív íráskényszerétől és referenciális olvasásának szigorú elvárásától. Egyúttal áthelyezi a fókuszt az én elbeszélésének problémáira, a szöveggé alakítás folyamatára, az én történetének irodalommá alakítására, s mindennek akár etikai vetületeire, többek között a szégyen és az árulás önértelmező reflexióiban, vagy akár a család érzelmi újrarendeződésében, mint ahogyan ez például Borbély Szilárd esszéiben vagy Knausgård Harcom-folyamában is megjelenik. A Fikció-sorozat eddig elkészült két darabjában a családregény megírásának szándékát és előkészületeit háttérbe szorítja az identitás megrendülésének összetett folyamata.”

VERS

A versrovatban ezen a héten Kukorelly Endre és Zimonyi Zita versei kaptak helyet.
Ezúttal Kukorelly Endre egyik versét mutatjuk meg az olvasónak:

Menny Haza

Kisüt a nap,
becsukod a szemed,
megvan, már meg is van
az élvezet.

Nap süt,
kisül a hús,
az ég derűs,
szív sem borús.

Az udvaron fociznak. Kis ható-
sugár.
Göröngyös udvar. Nem szép. Megható.
Mind a másikra vár.

Zümmög az egész. Bizonyos
dolgok zörögnek, más dolgok zúgnak.
A fáspince alattomos.
Az ablak alig áll ellen a cúgnak.

Karcol az ág,
a vér kijön.
Az utcáról vala-
ki beköszön.

Csineva.
Nem ismered.
Becsuktad mivel a
szemed.

Fölrebben az ereszről egy madár.
A padlás szirszarral tele.
Deres már a haver.
Kidobod a felét. Kidobta a fele-
sége.
El van avulva. Elvakulva,
mint aminek már ezer éve vége.
Mint egy ősrégi kurva.

Fúj, süt, már említettem. Mint már mondtam.
Kikékesül az ég,
a szél eltolja a felhőt. Azonban
el van tolva minden. Ez pont elég.

PRÓZA

Acsai Roland, Bankó-Erdősi Viktória, Gazdag Ági és Nagy Gerzson prózája.
Tárcatár: Molnár T. Eszter.

Részlet Molnár T. Eszter Füst a másodikon című írásából:

„A szomszéd Imre a lépcsőfordulóban, a nyitott ablak alatt cigizett. Csutkára szívta, mintha az ujja vége izzott volna. Szép volt. Dóra nem tudta, hogy a cigi miatt küldi ki a felesége, vagy azért cigizik, mert kiküldte. A nő utálta a füstöt a lakásban, talán Imrét is utálta a lakásban, kizavarta a folyosóra vagy leküldte a boltba cukorért, később vajért is, meg sütőrumért. Nagyszemű, sárga mazsoláért, amit csak a kerítésen túl, a nagyboltban lehetett kapni. Dóra hetek óta nem ment a kerítésen túlra, inkább nem evett mazsolát. Gyanította, hogy a szomszéd nőt jobban érdeklik a sütemények, mint a férje, mert Imre télen-nyáron mezítlábra húzott gumipapucsban cigizett az ablak alatt. Jó lehet a keringése, szólította meg Dóra néhány napja. A férfi nem válaszolt, talán nem is hallotta, de Dóra azóta többször elképzelte, milyen meleg lehet a lába éjszaka az ágyban.”

HANGOSKÖNYV

Ruff Borbála értékelte a Selyem Zsuzsa Az első világvége, amit együtt töltöttünk című kötetéből készült hangoskönyvet, melyet Fullajtár Andrea ad elő.

„Fullajtár Andrea az apró részletekig ismeri a szövegeket – erre az előadásmód kidolgozottsága maga utal. Érezhetően rokonszenves számára a könyv aktivista jellege: a kiállás a menekültek, a bántalmazottak, a társadalomból kiszorultak mellett. Nem eltartja magától, hanem a szövegek felolvasásakor elmerül a földi szenvedések tárházában, amelyben éppúgy feltűnnek megkínzott, kiszolgáltatott állatok (szamár, kutya), mint nők vagy férfiak (a jachton megerőszakolt fiatal nők vagy a Securitate által félholtra vert, majd a börtönben megerőszakolt férfi). Világvégét átélők, akik valahogy mégis életben maradnak, hogy roncsként – mondjuk csinos lányból végül sztrókot kapott, csak a Jézus szót hajtogató kukásautósként – eljussanak a vidám befejezéshez.”

ZENE

Végső Zoltán a Zámbó Jimmy karrierjéről szóló A Király című tévésorozatról írt.

„Zámbó Jimmy óriási hatást gyakorolt a rendszerváltoztatás időszakának Magyarországára, de nem úgy, ahogy egy zenésznek hatást gyakorolni illik. Szerencséjére akkor még nem léteztek netes mémek, ám így is rengeteget kapott: személye és külseje gúnyolódások tárgya volt, anélkül, hogy zenéjének a mélyére nézett volna bárki is és megpróbálta volna elhelyezni abban a környezetben, amelyben létezett és magyarázatot keresett volna arra, hogy pályája miért lett egy társadalmi törésvonal szimbóluma. Jimmy magárahagyatottságát érzékletesen mutatja be a sorozat és tulajdonképpen itt kerül kontextusba munkássága. Ahogy akkoriban a legtöbben tették a dolgukat, Jimmy is úgy tette a magáét, a működéshez szükséges tudás és tapasztalat nélkül, mint a meglóduló inga.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu