Interjú Zentai Péter Lászlóval
| Olvasásmozgalommal az értő olvasókért Beszélgetés Zentai Péter Lászlóval  Néhány évvel ezelőtt bombaként robbant a hír: az ún. PISA 2000 vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a magyarországi általános, - közép, - sőt a felsőoktatási intézmények hallgatóinak jelentős része olvasási nehézséggel küzd. A drámai helyzet orvoslására a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése komplett javaslatcsomagot terjesztett elő, melynek sarkalatos pontja a magyar olvasómozgalom, valamint a Magyarországi Olvasási Közalapítvány létrehozása. Az olvasáskultúra fejlesztéséről és az elhalasztott Márai-program 5. pontját alkotó, olvasási közalapítványról Zentai Péter Lászlóval, az MKKE igazgatójával beszélgettünk.
- A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a Márai-program keretében tett javaslatot a Magyarországi Olvasási Közalapítvány létrehozására. Mesélne arról, hogy milyen elgondolások állnak a kezdeményezés hátterében? - A 90-es évek végén, a PISA 2000 vizsgálat eredményeinek tükrében beigazolódott, hogy Európa számos országában – köztük olyanokban is, ahol kiemelkedően magas színvonalú könyvkultúra létezik – az olvasási mutatók nagyon rosszak, ha úgy tetszik, a fiatalok jelentős százaléka funkcionális analfabéta. Ezt a képet kaptuk Magyarországon is. Több éves előkészítés után a kormány épp ekkor fogadta el a javaslatunkat, hogy a 2000-2001. Ünnepi könyvhét közötti időszakot angol mintára nevezzük ki az Olvasás Évének hazánkban is. A kormány – noha bizonyos mértékben elköteleződött az ügy mellett – nagyobb léptékű támogatást nem nyújtott. A program legnagyobb érdeme talán az volt, hogy az olvasáskultúra ügyét bevitte a köztudatba. Ugyanakkor nyilvánvaló volt számunkra, hogy a kampány nem érhet véget az Olvasás Évének lezárulásával. Ezért a PISA 2000 negatív tapasztalataira hivatkozva egy javaslatcsomaggal álltunk elő, melynek sarkalatos pontja, hogy a Németországban komoly társadalmi és politikai presztízzsel működő, Stiftung Lesen elnevezésű közalapítvány mintájára, hozzuk létre a Magyarországi Olvasási Közalapítványt. Németországban a közalapítvány támogatottságát jelzi, hogy elnökletét a német köztársasági elnök látja el. A német példán fölbuzdulva, 2006 tájékán levélben fordultam Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, aki – habár támogatásra méltónak ítélte a kezdeményezést – úgy látta, hogy a köztársasági elnök szerepfelfogásába ez a feladat nem illeszthető bele. - Milyen főbb célokat és feladatokat jelölt ki az olvasási közalapítvány? - A német program jól mutatja azt a komplex megközelítést, mely elengedhetetlen a drámai helyzet visszafordításához. Úgy gondoljuk, hogy a romló tendencia megállítása, sőt visszafordítása csakis széles körű társadalmi összefogással valósulhat meg, melyben az oktatási és kulturális tárcának kellene kulcsszerepet vállalnia. A javaslatcsomag a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésétől származik, így kiviláglik belőle az az önző, hosszú távú piaci érdek, hogy szeretnénk, ha a magyar irodalomnak értő olvasói lennének, akik elkötelezettek a nyomtatott betű iránt. Ez persze csak a történet egy szelete, hiszen – ahogy minden javaslatunkban hangsúlyozzuk – az olvasáskultúra fejlesztése messze túlmutat a könyvkiadás vagy akár az irodalom érdekén. Egy ország versenyképessége múlik azon, hogy tagjai milyen mértékben tudnak hozzáférni az (írott) információkhoz, még szélesebb értelemben pedig az anyanyelv védelméről van szó. A célkitűzések között szerepel többek közt az általános- és középiskolai olvasásoktatás-képzés fejlesztése, az olvasástanítás új metodológiáinak kifejlesztése, a hazai és a határon túli anyanyelvi képzés támogatása, a kortárs irodalom népszerűsítése, továbbá olvasásszociológiai kutatások elősegítése, és tapasztalatainak stratégiai célú hasznosítása. Az olvasáskultúra fejlesztésében alapvető szerepet szánunk az oktatási rendszernek, a könyvtáraknak és egyéb közművelődési intézményeknek. Az olvasás örömének újbóli felfedezéséhez – úgy gondoljuk – fontos lenne az irodalom tanítás átalakítása, korszerűsítése, például az élő irodalomórák bevezetésével, ahol a fiatalok megismerkednének a kortárs magyar irodalom kiváló alkotóival. A legfontosabb feladat, hogy a fiatalok újra fölfedezzék az olvasás örömét. Erre egyébként számos program irányul; jó ötletnek tartom például a Litera.hu irodalmi portál által szervezett közös felolvasásokat, mely nagy tömegeket megmozgatott. - Milyen stádiumban van most az olvasási közalapítvány? Az anyanyelv védelme Schmitt Pál köztársasági elnök programbeszédének első pontjában szerepelt, ezért talán nem alaptalan abban bíznunk, hogy az új köztársasági elnöknél az ügy támogatásra talál. Erre alapozva levélben fordultam Schmitt Pálhoz, elé terjesztve a javaslatcsomagot. A jelenlegi gazdasági helyzetben természetes, hogy nem számíthatunk a német közalapítványhoz hasonló léptékű támogatásra, ugyanakkor bízom benne, hogy a kormány fölkarolja az olvasásmozgalom ügyét. Bizakodásra adnak okot Jankovics Marcellnek, a Nemzeti Kulturális Alap új elnökének a Márai-programra vonatkozó nyilatkozatai is, eszerint az elsősorban finanszírozási nehézségek miatt felfüggesztett program 2011 januárjában újraindulhat. Maczkay Zsaklin |
Ajánló tartalma:
Legolvasottabbak
Legutóbbiak
A Szerk. ajánlja
Az archívum kincseiből:
Ahol kolbászból van a kerítés, ott harapnak a legjobban – Celeste Ng Kis tüzek mindenütt
Azok a szomorú fiatalok – Therese Anne Fowler Z - Zelda Fitzgerald regénye
Különböző „Mészölyök” léteznek – Interjú Szolláth Dáviddal
Értelem és érzelem – Rika Ponnet: Csak veled - a romantikus szerelem visszatér
A végtelenbe és tovább – Christopher Paolini: Álmok a csillagok közt
Kiemelt
Weiss János: Immanuel Kant 300 – Az Élet és Irodalom 2024/16. számából
Az Élet és Irodalom 16. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.
Belépés