Könyvhét 2021
A Móra Kiadó
újdonságaiból
Mélytengeri Mentőcsapat
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Osvát Ernő
Aforizmák
A Móra Kiadó <br>újdonságaiból Mélytengeri Mentőcsapat Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Osvát Ernő <br> Aforizmák
Kiemelt

A Könyvhét novemberi száma

2009.11.06.

A prédikátor paradoxon

 

 


Szeretjük a könyveket. Ezt valószínűleg nem is kellene ilyen kerek-perec kijelentő mondatban ennek a szövegnek az élén közzétenni, hiszen a Könyvhét egész eddigi létezésének ez az oka, és további létében is így lesz ez, azaz lapunk a könyvek szeretetének – a bibliofíliának – a jegyében jelenik meg a jövőben is. Lapunk olvasói ezt tudják.
Mindezt amiatt bocsátottam előre, mert elgondolkodtam azon, ami hónapról hónapra motoszkál a gondolataim legmélyén, és mostanra körvonalat is öltött: ez pedig nem más, mint a prédikátor-paradoxon, én legalábbis így hívom. Az istentiszteleten a lelkész – vérmérsékletétől függően – szelíden korholó vagy indulatosan harsány szavakkal ostorozza a híveket, akik távol maradnak a szertartástól. Gyakorlatilag azoknak mondja el, hogy milyen csúnya dolog távol maradni, akik nem maradtak távol. Ezt a konkrét példát ezzel itt is hagyom, mert megtalálható az élet számtalan területén ugyanez a jelenség, az iskolai osztályban azoknak szidni az iskolakerülőket, akik jelen vannak, a drogfogyasztás ártalmairól azoknak rendezni ismeretterjesztő elődadást, akik – vélhetően – nem használnak drogokat, mind-mind ennek a jelenségnek a megnyilvánulásai. Éppúgy, mint azokat bíztatni olvasásra, a könyvek szeretetére, akik éppen egy könyvekről, olvasásról szóló lapot olvasnak, vagy, hogy paradoxonunkhoz jobban hasonlítson a gondolat, az olvasás hiányának felette káros voltáról megnyilatkozni az említett lapban, azoknak, akik a könyves lapot olvassák.
Mindezeket figyelembe véve és előrebocsátva – ezek után nyilván hihetően – mondom, hogy tudom, hiábavaló itt prédikálnom, s teszem mégis azért, amiért gondolom a korábbi helyzetekben említettek – a lelkész, a tanár, a drogellenes aktivista – is teszik: abban a reményben, hogy továbbadják érintett ismerőseiknek, barátaiknak a szavakat. Olvasni kell, olvasni jó.
Ennek a gondolatnak a mellékszála: tulajdonképpen nincs igazán kidolgozva az olvasás ontológiája és antropológiája, ami azt nehezíti meg, hogy a tágra nyílt szemű, ártatlan kíváncsisággal érdeklődő kamasznak megválaszoljuk a kérdését: miért olvassak? Mielőtt különböző tudományágak képviselői szememre vetnék, hogy tudatlan vagyok, gyorsan mondom, tudom persze, hogy komoly vizsgálódások történtek és történnek az olvasás témakörében, de fenntartom: egyszerű, egyértelmű választ nem tudnánk adni a „miért olvassak?” kérdésre. Magyarországon a különböző okokból elvégzett szociológiai vizsgálódások, statisztikai felmérések leírják a bájosan szikár tényt: a népességnek mintegy fele nem olvas. Emberek élhetnek le egész és szubjektíve nyilván teljes életet olvasás nélkül. Nekik mit mondhatunk, mit mondjunk mi, olvasók? Vagy empirikus igazolása lenne ez annak az állításnak, hogy az olvasás mégsem elengedhetetlen attribútuma az emberi létnek? Tartok tőle, ha ezt az állítást fogadnánk el igaznak, abba a hibába esnénk mint az egyszeri tudós, aki megállapította, hogy ha a bolha lábait kitépik, a bolha megsüketül.
Így aztán nem szűnünk meg hangoztatni: olvasni kell, olvasni jó, olvasni kategorikus imperatívusz.
Magunkat ajánlom, olvassák a Könyvhetet. E számunkban az olvasás érzéki élményének némileg a rovására az olvasás gondolati élményére tolódott el a hangsúly, Balázs Eszter például nemrégen megjelent tudományos munkájáról beszélve elmondja, hogy az irodalom történetét is lehet történészi szemmel vizsgálni, és ha – akár erről is – vitázunk, azzal az értelmiség a hatalom és a társadalom közötti közvetítő feladatát teljesíti. Lángh Júlia új kötetében egy olyan világot idéz fel, amelyben a hatalom és az egyén viszonya életutakat alakított, ő a saját útjáról beszél, Murányi Gábor rövidesen megjelenő kötete kapcsán elmondja: sokszor „vitázik” a könyvvel, amelyről recenziót ír, így ő az olvasó számára közvetíti a mű és saját szubjektív világa összefüggéseit. Perjámosi Sándor Benedek Elek munkásságát közvetíti az olvasóknak, a nagy mesemondó születésének 150. évfordulója alkalmából beszél lapunknak róla. Az Emberben könyv rovatában Mátraházi Zsuzsa Bálint Andrást kérdezte az olvasásról, s csak azt kívánjuk, igaza legyen, amikor úgy véli: „a közönség szereti azt látni, ami körülötte történik, s nem feltétlenül a szappanopera szintjén igényli ezt...”
A Szerk.

Tartalom

KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK AJÁNLATA NOVEMBERBEN

X. úr a KH-ban

519. oldal
Baráti olvasónapló személyes megjegyzésekkel
Beszélgetés Murányi Gáborral

„Csupán konstatáltam, tényleg igazat mondtam, amikor egyszer azt írtam: nekem többnyire József Attila jelenti a kályhát, mert személye, versei át és átszövik az életemet.” – Murányi Gábor
(Mátraházi Zsuzsa)

 

 

 

520. oldal
„Nem csinálok mást, mint a saját életemet dolgozom fel írásban”
Lángh Júlia új könyve egy nem hivatalos Párizs-kalauz

„Nekem is tetszik, hogy itt vagyok, nem tekintem magam menekültnek, legalábbis sem politikai, sem gazdasági menekült nem vagyok, talán lélektani, de mindenesetre otthonosan érzem magam a sokféle akcentussal kiabáló, sokféle bőrszínű asszonyok között.”- írja Lángh Júlia Párizs fű alatt című új kötetében.
„A Mozgó Világ tavaly felkért, hogy írjak a ’68-as számába valamilyen történetet. Először húzódoztam, hogy én csak amolyan színes-szagos dolgokat tudnék, mivel a 70-es években ’68-asokkkal éltem együtt Párizsban, egy kommunában, mire azt mondták, éppen az kell nekik.” – Lángh Júlia
(Szénási Zsófia)

 


521. oldal
PANORÁMA
Jaap Scholten: Jó itt nekem?!
Morita Tsunco: Változás és örökség. Ferdeszemmel Magyarországról
Tótfalusi István: Klasszikus szócsaládfák. Nyelvünk görög és latin eredetű szavai
„Cigány méltósággal.” Balázs János festő (1905–1977)

523. oldal
KÖNYVBÖLCSŐ
Tarján Tamás
Vidám bánkódó
Benedek Szabolcs: Az élcsapat avagy Tanácsköztársaság 1919
Bajor Andor: Füstöl az acélkalapács
Hegedős Györgyi: Cicanapló
Hegedős Györgyi: Bessélem matyar; Hunglish – Györgyi néni fekete könyve

524. oldal
Megjelent könyvek 2009. szeptember 18-október 15.
A forgalomba került könyvek válogatott listája a Könyvtárellátó adatbázisa alapján. A teljes lista és a művek további adatai a Könyvtárellátó honlapján (www.kello.hu) tekinthetők meg.

528. oldal
LAPMARGÓ
Murányi Gábor
Értetlenkedés - megint
„Egy aránytalan, mondhatni felborult eszmefuttatás következik.
Két hete lapozom, olvasom, jegyzetelem ezt a könyvet, ezt a dokumentum-összeállítást és miközben egyik ámulatból a másikba esem, morgolódom, méltatlankodom, bosszankodok, s legfőképp értetlenül bámulok a Sub clausula címet viselő „állatorvosi ló” sorozat zárókötetére.”
Sub clausula 1989. Dokumentumok a politikai rendszerváltás történetéhez.
(Szerkesztették: Gecsényi Lajos és Máthé Gábor, válogatta, jegyzetelte Baráth Magdolna.)

530. oldal
GYERMEK, IFJÚSÁGI
Chichen Izától Málévárig és vissza
(Cs. A.)

532. oldal
PANORÁMA
Krahulcsán Zsolt - Müller Rolf (szerk.): A politikai rendészeti osztályok 1945–1946
Gustave Flaubert: Két barát - Az első Érzelmek iskolája
Juhász István: Az elszabadult léghajó utasai
Fareed Zakaria: A posztamerikai világ
Walczer Tünde: Álmaimban Amerika
Kiss Noémi: Rongyos ékszerdoboz – Utazások keleten

537. oldal
EMBERBEN KÖNYV
Bálint András, mint poéta és műfordító
„Ezért azt hiszem, lassan a visszájára fordul a kultúra fölhígulása, mind többen megcsömörlenek a bulvártól, a szakszerűtlenségtől, az odakent marháskodástól.” – Bálint András
(Mátraházi Zsuzsa)

 

 

 


538. oldal
Michael Jackson
A popkirály 1958–2009
Beszélgetés Németh Dorottya műfordítóval

„A Jackson-szülőkről, elsősorban az apáról sok kemény kritika is olvasható a könyvben ezzel kapcsolatban. Úgy tűnik, az ő életcélja a minden áron való érvényesülés volt, hiszen a család többi tagja is a showbizniszben keresi a kenyerét. […] Éppen a napokban voltam egy olyan programon, ahol 14-17 évesek szórakoztak. Amikor egy Jackson-szám első hangjai felcsendültek, hangos sikoltozás, ugrálás kezdődött, nem egyszer az este folyamán. Azt hiszem, Michael Jackson olyan, mint a farmernadrág, sosem fog kimenni a divatból.” – Németh Dorottya
(Szepesi Dóra)

 


542. oldal
Gioconda mosolya
Kalandozás a művészet történetében
(Kovács Antal)

 

 

 

 

 

 


543. oldal
A szellemi tőkések előfutárai
Beszélgetés Balázs Eszterrel

„Alapvetően 1908-1914 között az irodalommal (is) foglalkozó folyóiratokban megjelenő véleményeket, vitákat elemeztem. A modern értelmiség ebben az időszakban és később is mindenekelőtt viták révén látta el a hatalom és a társadalom közötti közvetítő feladatát. […] …azok, akik manapság értelmiséginek tekintik magukat – az én definícióm szerint szellemi tőkéjük révén igyekeznek a közügyeket formálni – a 20. századi modern értelmiségi identitás századeleji képviselőiben előfutáraikra lelhetnek…” – Balázs Eszter
(Illényi Mária)

 


544. oldal
PANORÁMA
Bottyán János: A magyar Biblia évszázadai
Dr. Balla Zoltán: A szemléletes gondolkozás logikája – Levelek

545. oldal
Egyszervolt mese
Benedek Elek évfordulóján
Beszélgetés Perjámosi Sándorral

Egészen a közelmúltig csak a mesemondót, meseírót tiszteltük benne, generációk sora nőtt fel az általa írt, magyar- és más népek népmesemotívumait tartalmazó tündérmeséken. Néhány éve elindult egy kutatás, amely Benedek Elek publicisztikai munkásságát tárta és tárja fel folyamatosan.
(Szénási Zsófia)

546. oldal
Hős vagy áruló? – Kasztner Rezső
(Jolsvai Júlia)

547. oldal

Mindörökké Darwin
(Hegedűs Eszter)

 

 

 

 

 


550. oldal
Gazdaság
A cafetéria és az osztalék adóztatása, a válság díjai
(Dr. Bódis Béla)

552. oldal
Kertész Ákos
A felhőkarcolónak nincs árnyéka


552. oldal
Gyászszertartás tintával
Jack Kerouac: Gerard látomásai
(Hományi Péter)

554. oldal
Sikerlista

556. oldal
A Nyugat érzékletes története
Beszélgetés Kelevéz Ágnessel és Szilágyi Judittal

Tavaly ünnepelte százéves jubileumát a Nyugat folyóirat. Ez alkalomból a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítást rendezett a folyóirat történetéből, melynek anyaga – kibővítve és átdolgozva – Nyugat-képeskönyv címmel a napokban jelent meg.
(Jolsvai Júlia)

558. oldal
Könyvipar
A válság kezelése
Interjú Matyi Dezsővel

Mostanra kiderült, hogy amiben az év elején még reménykedtünk, vagyis hogy a gazdasági válság nem okoz majd komoly gondokat a könyvszakmában, sajnos nem vált valóra, bizony a könyvszakmát is megrendítette a válság. Biztosan nem az egész szakmát egyformán, és könyveket továbbra is vásárolnak az olvasók, de a mára kialakult gondok – amelyek talán magán a válságon is túlmutatnak – azért nagyok. A legnagyobb magyarországi kiskereskedelmi és kiadói cégcsoport, az Alexandra vezetőjét, Matyi Dezsőt kérdeztük, hogyan lehet, és lehet-e egyáltalán „túlélni” a válságot…
(K. J.)

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2021/4ÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsonyEMMIPKÜ
Belépés