A történelem nem unalmas
Újabb kötet a XXI. század készítőitől „Ez a XXI. század, ahol a legendák velünk élnek" - hangzik az RTL Klub népszerű műsorsorozatának szlogenje. A készítők a „történelmi bulvár" műfaji fantázianevet adták a műsornak, és benne arra törekszenek, hogy egy adott korszak történelmi anekdotáinak, legendáinak utánajárjanak, felderítsék és a nagyközönség számára is fogyasztható módon közreadják. Válogatott riportjaik immár második alkalommal könyv formájában is megjelentek. Szerepelnek benne közismert személyiségekről készített portrék (Habsburg Ottó IV. Károlyról, Trockij halála, Horthy száműzetésben, Széchenyi Zsigmond, Soós Imre, Aczél György, Zsüti, a slágergyáros, Cserháti Zsuzsa, valamint a Karinthyak) és kevésbé ismert történetek (mint a Pajtás gőzös halottai, Csepelek Tibetben, Bubópestisjárvány Budapesten, a Nyugati felüljáró építészének esete vagy Carlos feleségének visszaemlékezései). A kötetről Lázs Sándor felelős szerkesztővel beszélgettem. Hét éve készítjük a műsort. Ez a kereskedelmi televíziózásban szokatlanul hosszú idő. Válság ide, válság oda, kitartunk, bár ez egy drága műfaj. Nem elsősorban a forgatási napok miatt, hanem mert nagyon sok archív filmet használunk. A Filmtudományi Intézetből viszonylag korrekt áron vásárolhatunk XX. századi felvételeket, de az MTV archívuma már rettenetesen drága. Komoly felkészültséget igényelnek a műsorok, archívumokban kell kutatni, gyakran a riportalanyok feltalálása sem egyszerű feladat. Időigényes a műfaj. Ez kétségtelen. De sokat segít, hogy kiváló újságírók dolgoznak a műsorban, sokan végzetek magyar- vagy történelem szakot. Gyakran kutatókat kérünk fel, adjanak tanácsot, interjút egy-egy témában A kritikus Molnár Gál Péter például sokat segít nekünk, de a történészek is készségesek, mint például Ormos Mária. A riporterek hozzák a témákat, vagy előzetes koncepció alapján választanak témát? Ez is, az is. A riporterek is hoznak témákat, sőt, a nézők is ajánlanak érdekességeket, vagy akár a riportalanyok is. Nem foglalkozunk például évfordulókhoz kapcsolódó témákkal, olyankor dömping van. De azért van olyan eset is, hogy elkerülhetetlen az aktualitás: most például a gazdasági válság kapcsán megkerülhetetlen, hogy filmet készítsünk a korábbi nagy gazdasági válságokról. Érdekel bennünket, hogy mi lesz következménye, milyen esélyeink vannak a megoldásra. Előretörnek a szélsőségek, vagy megvéd minket az Európai Unió és a globalizáció? De készülünk egy sorozatra is. A jövő félévben Rendszerváltó portrék a XXI. század szerkesztésében címmel olyan embereket mutatunk be (papokat, lelkészeket), akik nem politikusként vettek részt az eseményekben. Kezdetektől részt vesz a munkában? Igen, hét éve dolgozom a műsorban. Az alapító főszerkesztő Kotroczó Róbert, ő felügyeli a műsort. És mindig jelentkeznek új riporterek, akiknek a személysége frissíti a műsort, új témák jönnek. Legújabban a természettudományok felé nyitunk. Ebben a kötetben is szerepel egy riport az X-Y-Y kromoszómáról, ami a szuperférfit eredményezi. Készült műsor az emberi agyról, az emberi pszichikumról is, hogy mi a különbség a női és a férfi agy között, vagy például arról, hogyan lehetünk boldogok. Olyan témák ezek, melyek nagyon érdeklik a ma emberét. Újabb tervek? Titóról, a Magyarországon egykor csak láncos kutyaként emlegetett jugoszláviai államférfiról, az irredentizmusról, Szálasiról valamint Páger Antalról készül nagyobb filmünk - Págerről még Argentínában is forgattunk. De lesz olyan adás is, amelyben a nők és a kütyüknek becézett elektronikai eszközökről lesz szó. Miért gondolták szükségesnek könyv formában is megjelentetni a riportokat és hogyan válogattak? 21 történetük már egyszer megjelent Hogyan éljünk túl vámpírokat és diktátorokat? alcímmel és nagy siker volt. Az Athenaeum Kiadó keresett meg bennünket. Először tematikus válogatásra gondoltunk, tehát hogy csak színészekről szólna a kötet, de a kiadó javaslatára inkább vegyesen válogattuk a témákat. Olyan riportokat, történeteket kerestünk, amelyekről sokkal többet tudunk, mint amennyit a szűkös műsoridőben elmondhattuk. Igen, feltűnő, hogy minden riport egy személyes felvezetővel kezdődik, amiből sejthető, hogy nem egyszer csak nagy nehézségek árán találták meg, vagy sikerült megszólítani a riportalanyt. Déry Sáriról készítettünk például egy filmet, akinek gróf volt a férje és ezért kitelepítették. Meg kellett keresni Almássy Miklós gróf rokonait. Ebből névből rengeteg van, végig kellett telefonálnom a telefonkönyvet, míg végül találtam egy hölgyet, aki elmondta, hogy majdnem ő lett a gróf felesége. És hogy él a gróf húga, csak nem Almássy néven és házmesterné. Persze nem az volt, hanem egy étterem vezetőjének a felesége. Ezeket a dolgokat egy műsorban nem lehet elmondani, nem lehet a személyes érzelmeinkről beszélni, de itt a könyvben megtehettük. A könyv ilyen szempontból kiegészíti a tévéműsort. Törekedtünk arra is, hogy minden riporter szerepeljen benne. A műsor hosszú életének mi a titka? A saját kategóriájában jó a nézettsége, vagy valami más? A saját sávban nagyon jó a nézettségünk. A tévé egy önkiszolgáló bolt, ahol a távirányítóval választunk árut, a néző dönt, mit vesz meg. Vannak a délutáni „kibeszélő" műsorok, sok embernek komoly probléma, ami azokban elhangzik. Azokkal a műsorokkal tágul a társadalom toleranciaszintje (pl. etnikai, szexuális kisebbségekkel szemben). Mi kiegészítjük azt, ami délután történik. Persze a közönségünk más rétegből kerül ki. Irodalomtörténészként indult a pályája. Hogy lett tévés? Egyik nyáron egy kedves barátom, Góczán Flórián operatőr elhívott egy forgatásra. Elmentem, mert tanárember nyáron ráér. Így kerültem be 1993-ban a Reggel című műsorba. Elkezdtem filmeket forgatni, majd a Bethlen János elhívott a Híradóba. Sok-sok gyomorgörcs árán beletanultam, mi kell csinálni és beleszerettem a filmezésbe. A szakmámat sem hagytam abba, azóta is írok az Irodalomtudományi Közleményekbe, a Könyvszemlébe, a Századokba, a Vallástudományi Szemlébe. Örülök, hogy mindkét munkára van lehetőségem; kiegészítik egymást, egymásból táplálkoznak. Szénási Zsófia XXI. század. Útikalauz vesztegzár idejére Újabb 21 történet a XXI. századból Athenaeum Kiadó 2990 Ft |
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből:
A vérzés hiánya – Annie Ernaux: Lánytörténet
Tűzön-vízen át – Mark Haddon: A Delfin
„A legaljasabb és a legnemesebb dolgokra egyaránt képesek vagyunk” – Bene Zoltán
A határozottan szív alakú szirom – Interjú Géczi Jánossal
Különleges emlék egy csodálatos nagymamáról – Beszélgetés Finy Petrával