Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
Babák magyar
népi viseletben
A hosszú hajú
királykisasszony
A hanta banda -
Őskori kaland
Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék Babák magyar <br> népi viseletben A hosszú hajú <br> királykisasszony A hanta banda -<br>Őskori kaland
Interjú Fodor Péterrel

A Sziget-fesztiválon járt a könyvtár
Beszélgetés Fodor Péterrel

Idős férfi áll reggelente a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete előtt a nyitásra várva. Majd mindig ő az első látogató, pedig korábban azt mondta, soha nem fogja ide betenni a lábát, mert a néhány háztömbnyire lévő lakásából papucsban járhatott le az épület földszintjén található fiókkönyvtárba, amelyet a Szabó Ervin téri főkönyvtár felújításakor bezárták.

A hűséges olvasó történetét az FSZEK főigazgatója, dr. Fodor Péter, az idők és a vélekedések változására hozta példa gyanánt. Megtudom tőle, hogy a '70-80-as években fenntartott 118 fiókkönyvtár helyett ma ötven hálózza be a fővárost.
– Nem kell minden utcasarkon kis könyvtárnak lennie – vélekedik. – a Budapestnél léptékekkel nagyobb Párizsnak 65 tagkönyvtára van. De a megmaradt intézmények feleljenek meg a kor követelményének. A hajdaniak némelyike nem volt több pincehelyiségbe zsúfolt könyvlerakatnál. A látogatói szokások jelentősen megváltoztak. Klasszikus értelemben a könyvtár kultúraközvetítő intézmény, sokrétű a feladata. Ma már nem elegendő várni, hogy az olvasó betévedjen. Be kell csalogatni őt. Ott voltunk a múzeumok majálisán és a Sziget-fesztiválon is állítottunk sátrat, hogy más-más rétegek figyelmét hívjuk föl a munkánkra.
– Az átépítést követően 2001 szeptemberében átadott központi könyvtár átriumos részébe azok is betérhetnek, akik nem olvasni jönnek; kiállításokat, előadásokat, koncerteket szervezünk itt – sorolja a kínálatot a főigazgató. – Még mindig megvan a varázsuk az író-olvasó találkozóknak, pláne, ha gyerekek szembesülhetnek egy-egy „öregúrral”, akiről kiderül, hogy ő a szerzője valamelyik kedvenc meséjüknek, versüknek. A hagyományosan a szociológiai, társadalomtudományi szakirodalomra specializálódott állományhoz járul az egyedülálló Budapest Gyűjtemény, a kitűnő zenei és gyermekkönyvtári részleg, s persze mindenütt természetes a számítógép jelenléte.
Mostanra igazi nyilvános könyvtár lett a Szabó Ervin nevét viselő, korábban helyszűke miatt kiszorult köteteket is szabadpolcon tart: a horgászattal, kézimunkázással, családdal foglalkozó kötetek éppúgy ott sorakoznak, mint az ezoterikus munkák, a szakácskönyvek, a kalandregények. A jó értelemben vett populáris igényeket szolgáló állomány sokakat a könyvtári tagok táborába csalogatott.
A beszélgetésre készülő Fodor Péter táblázatokkal is felvértezte magát:
– A felújítás előtti Palotakönyvtárban legfeljebb 1600-an fértek el, ma naponta három-ötezer látogató fordul meg az épületben. Az ötven tagkönyvtár mindegyike ugyanolyan fontos számunkra, mint a központi bibliotéka. Kilenc „fiókintézményt” újonnan építettünk, és 29-et restauráltunk, ahol lehetett, bővítettük az alapterületet, de ennél még fontosabb, hogy a helyi igényekhez igazodnak a részlegek. Az eredmény? Míg 2005-ben 3,7 millióan keresték fel a könyvtárunkat, addig tavaly 6,4 millióan. Az olvasókkal való tényleges találkozás valamelyest csökkent, 2,9 millióról 2,6 millióra, de a távhasználat 821 ezerről 3,7 millióra emelkedett. Ők interneten hosszabbítják meg a kölcsönzési határidőt, tesznek fel valamilyen referens kérdést, keresnek dokumentumot a katalógusban. Régebben ezért be kellett gyalogolniuk hozzánk. Ma, a digitális katalógusból az is kiderül, hogy a keresett kötet, mondjuk, a nagytétényi tagkönyvtárunkban azonnal hozzáférhető. Az olvasó odamegy, és kikölcsönzi. Régebben mi loholtunk a könyvvel az igénylőhöz, ma, ha sürgős neki az olvasmány, ő válik mobillá. A kölcsönzött kötetek száma az elmúlt öt esztendőben változatlanul 4,7 millió, de a helyben használt dokumentumoké 2,5 millióról 2,8 millióra emelkedett.
– A gyűjteményalakítás sarkalatos pontja a munkánknak; a társadalomi mozgás és a gazdasági helyzet is befolyásolja – mondja a főigazgató. – Az egyre drágább szakkönyvek iránt megnőtt az érdeklődés, és nagy a kereslet a kellemes lektűrök iránt, ezekből egyszerre akár tucatnyit is kikölcsönöznének, de fél év múlva esetleg senki sem keresi őket. E téren érdemes lenne rugalmasabbnak lennie a beszerzésnek. Eretnek véleményt hirdetek ugyanis: mindegy, hogy mit olvasnak az emberek, és hogy digitális vagy nyomtatott formában jutnak-e az információhoz, az a fontos, hogy olvassanak. Ehhez persze meg kell tanulni a betűsilabizálást. Az én iskoláskoromban az első osztály végére minden kisdiák tudott olvasni, ma az egyetemistáknál is mutatkoznak szövegértési gondok. Nagy a család felelőssége abban, hogy mesél-e a kicsiknek, nem feltétlenül olvasni kell, bármiféle sztori elmondható, amitől a gyerek fantáziája, szókincse gazdagodik. A szombati gyermekrendezvényeinket varázslatos világ nyílik meg a lurkók előtt, amikor egy-egy nagymama beül a fotelba, és a saját unokáján kívül a köré sereglett többi csöppségnek is felolvas.
– A fővárosi könyvtár vezetése mellett Fodor Péter szakmai szervezetekben is feladatot vállal. Elnöke például az Informatikai és Könyvtári Szövetségnek, amely a döntéshozók tanácsadó partnere, sugallja, hogy minden intézmény dolgozzon ki saját programot, az európai uniós pályázati lehetőségekkel kötelességük élni. Az IKSZ egy évtizede hagyományosan megrendezi az Internet-fiesztát és koordinálja a könyvtárak őszi összefogás programját. Az idén október 4-10-ig tartó eseménysorozat könyves vasárnapja bizonnyal népszerű lesz. A rendezvényt tartó bibliotékák rendkívüli nyitva tartással fogadják a látogatókat. Nemcsak ingyen lehet beiratkozni, hanem, lévén, hogy ez a megbocsátás napja is, a könyvtári bűnöket a megjelenőknek jóváírják.
Mátraházi Zsuzsa  

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2019/3. számaÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés