Könyvhét 2023
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Könyvhét folyóirat

Dukaj, Glukhovsky, Magnason, Parkkola, Sztrugackijék – Ez fantasztikus!

2012.10.03.

Végre a lengyel SF új sztárja, a Stanisław Lem szellemi örökösének kikiáltott Jacek Dukaj is megérkezett Magyarországra. A Typotex kiadó nemrég indult sorozatának, a „Science in Fiction”-nek egyik első darabjaként látott napvilágot a szerző Extensa című regénye. A sorozat nem elsősorban SF-kötetekből áll majd, hanem inkább a szépirodalomba beszűrődő tudományos gondolkodásmódot próbálja tetten érni.
Dukajt saját bevallása szerint is Lem inspirálta tudományos-fantasztikus történetek írására. Már 16 évesen, első novellájával díjat nyert hazájában, és később számos kitüntetést begyűjtött még, ezek közül legjelentősebb a 2009-ben neki ítélt Európai Unió Irodalmi Díja. Noha bölcsésznek tanult, regényei leggyakrabban a természettudományos rugóra járó hard-SF kategóriába sorolhatók, és nem kivétel ez alól az Extensa sem.
A történet távoli jövőjének Földjén az emberiség rég levedlette halandó bőrét, és a lezajlott technológiai szingularitás eredményeként eggyé olvadt értelmes gépeivel. Csupán néhány maradi ragaszkodik még utolsóként az elavult létformához és egy egyszerű, iparosodás előtti szinten megrekedt társadalomhoz. A szükséges modern eszközökkel a poszthumánok látják el őket. Az egyik primitív a csillagászatot választja hobbijául, és a rendelkezésére bocsátott technika segítségével végül egy idegen civilizáció nyomaira bukkan…

Dmitry Glukhovsky a Metro 2033-mal robbant be az irodalmi köztudatba. (Az egységesség és a könnyebb azonosíthatóság kedvéért választotta nevének angolos átírását, az én hagyományos huzalozású agyam mégis csak Dmitrij Gluhovszkijként képes gondolni rá.) A posztapokaliptikus regény, amely címéből is tettenérhetőn a moszkvai metró alagútrendszerében játszódik, igazi világsztárrá tette szerzőjét, annyira, hogy azóta számítógépes játékot készítettek belőle, sőt egy folytatása is megjelent.
Most mégsem ezekről írnék, hanem Glukhovsky magyarul nemrég napvilágot látott harmadik kötetéről, mely hazánkban is teljessé teszi immár egész eddigi életművét. A regény címe Szürkület, és önálló alkotás, nem kapcsolódik a Metrók világához. Érdekes kísérletként indult, kicsit összemosva kitalált világát a valósággal. Glukhovsky a blogján jelentette meg fejezetenként, hangsúlyozva a főszereplő fokozatos ráébredését az életét is fenyegető rejtélyre. Mi több, a hőst magát szintén Dmitrynek hívják, tovább erősítve a kötődést szerző és mű között.
A történet szerint egy moszkvai fordító egy 16. századi spanyol konkvisztádor útijegyzeteit ülteti át oroszra, egyre közelebb kerülve valami nagy titokhoz, ami a körülötte forrongó-pusztuló világ végét is jelentheti.
Az írót e kötete alapján amolyan orosz Dan Brownként próbálják eladni, regénye azonban sokkal magasabb színvonalú, filozofikusabb szórakozást nyújt olvasóinak, mint az amerikai bestsellerszerző művei.

Nem is tudom, találkozhattak-e már magyar olvasók izlandi SF-fel. Nekem hirtelenjében nem jut példa az eszembe. Most azonban itt van egy, Andri Snær Magnason regénye, a LoveStar.
A szerző számos területen kipróbálta már magát, versektől kezdve gyermekmesén át az esszékig sok minden került ki a keze alól; ezúttal a fantasztikum nagyítóján át szemléli rohanó, kiszámított világunkat. A kötetet 2002-ben az év regényévé választották Izlandon, és alig tíz esztendővel később, lám, hozzánk is eljutott.
A LoveStar hősei egy olyan korban próbálják megtalálni, sőt megóvni saját életmódjukat, szerelmüket, amelyben egy tudományos áttörésnek köszönhetően a párválasztás immár matematikai alapokon történik, és a világ békéjéről besúgók kiterjedt hálózata gondoskodik. Vajon sikerrel lázadhat-e az egyén a társadalom általánosan ideálisnak elfogadott formája ellen? Ezt a kérdést boncolgatja a maga tragikomikus, abszurd módján Magnason könyve, melyet a kiadó az 1984 és a Monty Python sorozat keresztezéseként aposztrofál (jól emlékszem, ez a jelző eddig Terry Gilliam Brazil című filmjének dukált).

Maradva még az északi vidékeken, következőként egy finn ifjúsági regényt ajánlanék, Seita Parkkola Viharját. A fiatal írónő tizenéveseknek szánja történeteit, ennek megfelelően tele vannak a manapság divatos fantasztikus, horrorisztikus elemekkel. A Vihar esetében ezekhez kapcsolódik még a disztópia.
Aczél Vihar a mese főszereplője, egy gördeszkás fiú, aki zilált családi háttere miatt képtelen beilleszkedni a társadalomba. Elvált apja és új barátnője végül beiratják őt egy különös iskolába, amely kimondottan az ilyen nehéz esetek megtörésére szakosodott. Engedelmes katonákat és informátorokat nevelnek itt, a rendszer kiszolgálóit. Viharban azonban emberükre akadnak, és a fiú hasonlóképp deviáns barátaival a tökéletes államgépezet ellen fordul.

Zárásként a sok fiatal szerző után következzen egy (illetve két) vérbeli klasszikus, az orosz SF mesterei, Arkagyij és Borisz Sztrugackij.

A Metropolis Media kiadó évek óta kitartóan dolgozik már a testvérpár egységes kivitelű, javított szövegű életműsorozatának megjelentetésén, mely több fontos, ám magyarul korábban nem hozzáférhető regényt és kisregényt tett közzé (pl. Lakott sziget, Menekülési kísérlet, Távoli szivárvány), eddig kizárólag a szerzők Delelő-univerzumából. A legfrissebb kötet, A hétfő szombaton kezdődik egészen más világba vezeti el olvasóit, egy, a szocialista tervgazdálkodás szellemében működő kutatóintézetbe, ahol azonban a szokványos tudományos projektek helyett a boszorkányság és varázslat problematikájával foglalkoznak igen furcsa figurák. A modern számítástechnika eszközeit is igénybe véve bűvölnek és bájolnak, s közben időnként óhatatlanul kicsúszik kezükből a dolgok irányítása.
A számos díjjal kitüntetett, világszerte ismert orosz szerzőpáros regénye a borongós filozofálás helyett ezúttal a kacagtatás útját választja, igazán szórakoztató, bulgakovi stílusú szatírával ajándékozva meg olvasóit.

Németh Attila
irodalmi szerkesztő
Galaktika

Jacek Dukaj: Extensa, Typotex Kiadó, 222 oldal, 2500 Ft; Dmitry Glukhovsky: Szürkület, Európa Könyvkiadó, 258 oldal, 3200 Ft; Andri Snær Magnason: LoveStar, Gondolat Kiadó, 270 oldal, 3200 Ft; Seita Parkkola: Vihar, Cerkabella Könyvkiadó, 339 oldal, 2800 Ft; Arkagyij és Borisz Sztrugackij: A hétfő szombaton kezdődik, Metropolis Media, 238 oldal, 2990 Ft

 

 

 

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kiemelt

Weiss János: Immanuel Kant 300 – Az Élet és Irodalom 2024/16. számából

Az Élet és Irodalom 16. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

KőszeghyÉlet és Irodalom AlapítványTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés