Papp Tibort az 1956-os emigránsok között, a párizsi Magyar Műhely alkotói, sőt szerkesztői sorából kiemelkedve ismerte meg a hazai irodalmi közönség. Két hagyományos verseskötetét (1964, 1968) vizuális költeményei követték, majd számítógépen generált művészi szövegeket. A rendszerváltástól, az 1990-es évek elejétől Budapesten él és alkot, Párizst pedig megtartotta második hazájának. A már Budapesten működő Magyar Műhely jelentette meg a róla, az ő munkásságáról szóló, a debreceni irodalomtörténész Kelemen Erzsébet által írt, színvonalas és alapos, tipográfiai bravúrokkal tűzdelt monográfiát.
Papp Tibor még Párizsban, alkotó ereje teljében érkezett el az avantgárd azon korszakáig, amelynek fő témája, motívuma az ember–gép kapcsolatok sokszínűsége volt. Műveiben maga is a folyamatos változás, megújulás hirdetője, s az új technikák adta lehetőségeket olyan hagyományos műfajokban is használja, mint a betűnégyzetek előállítása.
Az egzaktabb társadalomtudományok és az avantgárd irodalom közötti szoros kapcsolatot hangsúlyozni igyekszik, az együttműködést szorgalmazza. Papp Tibornak a nyelvészettel, nyelvészekkel való közeli viszonyát mutatja, hogy egyik előképe, vendégszövegének szerzője az a Vajda Péter (1808–1846), akinek a vonz igét ‘meghatározott nyelvtani alakot kíván (ige bővítményt)’ értelemben és a vonzat főnevet ‘az ige meghatározott determinánsa’ értelemben köszönhetjük (1835). Papp Tibor közeli munkatársa volt Mitsou Ronat, akinek Noam Chomskyval, a generatív nyelvészet atyjával való beszélgetései magyarul is megjelentek (1985).
A szövegek egymással való érintkezésének poétikai technikáját a stíluskutató Szabó Zoltán a posztmodern irodalom legfeltűnőbb stílusjegyének tartotta. Az avantgárd irodalomban teret nyert vendégszöveg talán tulajdonképpen Papp Tibor újítása, ám sokféle előzménye van. Papp maga Benkő Lorándék magyar nyelvtörténetéből vette a fogalmat, ahol a latin nyelvű szövegekbe beékelődő, kisebb-nagyobb terjedelmű szövegemlékeink elnevezése. A magyarban kedélyes vendégeskedéssel asszociálható fogalomra, a vendégszövegre a francia avantgárd az evéssel, sőt kannibalizmussal asszociálható incorporation (inkorporáció, tehát bekebelezés) szót használja.
A már hazájában és korábban Franciaországban is többszörösen kitüntetett Papp Tibor munkássága azt példázza, hogy az avantgárd képviselője elismert alkotó is lehet, különösen ha hajlamos a hagyományos műfajok művelése mellett olyan új területek meghódítására, mint a vizuális költészet és a számítógépen generált irodalom.

K. S. A.

Kelemen Erzsébet
Testet öltött szavak. Papp Tibor vizuális költészete
Magyar Műhely, 323 oldal, 3750 Ft