Ben és Holly
apró királysága
Mélytengeri Mentőcsapat
Babák magyar
népi viseletben
A hosszú hajú
királykisasszony
Ben és Holly <br> apró királysága Mélytengeri Mentőcsapat Babák magyar <br> népi viseletben A hosszú hajú <br> királykisasszony
Kiemelt

Magyar László András: Az öregedés mestersége – Az Élet és Irodalom 2019/06. számából

2019.02.07.

Az Élet és Irodalom 6. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

FEUILLETON

Magyar László András
Az öregedés mestersége címmel írt esszét.

„Az öregedés első és legkorábbi jele az, ha fiatalabbnak szeretnénk látszani. Fontos tudnunk, hogy erre csak igen körültekintően törekedhetünk. Az olyan öregedő ember ugyanis, aki kozmetikával, plasztikai műtétekkel, divatos fiatalos ruhaviselettel, sporttal, aktivitással próbálja lenyűgözni környezetét, többnyire nevetségessé válik. Ha azonban semmiképpen nem tudjuk elkerülni, hogy efféle késztetéseinknek eleget tegyünk, legjobb, ha környezetünkkel azonnal közöljük, hogy a divatos ruhát valamelyik hozzá nem értő rokonunktól kaptuk ajándékba vagy örököltük, s hogy magunktól soha nem vettünk volna ilyesmit. Ha festjük a hajunkat, panaszoljuk el, hogy erre gyermekünk, férjünk stb. kényszerített akaratunk ellenére. Még hatásosabb, ha gúnyos megjegyzéseket teszünk küllemünkre. Ha pedig sportolunk, azonnal tudatnunk kell a világgal, hogy erre megszokásból, orvosi előírásra vagy ízületi panaszaink miatt fanyalodtunk. Kirándulás vagy teniszezés közben folyamatosan nyögjünk és kérdezzük azt, hogy „mikor ülünk már le”? Ezt könnyű lesz kivitelezni, mert tényleg erre gondolunk.”

KÜLFÖLDI FOGADTATÁS

Az „Előbb van a látás, csak aztán a szó és a gondolkodás” címet viselő válogatás Nádas Péter Leni sír című esszékötetének német nyelvű recenzióiból történt.

„Nádas Péter az elbeszélésfolyamok európai nagymestere.  Az 5 évvel ezelőtt megjelent Párhuzamos történetek több mint 1700 oldal terjedelmű. Klasszikus műve, az először 1985-ben megjelent Emlékiratok könyve is ezer oldalnál több, az egy évvel ezelőtti Világló részletek pedig 1280 oldal.  Ezek a nagy eposzok – kevésbé folyamok, inkább óceánok, hiszen ismerik a dagályt és az apályt – egyre erősebb sodrásúvá válnak. Jelen kötet 31 [helyesen harminc] szöveget tartalmaz közel 530 oldalon. A Leni sír legtöbbje már megjelent németül. Nádas olvasótábora természetesen ismeri a kötet utolsó darabját, a Saját halált is. – Egyik írásában Nádas napi munkabeosztásáról beszél: reggelenként klasszikus analízissel kezdi a napot: ha ilyenkor valaki megfigyelné, olyan embert látna, aki arra kényszeríti magát, hogy ne csináljon semmit, csak bámul ki az ablakon. Míg odakint az emberek agyonhajszolják magukat, idebent a legnagyobb eseménytelenség uralkodik. Ez teszi képessé az élet világló részleteinek érzékelésére.” (Arno Widmann: A tömeggyilkosságot kísérő zajok.  Berliner Zeitung, 2018. november 2.)

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Selyem Zsuzsa
Sem borzokat, sem szárított fügét című recenziója Max Blecher Áttetsző test – román nyelven írt versek Balázs Imre József fordításában című kötetéről szól.

„A könyv címe az 1924-ben megjelent nagyhatású Thomas Mann regény, A varázshegy tüdőszanatóriumában kibontakozó szerelemre utalhat, aminek magyarul is van tökéletes sűrítése: „Ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén, / hadd lássunk át magunkon itt ez estén.” Az Áttetsző test címet viselő kötet viszont se nem szerenád a szó klasszikus értelmében, se nem áttetsző, leginkább József Attila meglepő képzettársításokat halmozó Medáliák ciklusához hasonlítható. Blecher élénk káosza hordozza a tudatosság terhét. Nem lehetett könnyű feladat a fordítás, de Balázs Imre József pontosan és elegánsan oldotta meg. A kötetnyitó vers Előszó helyett címmel körülírja a szavak helyét a teremtésben, ami érthető és követhető gesztus. A tartalom viszont ömlik, árad, elborít, színes és anyagi, és még helyenként sem áttetsző...”

ÉS-KVARTETT

Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regényéről Károlyi Csaba Arató Lászlóval, Bazsányi Sándorral és Bárány Tiborral beszélgetett 2019. január 30-án, szerdán az Írók Boltjában. A felvételt meg lehet nézni a YouTube-on (youtube.com), az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb február 27-én, szerdán Bartók Imre Jerikó épül című regényéről lesz szó.
Ez a 72. kvartett, a 11. sorozat harmadik beszélgetése. Arató László Esterházy Péter Fuharosokjára, Bazsányi Sándor Ady Endre Új versek, Bárány Tibor Szvoren Edina Pertu című kötetére adna 10 pontot, én pedig most Mándy Iván Magukra maradtak című művére. A pontozás persze csak játék. A mostani pontjaink:
Arató László: 6 pont,
Bazsányi Sándor: 7 pont,
Bárány Tibor: 7 pont,
Károlyi Csaba: 9 pont.
Összesen 29 pont a maximális 40-ből. A pontok átlaga: 7,25.

VERS

A versrovatban Áfra János, Debreczeny György és Villányi László versei olvashatók. Kedvcsinálónak Debreczeny György rövid groteszkjeiből mutatjuk meg az egyiket:

fölveszem a kesztyűt
igen majd fölveszem
a kesztyűt
de most a sálat
és a sapkát veszem fel
meg a kabátot
igen majd fölveszem
a kesztyűt
de most előbb
a honoráriumot veszem fel
ezért a versért

PRÓZA

Papp András, Pungor András, Szathmári István, Tóth B. Judit
prózája mellett Turi Tímea tárcája szerepel a héten.

Részlet Papp András Ebéd a Zöld Vadászban című novellájából:

„Kadét volt még, minden háborúra kész derűs ifjú, mikor először a Zöld Vadászban járt. Egy forró nyári vasárnap a társaival kirándult erre, beültek a vendéglő árnyas kertjébe, és estig egymás után itták a krigli söröket. Aztán visszatért később is, egyedül is, hagyományt teremtett a véletlen alkalomból, a látogatásból, és a hagyomány olyan emlékezővé tette, amire egy fiatalnak éppen szüksége van ahhoz, hogy az élete, amit eddig mások teremtette hagyományaként élt meg, bízó felnőttként végre most a sajátja legyen. Szeretett spontán hagyományokat teremteni, mert ezekkel a katonai regulákon túl egy egészen másféle formát és szabályt adhatott az egymást váltó éveknek.”

TÁNC

Králl Csaba a Trafóban rendezett NEXTFEST3 két táncelőadásáról írt.

„Mindenesetre Gryllus ezen estén két különböző alkotói oldaláról mutatkozott be: Cuhorka Emese és Molnár Csaba darabjában (Pandóra szelencéje) klasszikusokat – Saint-Saënst (Requiem), Albinonit, Sosztakovicsot, Ernesto Cortázar feldolgozásában Beethovent (Silence) – remixelt, míg Vadas Zsófia Tamara Nibirujában komplex és atmoszférikus hangzó univerzumot teremtett középpontban egy jól táncolható, dinamikus elektronikus zenei betéttel.”

ZENE

Fáy Miklós a Sümegi Eszter pályafutásának 25 évfordulóját ünneplő gálaműsorról írt, amelyet az Erkel Színházban rendeztek meg.

„Jobban esett volna azért nagyobb felhajtást látni, Sümegi Eszter nemcsak két és fél évtizede énekel az Operában, de, ahogy arra Ókovács Szilveszter igen helyesen rámutatott, csupa főszerepet. Meghatározó énekes, lehetne beszélni éppenséggel Sümegi-korszakról is, csak valahogy mégsem lehet. Mert most sincs telt ház, viszont a szakma, mármint az énekes szakma erősen jelen van, mintha Sümegi Eszter az énekesek énekese volna, nem fogyó hanggal, biztos technikával, mintha mindenki tudná, hogy ő itt a királynő, és tényleg, mondj nála jobbat, de nem lehet.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2018/4.ÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés