Könyvhét 2021
A Móra Kiadó
öszi újdonságaiból
Mélytengeri Mentőcsapat
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Osvát Ernő
Aforizmák
A Móra Kiadó <br>öszi újdonságaiból Mélytengeri Mentőcsapat Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Osvát Ernő <br> Aforizmák
Kiemelt

Mi a garanciája egy életmű továbbélésének?– Szolláth Dávid – Az Élet és Irodalom 2021/30. számából

2021.07.29.

Az Élet és Irodalom 30. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

INTERJÚ

Mi a garanciája egy életmű továbbélésének?Szolláth Dávid irodalomtörténésszel Mészöly Miklósról beszélget Károlyi Csaba.

„Mészöly-monográfiájáért – mely 25 évvel Thomka Beáta úttörő monográfiája után jelent meg – Szolláth Dávid kapta a centenáriumi évben a Mészöly Miklós-díjat, amit eddig csak íróknak adtak. Szekszárdon, az író szülővárosában a díjátadás után Szörényi László beszélgetett a szerzővel az életmű fogadtatásáról. Ezt a témát folytatjuk most. Egyébként a XX. század második felének egyik legnagyobb magyar szépírója épp húsz éve, 2001. július 22-én halt meg.”

FEUILLETON

Almási Miklós Függőség Nr. X címmel írt esszét a játékfüggőségről.

„Önmagában a játék emberi csoda: Schiller szerint az ember akkor igazán ember, ha játszik. Mindnyájan játszunk, egymással, kavicsgyűjtéssel, kirakós-játékokkal, szerelmi trükkökkel. De elszenvedjük a cinikus játszmákat is, melyeket velünk művelnek akár az intimszférán belül. Tudom, persze, hogy vannak békés játékok – szobagolfhoz, vagy kriketthez például csak szabadidő kell (az utóbbihoz szabálykönyv is, mert olyan bonyolult…) És vannak kibaszós játszmák is, vagyis a schilleri mondás mégsem pontos: „játékból” taccsra is lehet vágni valakit.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Zelei Dávid Egy esszéista lehetősége című kritikája Michel Houellebecq Intervenciók 2020 című esszékötetéről szól.

„Pedig ha az ember esszét ír – mint e kötet nagy részében Michel Houellebecq – veretes hagyományok biztatják arra, hogy nyugodtan legyen „hülye”. Már maga a műfajalapítónak tartott Montaigne is teljes nyugalommal jelenti ki, „ha tudatlanságon érnek, nekem ugyan nem ártanak”, a következetlenség, egyenetlenség és őszintétlenség pedig a teoretikusok szerint alapvető feltétele annak, hogy az ember jó esszét írjon. Mihail Epstejn szerint „a jó esszéista nem teljesen őszinte ember, [és] nem túl következetes gondolkodó”, de, ahogy Gyergyai Albert fogalmaz, „mindig szabad (…) kötetlen és megfoghatatlan” – amire szüksége is van, lévén az esszé maga a folyamatos határátlépés, bolyongás, műfajközi mozgás.”

KETTEN EGY ÚJ KÖNYVRŐL

Tóth Krisztina Bálnadal című verseskötetét két kritika elemzi:

Branczeiz Anna Alámerül, felszínre hoz

„A Bálnadal verseinek egyik sajátos és erős vonása a jól ismert toposzok és formák átkeretezése. A cikluscímek (Völgyút, Kínai utazás, Terek) is jelzik, hogy a kötet központi motívuma az utazás, ami az élet közkeletű metaforája. A versek további jelentésekkel gazdagítják a fejezetcímeket. A völgy a lelki mélységek képi megjelenítéseként fogható fel; a kínai utazás önmagunk megtalálásának gesztusaként érthető; az utolsó ciklus terei pedig mentális terekké lényegülnek át.”

Forgách Kinga Hol van a vers helye?

„A kötet legerősebb költeményei azok, amelyekben mindennapi szituációk mélyebb rétegei váratlanul tárulnak fel. Ilyen például a Babzsák című vers, amely egy teljesen banális helyzetből indul ki, abból, hogy újra kell tölteni egy régi babzsákfotelt. Egy anyát látunk, ahogy a garázsban a huszadik születésnapját ünneplő fiával tömködi küzdelmesen a tölteléket a zsákba. Aztán ahogyan haladunk a versben, az egész mintha egy inverz vajúdás-jelenetbe torkollana. A nyelvi és szituációs keret – a nyögés, a gyömöszölés, a madzag elvágása – a múltbeli szülésélményt hozza felszínre: „Gyömöszöltük és húzkodtuk, miközben / várták már őt, de félúton megállt, / nyomorgattam az oldalát és nyögtem, / de a babzsák csak nem hagyta magát.” Hasonló technikára, játékra épül több vers is. Kifejezetten megrázó a Sunday című, amely a kínai zoknik vásárlásától indul, de valójában egy apa elvesztését meséli el. Vagy a Vatera, amelyben a játékbaba keresése az interneten a gyerekkor temetésébe torkollik.”

VERS

A versrovatban ezen a héten Legéndy Jácint és Tőzsér Árpád verseit adjuk közre. Kedvcsinálóul álljon itt Tőzsér Árpád egyik verse:

Egyre gyakrabban...

1.
Egyre gyakrabban gondolsz a végre. –
Nem így igaz, hisz másra sem. –
Tán inkább így: már más minőségre
s más mennyiségre lát a szem.

2.
Fáradsz (néha a teremtő is
únja a teremtést vagy fárad),
s flosculusokban látod a nőt is,
hálás két karja ha köréd árad.

3.
Más lenni végre, de nem alakulva,
nem a Bardók haldokláselve
szerint, hanem ahogy a vulva
változik, más léttel, hím-ékkel telve!

PRÓZA

Gellén-Miklós Gábor, Háy János, Kürti László
és Szilágyi Júlia prózája.
Tárcatár: Benedek Szabolcs.

Részlet Háy János A hőerőmű című írásából:

„ De ez a mostani, tényleg jó választás, mondta a barátnőjének, amikor végre le tudtak ülni, hogy elmesélje, hogyan alakultak az elmúlt hónapok. Ez egy energetikai cég, persze minden olyan, hogy újrahasznosított, meg fenntartható, és napelem meg szélerőmű. Fú, mondta a barátnő. Itt aztán marha jó lesz, mondta, és elmesélte, mit mondott a főnök az első, nevezzük így fejtágítón, hogy azért kell növekedni, hogy visszaszorítsuk a hagyományos energiaforrásokat, amely energiaforrásokra valójában ez a cég is épül, mert akkor váratlanul kiderült, hogy azért néhány hőerőmű életbentartásában ez a cég érdekelt, persze rögtön be lesznek zárva, ha az alternatív energiaforrások elérik azt a szintet, szóval sikerül azon a téren eléggé növekedni.”

HANGOSKÖNYV

Ruff Borbála Nő, aztán meg néni című kritikája a Nőnek lenni című, Háy János novelláit tartalmazó hangoskönyvről, melyet Krasznahorkai Ágnes ad elő.

„A több kötetből, köztük a Házasságon innen és túl vagy a Hozott lélek című novellagyűjteményből válogatott szövegek főszereplői ugyan nők – a sorrend alapja, hogy lány, nő, majd idős asszony történetei hangzanak el –, de azok a súlyos terhek, amelyek az életüket nehezítik, mégis univerzálisak. Terhelt család, rossz házasság, széteső párkapcsolat vagy kiégés áldozatai ők, sikertelen kompromisszumkísérletek után kevés reménnyel élő emberek, akik elzakatolnak valahogy, de hogy az egyik pontból a másikba jussanak, az komoly erőfeszítést igényel tőlük. Szép mementója ennek az albumot záró, Petőfi híd című szöveg, amelyben az Öregasszony minden igyekezete arra irányul, hogy az elbukás kudarcát elkerülve nehezen, de átjusson a hídon Pestről Budára, és nem is annyira lényeges, sikerül-e neki.”

ZENE

Végső Zoltán Köpni kell! című kritikája Varga Judit igazságügy-miniszter Smoke Gets in your Eyes-előadásáról – a fertődi Esterházy-kastélyban.

„Ahol egy gyakorló, hatalomban lévő politikus produkciója része lehet az ország egyik legjelentősebb műemlékében megtartott zenei előadásnak, ott nagy a baj! És még nagyobb baj, hogy a fellépő, a kísérő zenész, a körülötte toluló slepp és a teljes hatalmi elit ezt így tartja természetesnek, pedig még Torgyán József is értette, hogy ez így nem helyes. Ki szeretné, hogy az újrainduló zenei életben általános legyen, hogy politikusok játszanak nekünk koncerteken?”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2021/3. számának címlapjaÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsony
Belépés