Ben és Holly
apró királysága
Mélytengeri Mentőcsapat
Babák magyar
népi viseletben
A hosszú hajú
királykisasszony
Ben és Holly <br> apró királysága Mélytengeri Mentőcsapat Babák magyar <br> népi viseletben A hosszú hajú <br> királykisasszony
Interjú Gyurgyák Jánossal
„Olyan volt, mint egy kirakós játék" - Interjú Gyurgyák Jánossal

A közelmúltban látott napvilágot az Osiris Kiadó gondozásában a Magyarország története képekben című háromkötetes album. Tisztelettel adózva a hatalmas teljesítmény előtt a kötet szerzőjét, Gyurgyák Jánost kérdeztük a keletkezés körülményeiről.

- Hány múzeumban járt a könyv készítésekor?

- Egészen pontosan nem tudom megmondani, hány múzeumban is jártam, gondolom, olyan 30-40 körül lehet a számuk. Megpróbáltam mindenhol, különösen a kisebb gyűjteményekben a teljes anyagot átnézni, például Szegeden, Pécsen, Kaposváron, Zalaegerszegen, Veszprémben, Esztergomban, Kassán és még sorolhatnám tovább. A könyv megjelenésekor tartott sajtótájékoztatón külön köszönetet mondtam a gépkocsimnak, hogy kibírta azt a több mint harmincezer kilométert, melyet a könyv készítése során megtettem. Az volt az eredeti elképzelésem, hogy mindent megnézek, amit csak lehet, de aztán hamar kiderült, hogy egyrészt nem tudok minden múzeumba eljutni, másrészt pedig hogy a nagy gyűjteményeknél, mint például az MTI, valamiféle szelekciót kell alkalmazni, mert különben soha nem jutok a végére. Tulajdonképpen szívesen folytattam volna tovább a kutatást, de kiderült, hogy kétszer-háromszor annyi anyagom van, mint amennyi belefér a könyvbe. Végül is 2500 képi dokumentum - hiszen nem csak fényképekről van szó, hanem plakátokról, karikatúrákról, képeslapokról, gyászjelentésekről is - került be a kötetbe, s ennek körülbelül két-háromszorosa gyűlt össze. Amikor már láttam, hogy nem az a fő probléma, hogy hiányoznak bizonyos részek, hanem az, hogy ebből a sok jó anyagból, mit kell majd kihagynom, akkor alábbhagyott a lelkesedésem. Hiszen minél többet halmoztam fel, annál nehezebb volt a második fázisban kihagyni azokat, melyeket szívem szerint beraktam volna. Így is hatalmas három kötetet tölt meg az anyag, melyek mérete már így is feszegeti az nézhetőség, olvashatóság határait.

- Hány képet nézett át?

- Pontosan nem tudom, de bizonyosan több milliót.

- A könyv koncepciója, miszerint nem a politikatörténetből, hanem tematikus egységekből építkezik, már előzetesen körvonalazódott? Vagy időközben alakult így?

- Is-is. Az már az elején biztos volt, hogy nem hagyományos politikatörténetet akarok készíteni, de azt egészen pontosan nem tudtam, hogy milyen irányba változtassam meg a koncepciót. Biztos voltam benne, hogy a társadalomtörténetnek jóval nagyobb szerepet szeretnék szánni, mint azt elődeim tették, de azt még nem tudtam, hogy milyen módszerrel tudom ezt úgy megvalósítani, hogy áttekinthető, de egyben ritmusa, harmóniája is legyen a könyvnek. Ez a része volt a legnehezebb. Végül tulajdonképpen egy középszintű tematikát dolgoztam ki, tehát nem nagyon nagy témákból, de nem is egészen pirinyó témákból épül fel a könyv. Az egyik szempont a kötet készítésénél éppen ez volt: szerkezetes struktúrát találni a könyvnek. Így jött létre a jelenlegi felépítés: a témától függően valami vagy egy oldalpárt kapott, vagy pedig négyet, hatot, nyolcat, attól függően, hogy mennyire találtam fontosnak. A végén aztán felmerültek azok a problémák is, hogy milyenek legyenek az arányok egyes témák között, mennyire legyen hangsúlyos egy-egy téma, így még az utolsó pillanatban is teljes oldalpárokat kellett kihagyni. Az oldalpárok technikailag úgy készültek, hogy fénymásolatokat csináltattam a képekről, melyeket aztán nagy rajzlapokra ragasztgattam, és ha változtatni akartam, akkor letéptem az aktuális képet és kicseréltem. Ezzel a módszerrel a képek tényleges nagyságát nem tudtam érzékeltetni, de azt láttam, hogy a különböző képek hogyan illeszkednek egymáshoz. Az összeállítás egyik legnagyobb nehézsége az volt, hogy a képek mindenféle hordozón voltak: volt, amelyik digitalizált formában létezett, más kontakton volt meg, volt, amelyikről fénymásolattal rendelkeztem, de olyan is volt, amire csak emlékeztem, s kézzel lerajzoltam magamnak. A nehézségek ellenére rettenetesen élveztem ezt a munkát. Olyan volt, mint egy kirakós játék, és ez rendkívüli módon elszórakoztatott.
De azt a célt is kitűztem magam elé, hogy ebben az esetben a végeredmény egy nagyon-nagyon szép könyv legyen, ha úgy tetszik, egy igazi művészeti alkotás jöjjön létre. Bár a kötet nagy részében fekete-fehér képek szerepelnek, de a könyv minden oldala négy színnel van nyomva, hiszen így látható csak minden egyes dokumentum eredeti színe. Fontos volt, hogy a képi részletek jól láthatóak legyenek, nem úgy, mint eddig, amikor jórészt csupán illusztrációként szerepeltek, és szinte alig lehetett kivenni, mi is szerepel rajtuk. Ugyanígy nagy hangsúlyt fektettünk a papírra, a nyomdatechnikára, tehát minden egyes nyomdai-formai elemre.

- A fényképek mellett kisnyomtatványok is jelentős szerepet kaptak a könyvben.

- Igen, ez így van. Voltak ennek előzményei: az Osiris egyes könyveiben már szintén jelentős számban szerepeltek ilyenfajta dokumentumok, főleg az Országos Széchényi Könyvtár plakát- és kisnyomtatványtárára alapozva, ezeket eddig valóban nemigen használták történeti forrásként.

- Időnként korabeli szövegek is szerepelnek a fotók mellett.

- Igen, két módon kerültek be ilyen szövegek. Előfordult, hogy az oldalpárt előbb képileg megterveztem, majd ha maradt üres hely, oda raktam szöveget. Illetve néhányszor előfordult, hogy egyes részeknél direkt kihagytam a szöveg helyét. Sőt az is előfordult, hogy képet hagytam ki a szöveg miatt, mert úgy gondoltam, hogy a képek nem fejezik ki kellően az adott témát. De ezt nagyon kevésszer kellett megtenni, mert általában a képek elég beszédesek ahhoz, hogy nem kellett egy ilyen másodlagos eszközt igénybe vennem.

- Mennyiben változtatta meg az Ön történelemképét ez a munka?

- Azt, amit a szövegekből tudtam, azt óriási mértékben elmélyítette, kibővítette, kiegészítette és emellett rengeteg új ötletet adott. Azt gondolom, ezeket a forrásokat egyenrangúan kell kezelni a szövegekkel, mert mást mondanak, mint azok, vagy ugyanazt másképp mondják el. Tehát nem szabad mellőzni őket, s csak illusztrációnak tekinteni őket.

- Az Előszóból kiderült, hogy e könyv ötlete az előző készítésekor merült fel Önben. Ebből a könyvből fogant új ötlet?

- Legalább öt, de hogy melyek ezek, az maradjon az én titkom.

Jolsvai Júlia

Gyurgyák János: Magyarország története képekben, Osiris Kiadó, 440 + 264 + 288 oldal, 19 800 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2018/4.ÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés