Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Osvát Ernő
Aforizmák
Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Osvát Ernő <br> Aforizmák Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék
Interjú Vince Mátyással
A feldörzsölt hőmérő esete
Gyűjtésről és új Hyde Parkról beszél Vince Mátyás


Második ötéves ciklusát tölti a Magyar Távirati Iroda élén Vince Mátyás, aki a közgazdasági egyetem elvégzése után a sajtóban helyezkedett el; a Világgazdaságnál kezdett, s 34 éves korában már a HVG alapító főszerkesztője volt. 1988 és 1990 között Amerikában dolgozott a Világbanknál, de ott sem bankügyekkel foglalkozott, hanem szerkesztőként egy hírlevél ötletével állt elő. Ez a Transition, amely a volt szocialista országok, valamint Kína, Vietnam gazdaságával foglalkozik, és immár húsz éve elismert szakmai körökben.
A mai napig újságírónak, szerkesztőnek érzi magát Vince Mátyás, ám nemcsak ebbéli minőségében hisz a betű erejében, hanem könyvek és régi értékpapírok gyűjtőjeként is - s természetesen olvasóként. A hírügynökségi elnök gyerekkorában megtaláljuk a betű iránti vonzódás magyarázatát:
– Édesanyám könyvtáros volt, az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központban dolgozott, és már óvodáskoromban a könyv szeretetére nevelt – mondja az MTI elnöke. – Mikorra első osztályba mentem, már tudtam írni, olvasni. Ketten voltunk az osztályban ilyen „előképzettek”, s a tanító néni sokszor bennünket bízott meg azzal, hogy fölolvassunk diáktársainknak. Az volt az üzenete számomra ennek a bizalomnak, hogy az ismeret, amelynek birtokában vagyok - ez esetben az olvasni tudás - olyasfajta érték, ami kiemel a kortársaim közül. Szenvedélyes Verne-rajongó lettem, este a takaró alatt zseblámpafénynél folytattam a napközben elkezdett regényeket. Még a hőmérőt is feldörzsöltem, hogy másnap otthon maradhassak végigolvasni A rejtelmes szigetet vagy az Utazás a Holdba történetét, később pedig a Jókai-műveket. A könyvszeretet mindmáig elkísért, s egy elég nagy, több ezer kötetes könyvtárral büszkélkedhetem.
- A szépirodalmi művek, lexikonok, és persze krimik mellett valódi kuriózumok is akadnak a könyvgyűjteményemben, elsősorban a közgazdasági tárgyú művek között. A birtokomban lévő magyar pénzügyi szakirodalomnak az 1945 előtti kiadású része ritkaság: kötvényekről, részvényekről, bankokról, pénzügyi tranzakciók hátteréről szólnak ezek a munkák egyik hobbimhoz, a régi részvények gyűjtéséhez kapcsolódva.
A régi közgazdasági könyvekről mondhatnánk, biztosan elavult már a tartalmuk. Vince Mátyástól tudom, hogy ez nem így van: noha a két világháború közötti magyarországi piacgazdaság játékszabályai sokban különböztek a maiaktól, de a kapitalizmus lényege akkor is érvényesült, talán még átláthatóbb módon, mint manapság. Amikor itthon a rendszerváltás után sokan legfeljebb sejtették, mi az a tőzsde, beszélgetőtársam pontosan kiolvashatta a megőrzött művekből a részvénypiac működési elveit. S ezekből a kötetekből készül talán megírni a magyar államadósságok XIX-XXI. századi történetét.
- Bármekkora is a könyvespolcom, már kezd betelni, mostanában alig vásárolok újabb köteteket. Ma nemcsak a könyvesboltokban való böngészésre van kevesebb időm, hanem sajnos az olvasásra is – fűzi tovább a szót Vince Mátyás. – A munkahelyem, a távirati iroda persze segítségemre van abban, hogy a legfontosabb új művekről tudomást szerezzek. Meg kell mondjam, zavarba ejtően gazdag a kínálat, s épp a múltkoriban számoltam ki: Magyarországon körülbelül negyven új könyv jelenik meg naponta.
Vendéglátóm elárulja: gyerekkora óta élt benne a vágy, hogy közreműködjön könyvek kiadásában.
– Amerikából hazatértem után, a kilencvenes évek elején – mondja – kiadóvállalatot alakítottam Gazdasági Média Kft. néven. Gondoltam folyóiratok, könyvek, prospektusok megjelentetéséből meg lehet majd élni. Hát, ebben nem volt igazam, de azért két kiadványra szívesen emlékezem vissza. Az egyik a pár évet élt Teszt Magazin volt, amelyet, úgy látom, Teszt Plusz néven most föltámasztottak. A másik sajtótörténeti érdeklődésemhez kapcsolódik: a XX. század történetét mutattam be a magyar napilapok címlapjainak a tükrében, Szenzáció címmel megjelent könyvben.
- Az MTI-hez kerülésem pillanata óta foglalkoztat az itt fellelhető, 13 millió fotográfiát számláló hatalmas képvagyon közkinccsé tétele. Ezt fotókiállítások szervezése és könyvsorozatok, illetve legújabban az MTI honlapján egy internetes hozzáférés szolgálja. A Féner Tamás fotóművész közreműködésével megvalósuló, összesen nyolc kötetre tervezett könyvsorozat, a már hatodik köteténél járó Kor-képek 1938-tól 1994-ig fogja át Magyarország XX. századi történetét a mindennapok, a politika, a gazdaság, a sport, a kultúra képei révén, alapvetően az MTI fotóarchívumára támaszkodva. Nemrégiben Keleti Éva ötlete nyomán indult útjára a Film ▪ Színház ▪ Muzsika könyvsorozat, amely magyar színészeknek és muzsikusoknak állít emléket: eddig Darvas Ivánról, Kállai Ferencről és Törőcsik Mariról jelent meg egy-egy képes kötet.
Könyvkiadói tevékenységében ugyan a képeket részesíti előnyben beszélgetőtársam, de már csak posztját illetően sem kétséges, hogy hisz a betű jövőjében.
– Az olvasás központi szerepe, amelyet civilizációnkban betölt, nemhogy háttérbe szorulna az internetes világban, hanem tovább fog erősödni új és egyre változatosabb formákban – mondja Vince a jövőről. – Biztos vagyok benne, hogy még a mi generációnk is megismerkedik például a zsebben elférő, színes e-book használatával. Az internet új kultúr-antropológiai jelenséget is hozott, mert a világháló milliók Hyde Parkja lett. Bárki kiállhat a világ elé véleményével, a maga megcáfolhatatlannak hitt elgondolásaival, blogok milliói böngészhetők ma már a világhálón. S ha értékes olvasnivalóra vágyunk, akkor ahhoz gyakran sok-sok értéktelen tartalmon át vezet az út.
Mátraházi Zsuzsa

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2019/2. számaÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés