Paradicsomleves betűtésztával
Beszélgetés Enner Patríciával

Azt mondják nem nehéz ma Magyarországon gyermekkönyvet kiadni, eladni annál inkább. Nem ritka, hogy gyermekkönyvkiadó könyvesboltot is nyit, hogy kiadványait könnyebben értékesítse. Az viszont már ritkább, hogy gyermekkönyvesbolt kapcsolódjon be a gyermekkönyvkiadásba. Pedig milyen logikus!
Enner Patrícia, a Budakeszin működő Betűtészta könyvesbolt és kiadó vezetője válaszolt kérdéseimre.

Nem túl régóta áll Budakeszi központjában a Betűtészta könyvesbolt, mégis úgy látom, mindig valami még újabb ötlet megvalósításán töritek a fejeteket.

Egy bolt működtetése üzleti vénát igényel. Lehetne csendesebben is csinálni a Betűtésztát, ingerszegényebben, de sajnos mindig eszembe jut valami. Emlékszem, első munkahelyemen az egyik pénzügyes néni mondta: „ej, hát azok a kreatívok, nem csinálnak egész nap semmit, csak bámulnak ki az ablakon…” – hát, igen, van, hogy onnan jön az ihlet, az elvágyódás szüli. Azzal, ha beemelünk tárgyakat egy másik környezetbe, és az nem zavarja meg az aurát, ihletet ad a folytatáshoz. Nemrég bejött egy házaspár, akik körbevezették egymást a bolton, és mint a gyerekek böködték egymást és „aztnézd”-eztek. Végül a hölgy nem is a bejáraton akart kimenni, hanem a mulccsal borított kiskerten át. Igaza volt.

A könyvesbolt tulajdonosának elemi érdeke, hogy legyenek olvasók. Ti nemcsak várjátok, hogy beessenek a vásárlók, tesztek is azért, hogy az olvasás népszerű legyen Budakeszin. Hogyan függ össze ez az olvasóvá nevelő szándék a könyvkiadási tervekkel?

Olvasóvá nevelő programunk arról szól, hogy minden félévben az ovisoknak és az iskolásoknak javasolunk egy-egy könyvet, amit a szülőnek kell otthon felolvasni, ehhez kapnak segédanyagot is, a félév egy közös (szülő-gyerek-pedagógus) felolvasó délutánnal zárul, aminek előkészítéséhez pedig a pedagógus kap jegyzeteket. Első kiadványunk, Nyulász Péter Helka – A Burok-völgy árnyai című könyve tökéletesen beleillik ebbe az együttolvasásos koncepcióba. Péter a Balaton egyik elfeledett legendáját írta meg, a könyv arra is bátorít, hogy a legendát megismerve bejárja a család a helyszíneket.

A Helka az első könyvetek. Hogyan kerültetek kapcsolatba Nyulász Péterrel? Mit éreztél, amikor a könyv kijött a nyomdából? Elégedett vagy? Milyenek a visszhangok?

Egy havas, téli délutánon egy férfi jött be a boltba, aki Nyulász Péterként mutatkozott be. A szemem egyből a polcra ugrott, a Zsubattára, és a Miazamire, mert akkoriban számomra még csak lapozható formában léteztek az írók, és így raktam helyre fejemben Pétert is. Pár találkozás után elmesélte, hogy ott lapul a táskájában a Helka kézirata, elolvastam, megszerettem, rögtön eszembe jutott, milyen jó lenne, ha Bohony Beatrix készítene hozzá képeket, így kezdődött el a közös munka. Amikor a könyv kijött a nyomdából, azt gondoltam, hogy na, akkor rohanás vele a Könyvfesztiválra, és, hogy de szép lett! A kritikusok kedvelik, több osztály egyszerre olvassa, azt hiszem, elkezdődött valami.

100% Budakeszi – olvasható a Helka borítóján. Mitől 100%, és mit jelent mindez a helyi közösség számára?

A szerző, az illusztrátor és a kiadó is Budakeszin él és dolgozik, úgy, hogy erről nem hogy Debrecenben nem tudnak, de még Budakeszin sem. Könyvheti újdonságunk még több szállal kapcsolódik ide: a nyomda is itt van. Szeretném, ha a figyelem városunkra irányulna, hiszen hihetetlenül sok tehetség él itt, és ez egészséges büszkeséggel töltheti el az itt élőket.

Következő könyvetek is 100% Budakeszi lesz. Most milyen felállásban dolgoztok? Hogyan, honnan jött a könyv ötlete?

Nyulász Péter eredeti hazája Mondókaföldje, a boltban látom, hogy az anyukák keresik a kicsiknek íródott kartonkönyvet, amiből elég kevés van. Úgy éreztem, eggyel egészen biztosan kevesebb, mint kéne, és azt majd mi összerakjuk. Péter talált a fiókjában, táskájába esve, egy könyvjelzőre írva, és ha jól tudom a zakója bal zsebében is egy-egy mondókát, ehhez írt újakat, én is kértem tőle, hogy egyes témákat mondókásítson meg. Közben ráakadtam Schall Eszter gyűrűire egy internetes oldalon, és tovább kutakodva digitális grafikáit is megláttam, írtam neki, hogy szeretnék venni egyet a Budakeszin levő mesekönyv-boltomba, ő pedig tudta, hogy az a Betűtészta, mert kiderült, hogy Eszter is itt lakik. Kartonkönyvet gazdaságosan csak Kínában lehet nyomtatni, de máshogy itthon is, sőt, Budakeszin is, úgyhogy így négyesben: Péter, Eszter, a nyomda meg én addig szerettük ezt a 15, duplaoldalas mondókáskötetet, míg olyan szép nem lett, hogy tudunk olyan elfogultak lenni vele, mint a saját gyerekünkkel.

Vannak-e még erre az évre könyvterveitek?

Elkezdeni mindenképp szeretnénk egy antológiát, amely a menzás ételek gyűjteménye lenne, 10 kortárs írót felkérnék, hogy a menzás étlapról válasszanak, és írjanak etetős versikéket ovis, alsós gyerekeknek azokról az ételekről, amit mi is ettünk, a gyerekeink is esznek nap mint nap. Lesz benne, nudli, spenót, tökfőzelék, vagdalt, piskóta csokiöntettel, és talán, talán, paradicsomleves betűtésztával…
Pompor Zoltán