Olvassák a Könyvhetet!

Októberi számunkhoz jutottunk el, és rádöbbentem, hogy idén már csak három számunk jelenik meg, a novemberi, a decemberi, és a szokásosan december közepére előrehozott jövő évi januári. Eszerint – mondhatni – már most, szeptember közepén szinte év vége felé járunk, legalábbis Könyvhét időszámítás szerint (amit nehezemre esik megszokni, pedig már negyedik éve, hogy kétheti megjelenési ritmusunkat havira váltottuk, ennek összes előnyével és hátrányával együtt). Ez a „mindjárt itt az év vége” képzet persze azért nem fog most arra ragadtatni, hogy máris az eltelt esztendőre „tekintsek vissza”, annyit azonban megjegyzek, hogy az országgal, a könyvszakmával együtt bizony minket is sújtott a gazdasági válság, és azt hiszem, korai lenne e pillanatban még az is, hogy kimondjunk olyasmit, hogy „túl vagyunk rajta, túléltük, most már könnyebb lesz…”, mert bizony szerintem még nagy nehézségeknek nézünk még – s állunk – elébe. Csak Bódis Béla előző számunkban megjelent elemzésére emlékeztetek: biztosan nem az fog történni, hogy egyszer csak arra ébredünk: elmúlt a válság, és minden ugyanúgy van, ahogyan a válság előtt volt.
Nem csupán a gazdasági válság kikényszerítette változásokra gondolok, amelyeket „felébredve” tapasztalunk majd, legalább ennyire meghatározó erejűek lesznek azok a változások is, amelyek napjaink egyéb viszonylataiban gyökereznek, és amelyekkel most lényegesen kevesebbet törődünk, mert a „túlélés” a cél. Elsősorban persze itt a könyvszakmára gondolok, elvégre a Könyvhét mégiscsak könyves lap. Például ilyen gazdasági válság okán kikényszerült változás az is, hogy a könyves egyesülésen belül létrejött a független kiadók tagozata, aminek az alapgondolata – öreg könyves lévén, emlékszem erre is – legalább tíz-tizenöt éve megszületett, de csak a gazdasági problémák miatt jutottak el a résztvevő kiadók a megvalósításig. Nem sokat foglalkozik viszont például a könyvszakma az olvasókkal, az olvasói szokások, az olvasáshoz való viszony változásával. Megint előző számunkra utalok, Antalóczy Tímea mondta el, hogy egy felmérés szerint a megkérdezettek 49 %-a „kulturális szegény”. Ez kicsit leegyszerűsítve és könyvesre fordítva azt mutatja, hogy az a más felmérések szerint megállapított tény, hogy az olvasók száma lassú ütemben, de trendszerűen csökken, értelmezhető ebben az összefüggésben is, és egészen bizonyosan a vásárlóerő csökkenésénél mélyebben gyökerező okai vannak, amelyeket nem sokat kutatunk a szociológia eszközeivel, függetlenül attól, hogy természetesen sorolhatóak lennének különböző tanulmányok és kötetek, amelyek érintik valamilyen oldalról ezt a kérdéskört.
Rögtön mondom is: hazabeszélek természetesen, hiszen ha elfogynak az olvasók, a könyvbarátok, nem lesz, aki a Könyvhetet olvassa (márpedig szerintem igen jó lap, kár lenne érte…). De kár lenne az egész könyvszakmáért természetesen (a Könyvhét és a könyvszakma sorsa össze van kötve), hiszen ha nem lesznek olvasók, nem lesznek sem könyvkiadók, sem könyvkereskedők, és persze főleg és elsősorban – mindennek alfája és omegája, létünknek oka és alapja – könyvek sem. Félreértés ne essék, lesznek egészen biztosan információ-, szórakoztatás- és tankönyv-kereskedők és szolgáltatók, máshonnan kölcsönzött szót használva, „kvázikönyv”-kiadók és kereskedők, de az már egy más világ lesz..
Persze ennek a jelenségnek a megítélése sem egyértelmű, közmegegyezésen alapuló – korábbi számaink egyikében mondta interjúalanyunk: „Nem olyan nagy tragédia, ha vége van a Gutenberg-galaxisnak…”, és ez akár, igaz is lehet. Mi persze, személy szerint szomorkodnánk.
Ám addig is: magunkat ajánljuk, olvassák a Könyvhetet.
Olvassák el, hogy mit gondol Popper Péter a válságról, Simonovics Ildikó és Valuch Tibor a szocializmus divatjáról, Kertész Ákos a kerítések nélküli országról, Tandori Dezső Thomas Bernhardról, Elliot Aronson az iskolai agresszióról, Plihál Katalin Magyarország régi, szép térképeiről, Győri János a szülők szerepéről az olvasásra nevelésben, Mong Attila a tényfeltáró újságírásról, Murányi Gábor a budapesti Andrássy útról, Csokonai Attila fiatal költők versesköteteiről… Olvassák a Könyvhetet.
A Szerk.

Tartalom

KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK AJÁNLATA OKTÓBERBEN

X. ÚR A KH-BAN

470. oldal
Siva nevető tánca
Beszélgetés Popper Péterrel válságról és megújulásról
Válság. Gazdasági-pénzügyi, régi normákat felülíró erkölcsi, egyéni életünkben tetten érhető és társadalmi szintű. Napjaink rettegett, unos-untalan emlegetett, szorongást keltő fogalma. De vajon miben gyökerezik? Védekezhetünk-e ellene és legfőképpen mit tanít, merre vezet az emberiség útja? Dr. Popper Péter nemzetközi hírű pszichológus, író új könyvében többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.
„Ma a legnagyobb baj Magyarországon, hogy elmosódott a határ a lehet, és a nem lehet között, s ez a normák elvesztésével jár. Egy normák nélküli társadalom pedig menthetetlenül lezüllik.”
(Maczkay Zsaklin)
Popper Péter: Válság és megújulás. Siva nevető tánca


472. oldal
FILM ÉS KÖNYV
Bűn és felelősség – A felolvasó
Kényes erkölcsi kérdés kétféle feldolgozásban. Adhat-e felmentést gyilkosságok alól, ha valaki azért vállalja a gyilkos szerepét, hogy palástolni próbálja titkát?
„A film fókuszba helyezi Hannát, az arcát, a testét, amely oly sokat változik az idők során, de valahogy mintha félesikerült volna a sminkmester munkája, Kate Winslet öregasszonyként inkább groteszk, mint szánalmas benyomást tesz.”
(Jolsvai Júlia)
Bernhard Schlink: A felolvasó
A felolvasó, amerikai–német film

473. oldal

PANORÁMA
Vathy Zsuzsa: Angolpark
Darvasi László: A könnymutatványosok legendája (2. kiadás)
Pesti Mizsér Gábor: Új Testamentum magyar nyelven
Dr. Kiss Anna: Bűnbe esett irodalmi hősök

475. oldal
KÖNYVBÖLCSŐ
Tarján Tamás
Tér az elalváshoz
Itojama Akiko: A tengeren várlak
Nico Helminger: Schwarzloch
Szlovákiai magyar szép irodalom 2009

476. oldal
Megjelent könyvek 2009. augusztus28–szeptember 17.
A forgalomba került könyvek válogatott listája a Könyvtárellátó adatbázisa alapján. A teljes lista és a művek további adatai a Könyvtárellátó honlapján (www.kello.hu) tekinthetők meg.

479. oldal
A hit esztétikus tapasztalat
Tanulmánykötet Kálvin és a művészet kapcsolatáról
Beszélgetés Dr. Békési Sándorral
Évszázados vád, miszerint a helvét reformátusok megvetik a művészetet, a művészetnek számukra nincs létjogosultsága a templomban. „Pius efficit ardor” – hozzávetőlegesen így fordíthatjuk:„Megteszi a kegyes szenvedély” – idézi fel a tanulmánykötet címe Kálvin egyetlen fennmaradt versének sorát.
(Szénási Zsófia)
Pius efficit ardor. A művészet értékelése Kálvin művében és a református kultúrában
Szerkesztette: Békési Sándor

480. oldal
LAPMARGÓ
Murányi Gábor
„Itt van a város, vagyunk lakói”
Andrássy út. Budapesti kultúrtörténeti séták I. (Szerkesztette Fazakas István)


482. oldal
GYERMEK, IFJÚSÁGI
Könyvet olvasni idő- és térbeli utazás
(Cs. A.)
Falusi hangok
Földünk
Háziállatok és növények gazdaságban
Képes Gyermeklexikon
Kiss Attila: Ambultan utazása
Repülőtér
Somorjai Edit: Engem szeress!
Számoljunk együtt!
Traini, Agostino: Hami

484. oldal
Mozaikmódszerrel az agresszió ellen
Interjú Eliot Aronsonnal
Elliot Aronson neve a leginkább A társas lény című könyv szerzőjeként lehet ismerős a magyar olvasóknak. Újabb könyveit az Ab Ovo kiadó jelenteti meg, utolsóként a Columbine után – Az iskolai erőszak szociálpszichológiája címűt, melynek megjelenése alkalmából a Magyarországhoz más szálon is kötődő neves tudós október 3-tól 10-ig Budapestre látogat korábbi könyve szerzőtársával, Carol Tavris-szal, itt workshopot és előadást tartanak a Magyar Tudományos Akadémián, és a Károli Gáspár Egyetemen.
„A mozaikmódszer alkalmazását ajánlom alsó tagozattól kezdve. Szerintem legalább olyan jól tudna működni az előítéletek csökkentésében és az iskolai erőszak megelőzésében, mint amilyen hatásos volt azokban az amerikai iskolákban, ahol bevezették.”
(Pompor Zoltán)
Elliot Aronson: Columbine után. Az iskolai erőszak szociálpszichológiája

486. oldal
„Csupa színröhögés”
A felfedezésre váró Paizs Goebel
Paizs Goebel Jenő művészete néhány alkotásán kívül a nagyközönség számára nem igazán ismert. Ezt a hiányérzetet igyekszik enyhíteni a nemrégiben a Budapesti Történeti Múzeum által a Budavári Palotában megrendezett kiállítás és Verba Andrea nagy ívű monográfiája.
„Kálvin az esztétikumot a teológiába építette be, úgy vélte, hogy közvetlen a teremtésből is lehet istentapasztalatra jutni a természet szépségére történő rácsodálkozással.”
(Jolsvai Júlia)
Verba Andrea: Paizs Goebel Jenő művészete

489. oldal
EMBERBEN KÖNYV
Nászajándékba kapott bibliotéka
Beszélgetés Győri Jánossal
A Magyar Olvasástársaság, „becenevén” a Hunra (Hungarian Reading Association) elnökét, Győri Jánost nemcsak szakmai titkokról kérdeztem, nem egyszerűen olvasásra nevelő tippeket kívántam kiszedni belőle, hanem az is érdekelt, hogy vajon egyszerűen magyartanári és pedagógiai tudományokban jártas szakember mivolta vezérelte, delegálta-e a társaság élére.
(Mátraházi Zsuzsa)

490. oldal
Beszédes térképek
Időutazás angyal- és sasszárnyakkal
Interjú Plihál Katalinnal
Évszázadokon átívelő időutazásra hívja olvasót a Kossuth Könyvkiadó a Magyarország legszebb, 1528 és 1895 közötti időszakban született térképeit felvonultató kötettel. Az exkluzív könyv szerzője, Plihál Katalin, az Országos Széchényi Könyvtár osztályvezetője kérésemre először a nemzeti bibliotéka térképtárától beszél, amelyből a válogatás készült.
(Mátraházi Zsuzsa)
Plihál Katalin: Magyarország legszebb térképei 1528–1895

492. oldal
Érdemes-e fát lopni?
Beszélgetés Mong Attilával
(Hegedűs Eszter)
Vajda Éva - Mong Attila: Az ártatlanok kora


496. oldal
Fatima keze
Ildefonso Falcones valószínűleg napjaink egyik legolvasottabb spanyol ügyvédje (ld. Könyvhét, 2007. november). A barcelonai Santa Maria del Mar templom építésének regényes történetét feldolgozó könyve, A Tenger Katedrálisa világszerte mára már több mint 4 millió példányban kelt el (magyarul 2007-ben jelent meg Cserháti Éva fordításában). Az 51 esztendős spanyol szerzőnek három évébe telt, hogy újabb művét, a közel ezer oldalas La mano de Fátimát (Fatima keze) megalkossa. Spanyol kiadója (Random House Mondadori – Grijalbo) bízott az újabb sikerben, így csupán Spanyolországban félmillió példányt dobott piacra a könyvből.
(P. Z.)
Ildfonso Falcones: La mano de Fátima


498. oldal
Afférok hölgykörökben (és egy kakukktojás)
(Laik Eszter)
Benzoni, Juliette: Aurora I. Hajnal szerelme, Aurora II. Hajnal fia
Anna Gavalda: Vigaszág
Agatha Christie: Örök éj
Karin Fossum: Ne nézz vissza
Sara Blaedel: Bízz bennem
Marcello D’Orta: Disznóból nem lesz grófkisasszony

500. oldal
SZUBJEKTÍV
Tandori Dezső
„Thomas Bernhard”
Thomas Bernhard: Díjaim

501. oldal
POETA HUNGARICUS
„…hogy versben szóvá váljék.”
(Csokonai Attila)
Borbély András: Hidegség, állat
Kiss Mirella: Lilla és a Prof
Légrádi György Attila: Kartonhal
Ráz Éra: Belülről
Szép írások 2008

502. oldal
GAZDASÁG
Bruttósítás, szuper!
(Dr. Bódis Béla)

504. oldal
Kertész Ákos
A kerítések nélküli ország

506. oldal
Sikerlista

508. oldal
Lóden, otthonka, miniszoknya…
Öltöztessük fel az országot! – Divat és öltözködés a szocializmusban
Beszélgetés Simonovics Ildikóval és Valuch Tiborral
„A csinosan öltözködni vágyók életében meghatározó szerepet töltött be a varrónő, illetve a rendszeresen meghirdetett varrótanfolyamok, ahol a hölgyek maguk is elsajátíthatták az alapvető fogásokat. Ma már ez a fiataloknak idegen…” – Simonovics Ildikó
(Szepesi Dóra)
Simonovics Ildikó-Valuch Tibor: Öltöztessük fel az országot. Divat és öltözködés a szocializmusban

510. oldal
KÖNYVIPAR
Kerüljenek helyzetbe a kisebb kiadók!
VevőPont néven új internetes könyvterjesztői rendszer indul
Beszélgetés Dési Péterrel
(Szénási Zsófia)