Könyvhét 2023
KARÁCSONYI
CSOMAGAKCIÓ
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
KARÁCSONYI<br>CSOMAGAKCIÓ SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Kiemelt

Borcsa János: Az erdélyi Üvöltés – Az Élet és Irodalom 2023/31. számából

2023.08.03.

Az Élet és Irodalom 31. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

INTERJÚ

„Darwin új látcsövet adott” – Pléh Csabával Várkonyi Benedek beszélgetett.

„Professzori alkat, de nem azért, mert olyan szigorú, hanem mert minden pillanatában tanítani akar. Vérbeli tanító, aki azt szeretné, ha mások is tudnák mindazt, amit ő. Pedig elég sokat tud, ugyanis megszállottan olvas. Pléh Csaba akadémikus, a lélektan tanára és nyelvész, évtizedekig tanított pszichológiát az ELTÉ-n, kutatott nyelvet, de kísérletező szellem is, szeret új utakon járni. Még ma is, sok-sok évtizedes tapasztalatokkal. Derűs és békés lélek, akitől szinte mindent lehet kérdezni, és ő válaszol is. Most jelent meg az Árnyak című önéletrajzi könyve, amelyben kicsit magáról is ír, de többet a szakmájáról és kedvelt-tisztelt mestereiről, munkatársairól. Ez alkalomból néhány civilizációs kérdést beszélünk meg.”

FEUILLETON

Borcsa János Az erdélyiÜvöltés címmel írt esszét.

„Ginsbergre, aki megírta az Üvöltést, úgy lehetett tekinteni, mint a minden létező hatalom ellen lázadó, nonkonformista amerikai beat-nemzedék hangadójára. E nemzedék programverse 1956-ban jelent meg kötetben, 1957-ben pedig egy, a beat-irodalom jeleseit felsorakoztató folyóiratszámban volt olvasható. Ehhez a hosszúvershez – rájátszva ennek hangnemére, retorikai és stílusbeli sajátosságaira – kapcsolódik Markó Béla egyik szabadversében, a Bocsáss meg, Ginsberg címűben (2017 – folyóiratközlés, 2018 – azonos című kötetben való megjelenés). Megvallja ebben Markó, hogy az ő korosztálya is mint közös élményre tekintett a beat-nemzedék pápájának az Üvöltésére. Markó verse pedig az erdélyi Üvöltés lenne, amelyet bizonyos megszorításokkal immár a fentiekben idézett erdélyi magyar költő- és írónemzedék sirató énekének tarthatunk.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Károlyi Csaba Az angoltanár dermisze című recenziója Nádasdy Ádám Hordtam az irhámat című kötetéről szól.

„Nehéz erről a kötetről kritikát írni. Nem azért, mert ez általában is nehéz, hanem most főleg azért, mert Nádasdy írásai annyira személyesek, barátságosak, hogy a kritikának óhatatlanul a személyes megszólalást is szükséges érintenie, ez a megszólalás pedig egyszerűen üdítő. Emberi. Normális. Vicces. Hezitáló. Esendő. Előzékeny. Tanáros. Sose kioktató. Mindig megvilágító. Eligazít az élet dolgaiban, mint egy bölcs öreg. Bevallja, mint egy még bölcsebb öreg, hogy igazából nem tud eligazodni az élet dolgaiban. De megkímél a legbölcsebb öreg legkegyetlenebb belátásaitól.”

KETTEN EGY ÚJ KÖNYVRŐL

Tove Ditlevsen Gyerekkor című kötetét két kritika elemzi.

Szokács Kinga: Szűk, mint egy koporsó

„A New York Times recenzense vallomásos autofikciónak nevezi Ditlevsen regényét, de itt most inkább az az érdekes, hogy miben áll a könyv irodalmi ereje és szépsége. A különféle (gyermeki-mágikus, szentimentális, bölcs, szarkasztikus stb.) nézőpontokból való beszéd árnyalatainak arányos működtetése úgy tűnik, nem valamiféle tanult módszer, hanem a már tízéves korában verseket író szerző veleszületett képessége. Közhely, hogy egy regény/vers/dráma első mondata kitüntetett hely, ez erre a történetre is érvényes, itt így hangzik: „Reggel még volt remény.”

Papp Sándor Zsigmond: A valóság reményteli elégiája

„Memoárként vagy a manapság divatossá vált autofikcióként olvasható a Gyerekkor, a Koppenhága-trilógia első része? A főszereplő és a szerző névazonossága, számos életrajzi egyezés az emlékiratok, a Márai-féle vallomások felé tolja a szöveget, a vívódások és szorongások belső térképének költői és igen szuggesztív ábrázolása viszont elemeli ettől. Főként – és ezek a kötet legerősebb, legemlékezetesebb részei – amikor a gyermekkorról beszél, amit hol koporsóhoz, hol „használt, molyrágta, szakadt és lyukas szőnyeghez” hasonlít, vagy igen meggyőzően érvel amellett, hogy ez az időszak úgy beleivódik az emberbe, mint a szag, és olyan sajátos is, mint az ujjlenyomat.”

VERS

A szám versrovatában Solymosi Bálint, Tőzsér Árpád és Völgyi Anna versei kaptak helyet, közülük ezen a helyen Tőzsér Árpád egyik versét mutatjuk meg:

Hatásiszony

Hommage à Harold Bloom

Nyujtja papírnyelvét a nyomtatógép,
rajta aznapi „művem” olvad,
olvashatatlan avantgárd szópép –
stílusom, pennám, tollam, hol vagy?

S az Erika nevű írógépem
sodrófája hol nyujtja versem,
s miután kisült a szonettem szépen,
ríme mily fogak alatt hersen?

Tésztaszöveg a sütősötétben,
epitáffápörken itt a regény is. --
Ülök nagy műhelyekben tétlen,
hatásiszonytól nem véd égisz.

PRÓZA

Bankó-Erdősi Viktória, Gráf Dorka, Kiss László
és Kőrössi P. József prózája.
Tárcatár: Markó Béla.

Részlet Kőrössi P. József Hazudik, vagy nem hazudik című írásából:

„Nehezen kaptunk helyet, várnunk kellett rá a Fehér Amurban. Ő már ment volna, majd valamelyik kisvárosban megebédelünk. Nincs kisváros útközben, hazudtam, közel az autópálya. Akkor várjunk.
A szomszédunkban, összetolt asztalok mellett nagyobb társaság ült. Jónás azt mondta, értelmiségiek, mert őt feltűnően nézik, és egy orvos vagy biológus beszél. Nem beszélgettünk, hallgatództunk. Olyanokat mond, mint aki az, és elég idős is ahhoz, hogy az legyen, orvos, vagy multibiológus, meg ahhoz is korosnak tűnik, amiről beszél. Szóval, mindent tud, így Jónás.
Egy izgalmas kinézetű, nagyobb, de nem nagydarab, magas termetű szőke nő állandóan átnézett hozzánk, főleg Jónást stírölte. Oda is köszönt egyszer, amikor visszajött a mosdóból, szerintem nekünk, Jónás szerint neki. Láttad ezt?!”

FILM

Stőhr Lóránt
Christopher Nolan Oppenheimer című filmjéről írt.

„Bár lelkes kritikusai mesterművének tartják, az Oppenheimer Nolan egyik legkevésbé eredeti alkotása. Nyoma sincs benne a Memento csavaros időkezelésének, az Eredet álom és valóság közötti ugrálásának, A sötét lovag szorongatóan éjfekete Batman-olvasatának. Nolant rabul ejtette Oppenheimer alakja, akinek életén keresztül a modern tudományról és kultúráról, a huszadik századi amerikai politikáról, a hatalom természetrajzáról, az emberiség elpusztításának kézzelfogható veszélyéről egyszerre próbált magvasat szólni.”

SZÍNHÁZ

Molnár Zsófia
az Orlai Produkció bemutatóját, a Még egy kört mindenkineket értékelte.

„Mert Thomas Vinterberg Még egy kört mindenkinek című filmje nem felhőtlen komédia, nyári kikapcsolódás, még ha a mellékszereplőktől megfosztott színpadi verzió helyenként kínál is afféle jutalomjátéknak beillő magánszámokat a színészeknek. És kivételesen nem is a túlzott alkoholfogyasztásból fakadó burleszkszerű ügyetlenkedésre kell itt gondolni, bőven akad benne más kijátszanivaló is, amit Schruff Milán, Epres Attila, Király Attila és Debreczeny Csaba szépen ki is játszik. Négy szerethető, karakteres figurát alakítanak, akik fiatalon nagy reményekkel indultak neki az életnek, a tanári pályának, most meg tessék, elérkezett az életközepi válság, megfeneklettek.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



KőszeghyTandori SzubjektívSzabadmattÉS Páratlan oldalA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés