Az Élet és Irodalom 2. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

INTERJÚ

Drakula gróf tücsökzenéje – Gyurkovics Tamással beszélget Kácsor Zsolt.

„Lugosi Béla a tücsök és a hangya meséjéből ismert tücsök típusát képviselte: amerikai karrierjének „rövid nyarát” – vagyis a Drakula-filmszerepet – „hosszú tél” követte, mialatt mégis azt közvetítette magáról, hogy ha újrakezdhetné, mindent ugyanígy csinálna. Én most egy olyan mesét akartam megírni, ahol a hangya vall a tücsök iránti vonzalmáról – mondja Gyurkovics Tamás író, akivel az Akcentus – Lugosi Amerikában című regénye kapcsán beszélgetettünk.”

FEUILLETON

Bódi Katalin Petőfi Sándor és a hiteles kép címmel írt esszét.

„Petőfi Sándor képi ábrázolásainak története izgalmas kérdéseket vet fel a hiteles kép fogalma szempontjából, ugyanis életében és a halála utáni évtizedekben is számos képi ábrázolás készült a költőről, amelyek jellemzően portrék, illetve kisebb számban életképek. Az utókor számára köztudott, hogy arcképét egy dagerrotípia is rögzítette az 1840-es években, amely azonban csak 1868-ban került elő Szendrey Júlia hagyatékából, vagyis a szabadságharc bukása utáni ábrázolások mindenekelőtt a festészeti hagyományra, illetve az emlékezés személyes gyakorlatára alapoztak. Különleges a helyzet: éppen a nemzeti romantika eminens költőjének történetében bukkan fel a művészi és a technikai arckép mediális vetélkedése és rajtuk keresztül a hiteles kép problémája.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Csehy Zoltán A szavak szükségletei címmel írt kritikát Szabó Marcell A zseb vallási karaktere. Materialista vigasztalások című verseskötetéről.

Szabó Marcell új könyve korántsem antiklerikális szatíra, ahogy azt a cím sejtetni engedné. Ám szatírának tekinthető még akkor is, ha alcíme (Materialista vigasztalások) szerint és verses karaktere ellenére a közismert senecai műfaj bölcseleti-retorikai variánsaihoz látszik inklinálni. A poémát erősen asszociatív írásmód uralja, mely paradox módon igyekszik fenntartani a szigorú, intellektuális ellenőrzés illúzióját, miközben önmaga technikai zsenialitásának eleven szatírájává válik. „Mennyi tartalmazás!”– kiált fel egy helyütt a szöveg, s ebben a felismerésben ez az öngerjesztő poézis módszert is talál a folyamatos túlélésre. „Zuhog a környezet!” – mondja a kötet másutt, és az abundancia háborúihoz már fel is sorakoznak a felek. A látványosságok könyve tárul ki, a hatalmi manipuláció cirkusza.

VERS

A szám versrovatában Debreczeny György, Deák Mór és Sirokai Mátyás versei olvashatók. Ezen a helyen Sirokai Mátyás négydarabos ciklusából mutatjuk meg az egyik verset:

A mélyben

Lemerülök
a talajszint alá,
a mélybe úszom.

Perzselő zaj fogad,
a nyomás belegyűr
az olvadékba.

Elveszítem magam,
csak a csendesség
vágya marad utánam.

Hogyan hihettem,
hogy sikerülni fog.

PRÓZA

Erdős Virág, Murányi Sándor Olivér és Nagy Koppány Zsolt prózája.
Tárcatár: Tamás Zsuzsa.

Részlet Tamás Zsuzsa Nem vagyunk 1-Formák című írásából:

„Ez a nő akkor fiatal volt, lány, együtt élt egy fiúval. A fiú szülei aznap meglátogatták őket. Biztos, hogy vasárnap volt, ment a tévében a Forma-1. Talán nagybevásárlásból tartottak hazafelé, és gondolták, beadnak ezt-azt a gyerekeknek, hadd legyen tele a hűtő. Vagy jól sikerült a sütemény, és elhoztak egy fél tepsivel. A látogatásnak mindenképp volt, lett valami köze a táplálkozáshoz, mert egyszer csak körbeülték a kerek asztalt. Nem is volt ott másik, csak az a kerek, az pedig éppen a televízió előtt állt. Kicsike térbe képzelj el egy fonott, kerek asztalt meg a hozzáillő, vesszőből font székeket. A tévékészüléket talán el sem tudod képzelni. Orion.
A lány ebben a pillanatban hátranyúlt, és kikapcsolta a tévét.”

Részlet Erdős Virág Budapest 150 című írásából:

„Kiteríti a bankkártyáit. Kiteszi a lelkét a motorháztetőre, és kamerába mondja az elkülönített állami pénzalapok adatait. Azért van ma itt, mert. Olyan országban szeretne élni, ahol. Odaáll az erkély alá. Odaül a küszöb elé. Megvádol. Megvéd. Megvigasztal. Jin, mint a Múzeumkert, és jang, mint a Corvin-köz. Még a pesti srácokkal is szóba áll. Megnyugtat egy rohamrendőrt. Megöleli a sósavas bácsit. Ölre megy a saját, halott apjával, és győz. Átveszi az örökségét, és birtokba veszi az otthonát. Meghívja a barátait és átrendezi az utcabútorokat. Tanyát üt a Szabadság hídon. Tábort ver a Lendvai utcában. Felhívja az anyját, hogy elbúcsúzzon. Felhívja a lányát, hogy rábeszélje. Elképzeli, ahogy a taser tűje áthatol a ruházatán. Elképzeli, ahogy az áramütés idegi alapú motorikus gátlást indukál. Elindul egy úton, aminek nem lehet látni a végét. Szelfit küld az Andrássyról, hogy nyoma legyen. A köröndről felhív, hogy hol vagyok. Megállít egy rabomobilt. Átengedi a mentőt. Felsegíti az elesetteket, és a nélkülözőket elhalmozza instrukciókkal. Elkerüli a zsákutcákat, és előreszalad a történetben.”

TELEVÍZIÓ

Csepelyi Adrienn a Disney+ Üdv Wrexhamben! című dokusorozatát értékelte.

„Az alaphelyzet eleve nonszensz: Rob McElhenney amerikai sorozatszínész (Felhőtlen Philadelphia) fejébe veszi, hogy megmenti a világ egyik legrégebbi futballklubját, a walesi Wrexham AFC-t. A kis iparváros (a múlt évben kapta meg a city státuszt) életében központi szerepet tölt be a klub, amely azonban az ötödosztályban ragadt lassan másfél évtizede. Ha mindez nem volna elég, a klub tulajdonosai azon fondorlatoskodnak, hogy ledózerolják a stadiont, amely a világ legrégebb óta álló, ma is üzemelő futballstadionja: így akarják pénzzé tenni a hatalmas földterületet.”

ZENE

Végső Zoltán az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál Ligeti elágazások című nyitókoncertjéről írt kritikát.

„Idén ünnepeljük Ligeti György születésének századik évfordulóját, remélhetőleg több koncertprogram, hangfelvétel és rádióműsor is megemlékezik majd róla. A fesztivál mint az év első jelentősebb eseménye ezt úgy tette, hogy Ligeti művei lényegében nem szólaltak meg, keresték munkásságához, vívmányaihoz a kapcsolódási pontokat, és bár az átlátszóság egyik lényege éppen az, hogy a művekről beszélnek a kurátorok, arról éppen nem esett szó a bevezető játékos előadásban, hogy kifejezetten a fesztiválra íródtak-e egyes művek. De ez nem is baj, mert így azt érezhettük, hogy Ligeti szellemisége ma is él, rendkívüli hatású életműve valóban az újzene egyik első képviselőjévé avatja őt, nem kell apropó ahhoz, hogy rá hivatkozzunk.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu