Könyvhét 2021
A Móra Kiadó
újdonságaiból
Mélytengeri Mentőcsapat
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Osvát Ernő
Aforizmák
A Móra Kiadó <br>újdonságaiból Mélytengeri Mentőcsapat Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Osvát Ernő <br> Aforizmák
Kiemelt

Magyar Miklós: Az anyakép Albert Camus-nél – Az Élet és Irodalom 2021/31. számából

2021.08.05.

Az Élet és Irodalom 31. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

FEUILLETON

Magyar Miklós Az anyakép Albert Camus-nél című esszéje egy tévhit kiigazítását tűzi ki céljául.

„A regény a főhős, Meursault anyjának halálával kezdődik és a fiú kivégzésével végződik, akit nem azért ítélnek halálra, mert megölt egy arabot, hanem azért, mert nem sírt anyja temetésén. Maga az író is erre utal Az idegen amerikai kiadásához írt előszavában: „Egyetlen mondatban, igaz, egy nagyon meghökkentő mondatban foglaltam össze már régebben Az idegent. „A mi társadalmunkban mindenki a halálos ítélet veszélyének teszi ki magát, aki nem hullat könnyet az anyja temetésén.” Ezzel csak azt akartam mondani, hogy regényem hősét azért ítélik el, mert nem tartotta be azokat a játékszabályokat, melyeket egy bizonyos szituáció megkíván. Ebben az értelemben idegenként áll azzal a társadalommal szemben, amelyben él.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Károlyi Csaba A sztárinterjúzó című kritikája Köves Gábor Végszónak sem rossz című interjúkötete miatt irigykedik.

„A kérdező kulturális újságíróként tekint magára, bár novellákat is ír. Nem irodalmárként, főleg nem irodalomkritikusként kérdezi az írókat, és ez előny. Bár az irodalomkritikusok is „alulfizetett emberek”, ahogy Auster mondja, de most a mi szempontunkból az a lényeg, hogy ők legtöbbször valahogy az irodalomtörténet távlatába helyezik a kérdéseiket, és szinte elemeztetik a művet írójával, sokszor túl szakmai beszélgetést folytatnak. Köves üdítően tudja keverni olvasottságát és valóban sokirányú tájékozottságát az író személye iránti érdeklődésével. Rákérdez a mű fontos esztétikai problémáira is, miközben ugyanennyire izgatja a szerző magánélete, a házasságtól a vírushelyzetig minden.”

VERS

A versrovatban Marno János Kántor Péterre emlékező verse mellett Szálinger Balázs Mikes Kelemen-ciklusából olvasható három darab. Ezek közül mutatjuk meg az egyiket:

Mikes Kelemen és a hosszú élet titka

A dinasztiákat áthidaló
Összeesküvések tervezhetően
Következnek a Portán. Néha jó
Új arcokat megismerni. Különben

Furcsa szociális dinamika
Szerint élünk: senkit se megszeretni
Nagyon, se megbántani, az hiba,
Mely holnap a selyemzsinórt jelenti.

Urunk áll a hullámok tetején,
Mindig veszélyben. Egyrészt ez a sármja,
Másrészt meg csinál valamit szegény,
S meg kell hagyni, gyönyörűen csinálja.

Ne illeszkedj be, nagyon egyszerű,
Csak a vendég a hosszú életű.

PRÓZA

Légrádi Gergely, Osgyán Edina, Mátyás Győző
és Milanovich Domi prózája.
Tárcatár: Szív Ernő.

Részlet Mátyás Győző Az álomlátók legendája című novellájából:

„A legelső alkalom iszonyatos volt. A többi is persze, de az elsőnél a döbbenet, a borzalommal elegy ámulat tetézte a zsigerig hatoló félelmet. Dübörgés a föld mélyéből, fülsiketítő robajlással hasadt a mészkőburkolat, mintha a pokol nyílt volna meg. Az emberek az első pillanatban még menekülni sem tudtak, úgy érezték, a hirtelen támadt repedésekbe szorult a lábuk. A második alkalommal is a jeges rémület lett úrrá rajtuk, de már nem az ismeretlentől.
Napokig egy lelket sem lehetett látni az utcákon, mindenki rettegett, bezárkózott a házába, az emberek lehúzott redőnyök mögött imádkoztak a mindenhatóhoz, hogy legalább üzenne, mi ez a veszedelem. Nem értettek semmit. Nem tudták, mi ez, hogy miért csapott le rájuk.
Először fondorlatokkal próbálkoztak. A szabó filcből, vászonból és posztóból varrta a bábut, az utolsó öltésnél tartott, mikor Krodig és Dromel érte mentek. Szalmával volt kitömve, a törek itt-ott átfúrta a filcet. Krodig szerint a posztó hamis volt, mert a végen a zárjegy extra minőséget garantált, ez meg csak amolyan deres posztó volt. De a célnak megfelelt. Még vászonkötény is lebegett a bábu derekán, tényleg úgy festett, mint egy pohos kocsmáros. Az lett volna a csel, hogy ezzel vezetik félre. Krodig és Dromel a templom előtti kőpadhoz cipelték a bábut, keltsen olyan hatást, mintha bóbiskolna. Hátha összetéveszti az élővel. Tulajdonképpen nem gondolták nagy ötletnek, de jobb se támadt.”

ZENE

Csengery Kristóf lemezkritikájában Joyce DiDonato  ésYannick Nézet-Séguin  közös Schubert-albumát értékelte. 

„E sorok írója nem rajongója DiDonatónak. Olykor szellemi stréberséget érez megnyilvánulásaiban: valaki meg akarja mutatni, milyen művelt és okos. Az is zavaró, hogy az énekesnőnek néha nem sikerül lepleznie önmaga iránti elragadtatását, és ez sajnos nemcsak tetszelgő fotóiról sugárzik, de alkalmanként az előadások gesztusrendszerébe is beszivárog.”

FILM

Stőhr Lóránt Nagy Viktor Oszkár Becsúszó szerelem című romkomjáról írt.

„A jelen Magyarországának NER-kompatibilis ultrája a »pesti srác«: soviniszta, rasszista, homofób, vezérimádó, tekintélytisztelő. Ultráról szórakoztató filmet készíteni a mai Magyarországon ezért nem pusztán egy szubkultúra kritikus rajzolata, de egyenesen politikai tett. Bátor vállalás egy látszólag ártatlan vígjátéktól, a Becsúszó szerelemtől, hogy vaskos ecsetvonásokkal festi le a stadionban tomboló futballőrületet és figurázza ki a focira rátelepedett zavaros ideológiát.” 

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2021/4ÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsony
Belépés