Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
A hosszú hajú
királykisasszony
A hanta banda -
Őskori kaland
Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék A hosszú hajú <br> királykisasszony A hanta banda -<br>Őskori kaland
Interjú Kopp Máriával
A párkapcsolati boldogság útjáról
Beszélgetés Kopp Máriával


Kopp Mária orvos-pszichológus és férje, Skrabski Árpád informatikus-szociológus évtizedek óta folytatnak kutatásokat a magyar társadalom mentális egészségével, a lelki egészség és életminőség, valamint a család s párkapcsolat összefüggéseivel kapcsolatban. A szerzőpáros 2008-ban megjelent, A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban c. kötetének új, átdolgozott kiadása a Szent István Könyvhéten kerül az olvasók elé.
A Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány az általa alapított Stephanus-díjjal e szerzőpáros több évtizedes, nemzetközi jelentőségű munkásságát ismeri el, melyet a 2009 decemberében elhunyt Skrabski Árpádnak posztumusz ítéltek oda.
Kopp Máriával, a „boldogságkeresés útjairól” beszélgettünk.

- A könyv elején egy reprezentatív felmérés eredményeit olvashatjuk, mely szerint a magyar társadalomban a család, a házasság még mindig a legnagyobb értéknek számít. Ezzel szemben évről-évre drasztikusan csökken a házasságkötések száma, míg a válások száma egyre nő.
- Korábbi kutatásaink is igazolták, hogy egész Európát tekintve, Magyarországon gondolja a legtöbb fiatal, (több mint 70%) hogy nem lehet igazán boldog az, akinek nincs gyermeke, s mindössze 3% nyilatkozta, hogy nem akar családot. A felmérés szerint ma 20 fiatal összesen 23 gyereket szeretne, ám e tervezett gyerekekből összesen 13 születik meg. A közelmúltban életre hívott Három királyfi, három királylány elnevezésű mozgalom és a Népesedési Kerekasztal, melyet Pálinkás József, az Akadémia elnöke hívott össze, s melynek a főszervezője én magam vagyok, jelenleg nyolc munkacsoportban dolgozik e helyzet megváltoztatásán. (kiemelt kérdések pl. a munka és a család összeegyeztethetősége, a rugalmas – és részmunkaidő stb.) A javaslataink a www.haromkiralyfi.hu honlapon figyelemmel kísérhetők. A könyvünkhöz szorosan kapcsolódó kérdéssel – vagyis, hogy mi az oka annak, hogy manapság a fiatalok nehezen találnak párt, illetve, hogy a házasságok több mint fele, válással végződik – a 7. munkacsoport foglalkozik. A mi javaslatunk, hogy a gyerekeknek – játékos formában - már óvodás kortól tanítsunk olyan társas kapcsolati készségeket, melyek birtokában később elkerülhetik a párkapcsolati csapdákat. Napjainkban nagyon sokan negatív családi mintát hoznak magukkal, és a legszomorúbb, hogy ezeket a tudat alatt bevésődött mintákat az illető később a saját családi életében is megismétli. (Például egy bántalmazó szülő gyermeke nagyobb valószínűséggel választ bántalmazó partnert felnőtt korában.) Ha a gyermek ezt otthon nem kapja meg, az oktató-nevelő intézményeknek lenne alapvető szerepe a pozitív minták és készségek átadásában.
- Könyvük alapvető üzenete, hogy az érzelmi biztonságot nyújtó kapcsolat az ember legfontosabb erőforrása.
- Így van. A mai, hihetetlenül gyorsan változó, elidegenedett világban a támogató család a legfőbb védőfaktor, nem csak mentálisan, de fizikálisan is. Az életminőség és a családi összetartozás élménye alapvetően összefügg egymással: saját kutatásaink is igazolják, hogy a házasságban élő emberek egészségesebbek, és tovább élnek, mint az egyedülállók, továbbá, hogy a gyerekszám pozitív hatással van a várható élettartamra.
- Mi az oka Ön szerint annak, hogy – mindennek ellenére – a társadalom jelentős hányada a szingli életformát választja?
- Ma Magyarországon sokkal inkább beszélhetünk „kényszer” szingli létről, ez nagyon ritkán tudatos választás eredménye. Az viszont biztos, hogy a mai társadalomban háttérbe szorultak azok az alap – és erkölcsi értékek, mint például a tolerancia, az elfogadás, a másikra való odafigyelés, az elköteleződés, melyek elengedhetetlenek egy életközösséghez. Alapvető lenne az intimitás megélésének képessége is, ami nélkül az ember nem tudja teljesen átadni magát, nem tud igazán otthon lenni egy kapcsolatban. És persze a türelem. Nem szakítunk időt a másik alapos megismerésére, „a királyfinak már nem kell hét próbát kiállni a királylányért.” Pedig „az első látásra szerelem” – fajta kapcsolatoknál fönnáll a veszélye, hogy a másikba csak saját vágyainkat projektáltuk bele, így – a dopaminmámor végén – elképzelhető, hogy kiábrándultan ismerjük fel, hogy a másik nem is az, akinek addig láttuk.
- Mi az alapvető különbség az életközösség és az érdekközösség között?
Régen a házasságok mindenekelőtt érdekközösségek voltak, melyről a szülők döntöttek. Ma, a szabad párválasztás korában csak a két emberen múlik, hogy életközösséget vagy érdekközösséget hoz-e létre? Az életközösség, amit a katolikus egyház a szövetségi házasság terminussal illet, és megkülönböztet a szerződéses házasságtól, több mint a két partner külön-külön. Az életközösség jungi terminusokkal is leírható. Jung Selbst-nek nevezi az isteni, legtökéletesebb állapotot, melyben az ember „önmagával” azonossá válik. Az életközösség mindkét félnek – egymást kiegészítve - lehetőséget teremt arra, hogy megközelítsék ezt a valódi „önmagukat”. Ettől az életközösség transzcendentális távlatot kap. Az életközösség alapvető tényezője, hogy a partnerek nem birtokolni akarják a másikat.
- A mai társadalom radikálisan elutasítja a szenvedést, így feltételezi, hogy a jó kapcsolat ismérve a konfliktusmentesség. Ezzel szemben mi úgy gondoljuk, hogy az eriksoni személyiség-fejlődési modell – ahol a személyiségfejlődés feltétele a krízis, majd e krízisek sikeres megoldása - érvényes párkapcsolati szinten is. A különböző családi közegből, háttérrel érkező partnerek már az együttélés elején krízishelyzetekbe kerülnek, amit csak együtt tudnak föloldani, ám e meghaladás után kapcsolatuk magasabb szintre kerül. A legfontosabb szerintem a másik elismerése, dicsérete, ami valahogy ránk, magyarokra, nem túl jellemző. Az életközösség alapvető szemlélete: „akarom, hogy legyél, és minél inkább legyél”. Csak ezzel a hozzáállással járhatjuk be a párkapcsolati boldogság útját.

Maczkay Zsaklin

Skrabski Árpád – Kopp Mária
A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban
Szent István Társulat, 212 oldal, 1960 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2019/4. számaÉS Páratlan oldalKőszeghyKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés