Az olvasás éjszakája
OLVASÁS
ÉJSZAKÁJA
KÖNYVES
KALANDOK
OLVASÁS ÉJSZAKÁJA KÖNYVES KALANDOK
Tollbamondás a császárnak

 A kis Ferenc József magyarul tanul
Beszélgetés Pelcz Katalinnal


Nemrégiben előkerült az a füzetecske, amelybe a tízéves Ferenc József jegyezte le azokat a sorokat, melyeket tanulási céllal diktáltak neki – magyarul. A diktátum megtalálójával, közreadójával és a hozzá kapcsolódó tanulmányok szerzőjével beszélgettünk.


– Hogyan bukkant a kéziratra?
– Ez egy 180 lapos, tulajdonképpen széteső félben lévő füzetecske, amely Bécsben található, az Osztrák Nemzeti Könyvtár archívumában. A Collegium Hungaricum ösztöndíjával voltam kint Bécsben, és a készülő disszertációmhoz kerestem anyagot, amikor a kezem ügyébe került. Én egyébként Pécsett az Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Iskola hallgatója vagyok, és nemsokára védem a disszertációmat. Ez az ösztöndíj teremtett lehetőséget arra, hogy összegyűjtsem a témámhoz kapcsolódó anyagokat. Nem egészen ez volt a témám, de megtaláltam a Magyar Gyakorlásokat, amely Ferenc József tollából származik. Ezen kívül rengeteg úgynevezett Nyelvmesterre, tehát magyar nyelvet oktató tankönyvre, grammatikára bukkantam. A 18-19. század virágkornak nevezhető időszak a magyar nyelvoktatás területén. Ebben az időben rengetegen írtak magyar nyelvkönyvet. Ez egybeesik azzal a korszakkal, amikor a nyelv egységesül, a magyar nyelv kérdése egyre lényegesebbé válik. Kevéssé ismert, hogy számos külföldi tanult ebben az időszakban magyarul. Például Ferenc József.
– A disszertációjának mi a témája?
– 18. és 19. századi magyar nyelvtanokat, nyelvkönyveket vizsgálja a nyelvoktatás szempontjából. Azért adtam a Nyelvmesterkedések címet a könyvnek, mert a vizsgált korszakban nyelvmestereknek hívták egyrészt a nyelvoktatást végző embereket, akik sokszor maguk is nyelvkönyvek szerzői, illetve a könyveket is. A korszakban még nincs éles határ a nyelvleírás, a pedagógiai grammatika és nyelvkönyv között, lényeges, hogy szinte valamennyi nyelvoktatási céllal íródott munka. A disszertáció egy fejezete foglalkozik a korabeli (főúri) magánnevelés kapcsán a konkrét nyelvoktatási gyakorlattal.
A Magyar Gyakorlások tulajdonképpen egy diktátum, amely sok-sok órányi tollbamondást tartalmaz. A korszak bevett módszere volt, hogy a lediktálták a megtanulandó anyagot és utána visszakérdezték, tehát a diáknak be kellett magolnia.
– Ferenc Józsefnek is meg kellett tanulnia ezeket a szövegeket?
– Nincs rá közvetlen bizonyíték, hogy így lett volna. De a korszak tanügyi rendelkezései tiltják ezt a módszert, és ebből következtethetünk arra, hogy nagyon bevett szokás volt. A Gyakorlásokat két egységre lehet osztani, az első az a magyarországi vármegyéket veszi sorra, melyekről földrajzi, gazdaságföldrajzi leírást ad. A második rész pedig a magyar történelmet tárgyalja, kronologikus sorrendet követve, kezdve a magyar nép eredetétől és a népvándorlástól a honfoglaláson át a Kárpát-medence történetéig. Ezen kívül Árpád fejedelemtől kezdve bemutatja az uralkodók életútját, de kritikai éllel, tehát nem feltétlenül minden királyról azt írja, hogy mennyire fantasztikus uralkodó volt, hanem néhol felhívja a figyelmet a hiányosságaikra is.
– Ferenc József tízéves korában kezdte el írni ezt a füzetet.
– Igen, 1840-ben kezdte el a füzetet, ekkor már négy éve tanult magyarul. Pontosan tudjuk, hogy Ferenc József oktatásában komoly hangsúlyt kapott a nyelvoktatás. És fontos még tudni, hogy a 16. század közepén, 1550-ben jelent meg az a törvény, mely szerint a korona örököseinek, az uralkodóházba tartozó főhercegeknek, hercegnőknek is meg kellett tanulniuk magyarul. Volt olyan időszak, amikor komolyan vették ezt a törvényt, volt, hogy nem, de soha nem módosították. Mária Teréziától kezdve igenis komolyan vették.
Ferenc Józsefet heti 210 percben tanították magyarra, ezen kívül voltak magyar játszópajtásai, és ötéves korában magyar dajkája volt. Elég sok nyelvi impulzus érhette tehát. Biztos, hogy viszonylag magas szinten tudhatott magyarul, mire elkezdte írni 1840-ben ezt a füzetet. Van néhány olyan hely a kéziratban, mely erről tanúskodik, például, amikor azt írja, hogy „megint kiindulnak magoknak uj hont keresendők” szövegrész „megint” szavát megelőzi egy áthúzott szótöredék, az „ism”, joggal feltételezhetjük, hogy itt az „ismét” szó leírásához fogott hozzá, csak a tanár nem ezt a szót diktálta. Ezt csak olyan ember írhatta, aki értette is azt, amit írt.
– Ki diktálta neki a szövegeket?
– Nemeskéri Kis Pálnak hívták. Ő volt Ferenc József tanára, a kor ismert nevelője, az Esterházy fiúkat tanította, mielőtt a Habsburg-házba került volna. Kis Pál a magyar nyelvet és a kultúrát egyetlen egységként fogta fel és tanította. Például 1843-ban részt vesz Ferenc József első magyarországi útjának megszervezésében. A Balaton és a Bakony mély benyomást tesz a tizenhárom éves gyermekre, de arról már nem tesz Ferenc József a feljegyzéseiben említést, hogy Kisfaludy Sándor saját műveivel szórakoztatta őket a sümegi várban. Kis Pál tanította a latin nyelvet is Ferenc Józsefnek, és ezeket a nyelvórákat is felhasználta arra, hogy a magyarországi ismereteit bővítse.
– Milyen tantárgyakat kellett Ferenc Józsefnek tanulnia?
– Bevált rendszer volt a Habsburg-házban, hogy egy úgynevezett ajo, vagyis főnevelő készítette el azt a pontos menetrendet, ami szerint a tanulónak haladnia kellett. Hatéves korától állították össze számára a tanmenetet. Ferenc József tanulmányaiban a katonai ismeretek és a nyelvtanulás volt a két legfontosabb, legkiemeltebb terület. Nemcsak magyarul tanult, a korona nyelveivel sorra megismerkedett, csak a magyarra különösen nagy hangsúlyt fektettek. Gyakorlatilag reggeltől estig órákon kellett részt vennie, hétfőtől szombatig, 11 hónapon keresztül tanult, csupán szeptemberben pihenhetett. A következő tantárgyakat tanulta: vallás, német, francia, magyar, cseh, olasz, görög, latin, filológia, matematika, logika, retorika, etika, esztétika, filozófia, irodalom, történelem, lélektan, természettudomány, közjog, nemzetközi jog, kormányzás, diplomácia, szépírás, katonai ismeretek. És ezen kívül a hagyományoknak megfelelően, mint a Habsburg-ház tagjának, el kellett sajátítania egy polgári foglalkozást, és ő az asztalosmesterséget tanulta ki.

Pelcz Katalin: Nyelvmesterkedések. Ferenc József magyarul tanul. Új Mandátum Könyvkiadó, 1903 Ft.

Jolsvai Júlia

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2019/2. számaÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés