Könyvhét 2021
A Móra Kiadó
újdonságaiból
Mélytengeri Mentőcsapat
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Osvát Ernő
Aforizmák
A Móra Kiadó <br>újdonságaiból Mélytengeri Mentőcsapat Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Osvát Ernő <br> Aforizmák
Kiemelt

A Könyvhét szeptemberi száma

2009.09.04.

Szezonnyitó
Könyvhét 2009. szeptember

 

 


Szeptemberi számunkkal hivatalosan is megnyitottnak nyilvánítjuk a könyvszakma 2009-es második félévi könyves szezonját. Más kérdés, hogy ezzel a vicces kis indítással nem mondtunk sokat, a mindenkori második félévi könyves szezon évtizedek óta a szeptemberi tanévnyitással és az ehhez kapcsolódó tankönyv-árusítással veszi kezdetét, és bizony kezdetét veszi magától, akárhányan próbálták-próbálják hivatalosan megnyitni. Az ehhez az időponthoz tartozó kitüntetett figyelemnek persze jelentősége van, eléggé közismert, hogy az éves könyvforgalom nagyobbik részét a tanévkezdettől a karácsonyi könyvvásárig tartó időszakban érik el a könyvkereskedők, úgyhogy ez az az időpont, amikor még lehet reménykedni, hogy ez idén is így lesz. Év végén majd kiderül, hogy így lett-e.
Most azért még nem nagyon venni észre, hogy a szezon is tudatában lenne annak, hogy megnyílt: a nap hétágra süt, sokan vakációjuk utolsó napjait töltik, a könyvek meg jönnek sorban, ahogyan egész nyáron.
Szeptember második felétől kezdődően azért talán új lendületet vesz a könyvszakma, felgyorsulnak az események, megnyílnak az új könyvesboltok (csak amiről tudunk: a volt Divatcsarnokban és a budai Skála helyén épülő bevásárlóközpontban), új könyvterjesztő rendszerek születnek a meglévők mellé (nemzeni kellene új vásárlókat is), ígéretei szerint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése is most tér vissza a kiadói-terjesztői ellentétek megoldási kísérletéhez, és persze – ha csökkenő címszámmal is –, de jönnek a könyvek sorban…
Mint mindig, e számunkban is könyvekről beszélünk, júliusi számunkban részletesebben is fejtegettem egyik megközelítését annak, hogy miért van ez így. Nem ismétlem meg a gondolatmenetet, csak utalok rá, hogy egy képzeletbeli könyvesbolti vevő-eladó párbeszéddel illusztráltam a „könyvekről beszélő” attitűdöt, és most kiegészítem azzal, hogy természetesen párbeszéd lényege az volt, hogy a helyzetből fakadóan bizonyosan két, könyvek iránt egyértelműen érdeklődő, aktívan cselekvő aktor volt a „drámapedagógiai szituáció” szereplője. Azt személyes emlékeim alapozták meg, hogy ezt a szituációt könyvesboltban képzeltem el, mások – mindazok, akiknek egyáltalában vannak olyan emlékei, hogy jó hangulatú beszélgetéseket folytattak valaha is legalább egyszer könyvekről -, nyilván szintén saját élményeikre támaszkodva más szereplők szájába adnák a párbeszéd mondatait, ha feladatul kapnák, hogy írjanak le egy könyveket tárgyaló párbeszédet. Úgy vélem az a lényeges eleme ennek a kérdéskörnek, hogy akiket érdekelnek a könyvek, azok szívesen beszélgetnek róla, akiket meg nem, azok bizony nem. Utóbbiak ma mintegy népességünk felét teszik ki, a Könyvhét pedig a népesség előző feléhez kíván szólni, beszélgetni velük könyvekről. Beszélgessünk például a magyar kultúra állapotáról, ehhez a témához nyújt jó segítséget a (Vész)jelzések a kultúráról - Jelentés a magyar kultúra állapotáról c. tanulmánykötet, amelyről Antalóczy Tímea beszél lapunknak, és amelyből megtudhatjuk egy felmérés tanúságaként, hogy a megkérdezettek 49 %-a „kulturális szegény”. Jó esély van rá, hogy ők nem olvassák a Könyvhetet, sem pedig például Nádasdy Borbála memoárjának második kötetét, így aztán nem is tudják, hogy A szabadság zaga sikeres szerzője hogyan lett emigrálása után színésznő, majd például hullamosó, míg megtalálta hivatását a balettmesterségben.
Ferkó Zoltán a vele készített interjúban arról beszél, milyen az élet Borospatakán, egy olyan településen, ahol nélkülözni kell a modern világnak azokat az eszközeit, amelyekről sokan úgy gondoljuk, hogy nem tudnánk meglenni nélkülük.
Csernok Attila arról beszél lapunknak, hogy szeretné meggyógyítani Magyarországot. Az interjúból megtudhatják, hogyan érti ezt Csernok Attila.
Szécsi Noémi elmondja, mit jelent neki az EU Irodalmi Díja, és hogyan jött létre utolsóként megjelent regénye.
Tóth Krisztina a költészetről beszél, és válaszol arra kérdésre is, hogy létezik-e a „gyerekvers-felnőttvers” kettőssége.
Dunai Tamás az olvasásról, a könyvekről beszél nekünk, és a könyvekre egyre kevésbé figyelő világunkban példát mutat és megerősít bennünket: a könyvekről szóló beszélgetések nélkül szomorú lenne az életünk.
A Szerk.

KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK AJÁNLATA SZEPTEMBERBEN

X. ÚR A KH-BAN



422. oldal
Balettmester és memoáríró
Beszélgetés Gróf Nádasdy Borbálával

Gróf Nádasdy Borbála életrajzi kötetének második része a közelmúltban jelent meg, A szabadság zaga címmel. Az emigrációba kényszerült, fiatal grófnő életét végigkísérő – sajátos humorral és fájdalommal átszőtt - könyv sok mindenről szól: a külföldre szakadt magyarság megpróbáltatásairól és útkereséséről, a többarcú szabadságról, személyes küzdelmekről és örömökről, de mindenekelőtt az igaz magyarságról és hazaszeretetről.
„Magyarnak lenni számomra mindig nagy kaland volt. Úgy éreztem, ezt szabta rám a sors, így lehetek hasznos tagja egy közösségnek. Itthon is, és kint is. A küldetés számomra az volt, hogy a kultúrán keresztül megismertessem más népekkel a Kárpát-medence magyarságát, értékeit, valamint a szabadságharc igazságát.”
(Maczkay Zsaklin)
Gróf Nádasdy Borbála:
Zagolni zabad?
A szabadság zaga


424. oldal
PANORÁMA
Hágár országa
A magyarországi zsidóság – történelem, közösség, kultúra
(Jolsvai Júlia)

425. oldal
PANORÁMA
Lugosi Viktória: Dafke
Günter Grass: A doboz
Franz Hodjak: Kékhagyó kedd
Horváth Éva - Szepesi Dóra: Boldog szülő, boldog gyermek

427. oldal
KÖNYVBÖLCSŐ
Tarján Tamás
Mozzanat és perspektíva

Ortutay Gyula: Napló 1.
Déry Tibor levelezése 1945-1950
Unváry Tamás: A feledés enciklopédiája


428. oldal
Megjelent könyvek 2009. július 17–augusztus 27.
A forgalomba került könyvek válogatott listája a Könyvtárellátó adatbázisa alapján. A teljes lista és a művek további adatai a Könyvtárellátó honlapján (www.kello.hu) tekinthetők meg.

432. oldal
LAPMARGÓ
Murányi Gábor
Időtlenül

„Időt, időt és időt parancsoló fotóskönyv ez, noha a parancsolás az, ami a legtávolabb áll tőle. Ami magával ragad, ami újralapozásra, egy-egy fénykép fölötti meditációra késztet, ami magához láncol, ami varázslatba ejt, az az „idő- és anyagpazarló” mívesség.”
Pataky Zsolt: Tibet – Ladakh – Mustang. Buddhista királyságok a világ tetején

434. oldal
GYERMEK, IFJÚSÁGI
A Szamóca-forrástól az Óceánig
(Cs. A.)
Barry, Dave – Pearson, Ridley: Peter és csillagfogók
Békés Pál: A Nagy Hiánypótló
Dröscher Vitus B.: Emberszabású majmok
Kertész Erzsébet: Szamóca-lányok
Kovács Klára: Kirándulás az Ábécé-hegyre
Lowry, Lois: Számláld meg a Csillagokat!
Mertiny, Andrea: Az esőerdő


436. oldal
Anarchista biciklisfutárok éjjeli munkában
Társadalmi lektűr a mai magyar valóságról

Beszélgetés Szécsi Noémivel
Mindig is magukban álló regényeket írt, nem tagozódott be a hazai irodalmi életbe, magányos farkasnak tartja magát – Szécsi Noémi az egyike annak a tizenkét szerzőnek, akik átvehetik az Európai Unió az idén első alkalommal kiadott irodalmi díját.
„Persze az is jelképes, hogy szereplőim egyidősek a rendszerváltással. Sorsukon keresztül jól be lehetett mutatni, ami az elmúlt húsz évben, pontosabban annak az utolsó egy-két évében, leginkább 2008-ban történt.”
(Szénási Zsófia)
Szécsi Noémi:
Kommunista Monte Cristo
Utolsó kentaur



438. oldal
„Amíg az arcok be nem égnek”
Tóth Krisztina új kötetéről

Független, érett és jelentős költészetként jellemezte egyik kritikusa Tóth Krisztina legújabb, Magas labda című kötetét. A klasszikus vershagyomány újragondolása és nagy sorskérdések, mint Élet és Halál vagy Költészet és Idő egyaránt helyet kapnak benne.
„A személyes életében az ember a gyerekeivel tud részt venni a láncolatban, szellemi szinten pedig az irodalmi hagyományban keres kapaszkodókat. Megpróbálja tágabb összefüggésbe elhelyezni magát, a saját létezésének értelmét, a kötődéseit, ami nekem az irodalmi hagyomány.” (Szénási Zsófia)
Tóth Krisztina: Magas labda
Szabó T. Anna – Tóth Krisztina – Varga Dániel: Kerge ABC



440. oldal
EMBERBEN KÖNYV
Szünidei színészolvasmányok
Beszélgetés Dunai Tamással

Színészi pályáját a szegedi egyetemi színpadon alapozta meg Dunai Tamás, de akkor még tanárnak készült a József Attila Tudományegyetem francia-magyar szakán. A tanári attitűdje azonban megmaradt; nyelvművelőket idéző szép fogalmazásmódja és beszéde miatt le sem tagadhatná a példaadó szándékot. Bizonyságul néhány éve a BBC magyar adásának munkatársait oktatta helyes magyar kiejtésre, hangsúlyozásra.
„Mégis marad egyfajta koncentrátum, örökség a gyakran fél élet munkáját magukba sűrítő könyvekben, s ezt az esszenciát az ember pár óra, pár nap, pár hét odafigyelés árán magáévá teheti és megpróbálhatja a saját életébe átnemesíteni.”
(Mátraházi Zsuzsa)

442. oldal
A kultúrahiány nem fáj
Beszélgetés Antalóczy Tímeával a magyar kultúra állapotáról

(Mátraházi Zsuzsa)
Antalóczy Tímea - Füstös László - Hankiss Elemér: (Vész)jelzések a kultúráról - Jelentés a magyar kultúra állapotáról

 

 

 

 


444. oldal
FILM ÉS KÖNYV
Gengszterfilm és gengszterkatalógus
Közellenségek kétféleképp
(J. J.)
Bryan Burrough: Közellenségek. A legnagyobb bűnözési hullám Amerikában és az FBI születése
Közellenségek, amerikai film, rendezte: Michael Mann

 

 


449. oldal
PANORÁMA
Szasa Szokolov: Bolondok iskolája
György Péter: A Kalinyingrád-paradigma
Mazurka Károly: Szuhogyi palóc tájszótár

450. oldal
A siker megfejthető titkai
A Könyvhét utolsó három számában megjelent sikerlisták alapján az ismeretterjesztő kategóriában nézelődtünk: vajon mit tükröznek a sikerességi mutatók.
(Laik Eszter)
V. Kulcsár Ildikó: Figyeljetek, feleségek! - Figyeljetek, férjek!
Popper - Ranschburg - Vekerdy - Herskovits: Jövőnk titka: a gyerek...
Popper P. - Ranschburg J. - Baktay M. - Baktay Z.: Szegény nők, szegény férfiak
Fuller, Andrew: Nehezen kezelhető gyerekek
Byrne, Rhonda: The Secret – A titok
Mihancsik Zsófia: Friderikusz - eddig


454. oldal
Hosszú farok: Új üzleti filozófia a médiagazdaságban
„Két adózási változtatás (2009 júliusi és a 2010-től életbelépő szabályok) szünetében, a gazdaságot sújtó válság közepette, nem árt elgondolkozni azon, hogy mi lesz a „túléljük és kibírjuk időszak” után.
Ha normalizálódik a helyzet, visszatér az elveszett kereslet a könyveknél, megszűnnek a nagy terjesztők gondjai, megszűnik a túlkínálat, akkor visszaállnak-e a könyvkiadók gazdálkodását meghatározó feltételek (forgás, árrések, jövedelmezőség) mondjuk a 2007. év előtti szintre? Szerintem nem.”
(Dr. Bódis Béla)

456. oldal
KERTÉSZ ÁKOS
Újvilág – az első benyomások

458. oldal
SIKERLISTA

460. oldal
100 nap Gyimesben
Beszélgetés Ferkó Zoltánnal

„2008 nyarán elvállalni a Boros Gyimesi Hagyományőrző Skanzen és Panzió házigazdaságát, és budapesti lakhelyünket elhagyva Borospatakára menni dolgozni, sokkal több volt, mint egy egyszerű munkahelyváltás. Feleségemmel és két gyerekemmel egy olyan létkísérletbe fogtunk, amelynek célja a globális fogyasztói társadalom béklyóival való szakítás és a hagyományos életmódhoz való visszatérés volt. […] Ebből a nem is olyan régi múltból és talán nem is túl távoli jövőből élhet át egy darabot az, aki Borospatakára látogat. Megtudhatja, milyen az élet egy mobiltelefon, internet, bankkártya, autópálya és gyorséttermek nélküli világban. Ezt próbáltam meg bemutatni a könyvemben is.”
(Szepesi Dóra)
Ferkó Zoltán: Felnőttkorom legszebb nyara – Borospataka


462. oldal
Meggyógyítani Magyarországot
Beszélgetés Csernok Attilával

„…mit csináltunk rosszul, jóra való restségből vagy gőgből, mikor gyűlöletből, indulatból, gyávaságból. Miben hibáztunk a reformkorban, 1848-1849 között, vagy éppen háromszázötven évvel korábban, a XV-XVI. század fordulóján?"
(Illényi Mária)
Csernok Attila:
A komáromi pontonhíd
A valóság erejével

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2021/4ÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsonyEMMIPKÜ
Belépés