Könyvhét 2022
Móra Kiadó
MONDJAD MÉG!
Mélytengeri Mentőcsapat
Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
Babák magyar
népi viseletben
Móra Kiadó<br>MONDJAD MÉG! Mélytengeri Mentőcsapat Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék Babák magyar <br> népi viseletben
Kiemelt

„A monográfia levizsgáztatja a szerzőt” - Tverdota György – Az Élet és Irodalom 2022/20. számából

2022.05.19.

Az Élet és Irodalom 20. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

INTERJÚ

„A monográfia levizsgáztatja a szerzőt” – Tverdota Györggyel beszélget Várkonyi Benedek.

„József Attila világnagyság. Még akkor is, ha a nagyvilág nemigen ismeri őt, mert a nagyság egyáltalán nem attól függ, hogy kit ismernek. Lehet valaki ismeretlenül is óriás. Versei már elég régóta hódítják a lelkeket, és foglalkoztatják az irodalom tudósait. Tverdota György sok-sok évtizede vizsgálja ezt az életet, írásaiban pedig megmutatja a költemények ezer és ezer arcát. József Attila-monográfiájának első része már megjelent, az a címe: Gondoljátok meg, proletárok. A második most készül, és az az érzésünk, hogy rajongva kutatja e nagyság világát.”

FEUILLETON

Benedek Szabolcs Nyitva van az Arany-kapu címmel írt esszét.

„Ahogy egy helyi ismerősöm is fogalmazott: Splitben a Hajdukot nem lehet megkerülni. Annak se, aki nem különösebben rajong a futballért, amely terén amúgy a horvátok mostanság nagyságrendekkel jobb eredményeket tudnak fölmutatni a mieinknél. A piros-fehér kockás válogatott legutóbbi vb-ezüstérme mellett a Hajduk is nemzetközi szinten jegyzett klubcsapat. Splitben és környékén tényleg lépten-nyomon belébotlik az ember. Nem csupán a városban, hanem a szomszéd településeken is számtalan Hajduk Split feliratú, többnyire a klub színeiben (piros és kék, de a csapat odahaza fehér-kékben játszik) pompázó – bár nem mindig pompás – graffitikat látni, időnként meglepő helyen, templomok falainál és műemlékek közvetlen közelében. Nem beszélve arról, hogy az autók visszapillantó tükrén rendszeresen kis Hajduk-zászló fityeg, a telefontokokon is a klub címere virít, és az utcán járókelők nem kis hányadán ugyancsak Hajduk feliratú póló van. A horvátok érzékelhetően imádják a futballt, az eredményeik alapján joggal, de amúgy is az identitásuk meghatározó része.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Csuhai István Aljechin a hóban című recenziója Sándor Iván Szakadékjátszma című regényéről szól.

„A Szakadékjátszma igen rövid terjedelme ellenére (a regény szellősen tördelt, önálló fejezetcímekkel vagy számozással nem ellátott, de egységekre bontott szövege nem tesz ki egészen kétszáz nyomtatott oldalt) bonyolult narratív eljárásokkal operáló, sok szereplőt életre keltő, gazdagon felrakott, a részleteiben mégis inkább szándékosan visszafogott, nem a konkrétumokat és a referencialitást, inkább egyfajta atmoszférát kiaknázó epikai mű (ebben a hónak, a havazásnak, a behavazottságnak különleges jelentősége van), olyan irodalmi alkotás, ahol a ki beszél? eldöntése egyben a mű értelemadásával egyenlő.”

KÜLFÖLDI FOGADTATÁS

„Folyamatosan kísért veszteségeink emléke” – Szabó Magda Abigél és Katalin utca című regényének angol nyelvű kritikai fogadtatásából:

„Szabó Magda Abigéljének közelmúltbéli kiadásával teljessé vált – ugyan nem időrendben – az avatott fordító, Len Rix meghatározása szerint a második világháború magyarországi utóhatásáról szóló regénytrilógia. (…) Mind a három mű megjelenésének súlyos társadalmi válság a kontextusa: a Katalin utca és az Abigél a prágai tavasz, a párizsi diáklázadások és a globális háborúellenes mozgalom után, Az ajtó nem sokkal a magyar-osztrák határ 1989. májusi megnyitása előtt született. Vagyis történelmi traumával foglalkozik mindhárom az általános társadalmi forrongás pillanataiban, történelmesíti a forradalmi átalakulásokat, miközben ragaszkodik hozzá, hogy az erőszak ok-okozati összefüggéseinek feltárása a diskurzus része legyen. (…) Szabó Magda a lélekelemző türelmével analizálja alakjait, lehetővé teszi nekik, hogy körvonalazzák sérüléseiket, irányítsák saját gyógyulásukat. Empatikus történeteit olvasva megértjük, akárcsak a Katalin utca lakói, hogy „csak pár helyszín, pár időpont és néhány epizód számított igazán, minden más csak kitöltötte a törékeny létet, mint egy nagy útra előkészített ládában a forgács, amely meggátolja, hogy megsérüljön a tartalom.” (Peter Kuras: Megtört hősök, szerencsés bolondok. Szabó Magda és Krasznahorkai László tragikomikus kozmopolitizmusa. The Times Literary Supplement, 2020. május 29.)”

VERS

A versrovatban Karacs Andrea két verse és Schein Gábor nagyobb lélegzetű, Tépés című verse olvasható. Ezen a helyen Karacs Andrea egyik versét mutatjuk meg:

A szeretet mintha

A szeretet valami olyasmi lehet, mint
amikor egy szobatársammal ültünk
egymás mellett a kórházi ágyamon, és
azt mondta, „te nem vagy rossz lány”,
így mondta, „lány”, pedig már elmúltam
harminc, mintha tudta volna, hogy akkor
is ezt akartam hallani, amikor lány voltam,
majd a térdnacis pizsamámból kilógó
lábaimra nézett, mintha azt a logikai
következtetést akarná sugallni, ha
nem vagyok rossz lány, nem kellene
összekarcolgatnom magamat, én is
csak bámultam lefelé, az ágyról lelógó
lábaimra, és úgy éreztem, mintha
pont azért csináltam volna, hogy
valaki valami ilyesmit mondjon.

PRÓZA

Gerőcs Péter, Szathmári István, Szűcs Balázs Péter
és Tunyogi László prózája.
Tárcatár: Kiss Noémi.

Részlet Gerőcs Péter Szamárfülek című írásából:

„(A rosszhírhozó) A rosszhírhozó méla rezignáltsága a környezete lelkesültségével arányos. Ha támad egy ötletünk, ő óvatosságra int. Jól értesültségét szolgálatunkba állítja, hogy tervünkről lebeszéljen. „Ebből csak baj lehet”, mondja szilaj komorsággal. Társaságban az egyetlen, aki nem tud örülni a másik sikerének. Míg a többiek ünnepelnek, ő a fejét rázza. Balsejtelme van. Amikor legutóbb valakit hasonló esemény sújtott, az illetőnek rögvest életcsömöre támadt, úgyhogy másnap kútba is ugrott, meséli. Ha viszont lehetősége van, elsőként újságolja el a világban bekövetkezett katasztrófát; színezi, forgatja, csacsogja a bal-esetet. Szinte madarat lehet fogatni vele.
(A konfliktuskerülő) A konfliktuskerülő egészen egyszerűen képtelen elhagyni a komfortzónáját. Már az is lelki erőfeszítésébe kerül, ha másokra kell gondolnia, akik eső idején kilépnek a lakásukból. Ha valami munkát végzek, mondjuk gödröt ások a telkemen, és a konfliktuskerülő ennek tanúja, akkor az ásó vidám röptét egy ideig szomorú ábrázattal követi, aztán nem bírja tovább, nyughatatlansága egyszerre szót emel: „Jól van. Elég lesz már! Elég lesz!”

ZENE


Csengery Kristóf Fülei Balázs új lemezét véleményezte.

„Füleinek nemrég jelent meg egy lemeze Blurred Boundaries címmel, műsorán Ravel (Miroirs – Tükrök, 1904/05), Franck (Prelűd, korál és fúga, 1884) és Debussy (Estampes – Metszetek, 1903) kompozícióival. Hogy mit jelentenek az Elmosódott határok, a kísérő szövegben maga a művész magyarázza el. A szinesztézia jelenségére hívja fel figyelmünket: arra, amikor hallásunkkal fogadjuk be az ingereket, ám ezek színek, illatok, hő vagy hűvösség, tapintásélmények, térbeli formák képzetét is felkeltik bennünk. Ilyenkor elmosódnak a határok az érzékek felségterületei között.”

FILM

Báron György
a Hosszú Katinkáról készült filmről osztotta meg gondolatait.

„Ennyiben egy kivételes nő története a Katinka, aki mindent megnyer, amit lehet, ám már másfajta célok érdeklik. A mágikus hatású ShaneTusup után egy feltétlenül szerető, nem követelő partner, egy ház, egy kert, egy barátságos kutya, utazások olyan helyekre, ahol nem csak szállodai szobákat és uszodákat lát, ahol nyugodtan élvezheti a tájat, és nem kell a másnapi versenyre gondolnia. A film egy asszony felnövéstörténete, öntudatra ébredése, aki immár nem akar sem másoknak, sem a szerepének megfelelni, csak önmagának.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2022/2.ÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsony
Belépés