Móra Kiadó
újdonságai
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Ben és Holly
apró királysága
Csibi
tűzoltó lesz
Móra Kiadó <br> újdonságai Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Ben és Holly <br> apró királysága Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyvhét folyóirat

Ahogyan a gyermek látja a világot

2012.06.21.

Gyerekkönyvek az északi országokból

Ha néhány jellemzővel kellene a skandináv gyermekkönyvek újszerűségét körülírni, akkor azt legjobban az abszurd humor, a groteszk illusztrációk, a szabadságszerető karakterek, a tabudöntögetés és a felnőtt világával szembe helyezkedés fogalmaival tehetnénk meg. Fontos sajátossága a skandináv gyermekirodalmaknak a folytonos megújulás, a gyermekről kialakult képpel együtt folyamatosan módosul a gyermekek olvasmányainak gyermekképe is. Andersen népmesei eredetű szentimentális-romantikus történetei óta sokat változott az északi népek gyermekirodalma. Selma Lagerlöf neoromantikus Nils Holgerssonja csupán távoli rokona Sven Nordquist posztmodern Pettsonjának.

Maria Larsson magyar származású, Svédországban élő könyvtáros szerint „a svéd gyerekkönyv a gyerek szemszögéből láttatja az eseményeket. A gyerekek mesélik el, hogyan éreznek, gondolkodnak. Már a legkisebbekhez szóló könyvekben is." Az első olyan skandináv könyv, ami termékenyítő hatással volt a magyar gyermekirodalomra, az egy Tótfalusi István fordításában megjelent kamaszvers-gyűjtemény volt. Az Ami a szívedet nyomja versei pontosan emiatt a gyermekközpontúság miatt találtak utat a kamaszok gondolkodásához. A fiatalok azt érezhették, hogy valaki helyettük mondja ki titkos gondolataikat.

A skandináv gyermekkönyv-szerzők hihetetlenül pontosan találják el a gyermekkarakter életkori sajátosságait, azt,  hogyan beszél, miként gondolkodik a világról. Nem felülről okítja a gyereket, nem megtanítani akar neki valamit az író, hanem leguggol hozzá, hogy az ő perspektívájából szemlélje a világot, neki, róla mesél, játszik vele. Akár a jól ismert finn Tatu és Patu sorozatot nézzük, akár a norvég Stian Hole Garmann nyara című könyvébe lapozunk bele, tapasztalni fogjuk a gyermek gondolkodásának mély ismeretét és tiszteletét. A tökéletes befogadói azonosuláshoz ezen kívül nagyban hozzájárul az illusztráció abszurditása: a fentebb említett két könyvben szuperközeli képeket láthatunk nagyfejű gyerekekről - ami a komoly felnőtt számára ijesztő, a gyermeknek vicces lehet. A történetek humora alkalmazkodik a gyermek életkori sajátosságaihoz, a mesélő a mesehallgatóval együtt és nem rajta nevet. Leginkább szürrealista képeinek gazdagsága miatt hagynak nyomot emlékezetünkben a svéd Sven Nordquist Pettson és Findus, illetve Mú mama történetei. A szerző-illusztrátor képeskönyvei a gyermek különleges fantáziáját és a gondolkodás szabadságát helyezik középpontba.

Közös Pettsonban, Mú mamában, Tatu és Patuban, hogy mindannyian különcök, egyéniségek. Mintha az északi meseírók direkt az átlagostól eltérő, különleges karaktereket keresnének. Az egyediség vágya még erősebben érződik az ifjúsági regényekben, ahol a középpontban a kamaszok autonómia-törekvései állnak. Gyakori témája ezeknek a regényeknek az egyén és a közösség konfliktusa, a közeg, ami visszahúz, ami értelmetlen szabványpolgárrá akar tenni, ami ellen muszáj lázadni. A dán Janne Teller Semmi jének tizenévesei vagy a finn Seita Parkkola Vihar jának hőse egyaránt a felnőttek képmutató világa ellenében fogalmazza meg céljait, lázad és győz.

A különc hősök célja nem az, hogy elfogadja őket a közeg, sokkal fontosabb, hogy megvalósítsák álmaikat, végeredményben szabadok lehessenek. Ám ezek az álmok nem világmegváltó célok, nem a rendszert akarják átalakítani, csupán a maguk sorsán akarnak jobbítani. Siri Kolu Mi, banditáék című regényében Vilját autós rablók ejtik fogságba, ennél jobb dolog nem is történhet vele - végre megszabadul unalmas családjától és belevetheti magát a kalandokba. A Bandita család életén keresztül a világ egy teljesen új, izgalmas dimenziója nyílik meg számára.

Nem lehet véletlen, hogy ennyi rabló, bandita, csavargó szerepel a svéd gyerekkönyvekben. A különc a társadalom törvényein kívül, vagy éppen azok felett áll; magánvilágában saját törvényei szerint él, mintát adva ezzel az olvasónak is a rendszerkritikára: nem szabad mindent gondolkodás nélkül elfogadni, érdemes kritikusan közelíteni a világhoz, így biztosabban megtaláljuk célunkat, a ránk szabott feladatot benne.

Thorbjörn Egner klasszikus meséje, A három rabló (újabb rablós könyv!) a norvég nemzeti örökség része. És nem csak ez mutatja, hogy a skandináv országokban a gyermekirodalmat jelentőségéhez mért hangsúllyal kezelik. Mindegyik északi országban működik gyermekirodalmi intézet, fontos kritikai, irodalomszervező szerepet töltve be. Jól tudják, az értékes dolgokat fontos megbecsülni. Az 1997-ben alapított a Finlandia Junior-díj közel 30 ezer euróval jutalmazza az adott év legkiemelkedőbb gyermekkönyveit. Az Andersen- és az Astrid Lindgren-díj a gyermekirodalom két legfontosabb elismerése, mindkettő skandináv meseíró nevét viseli. Klasszikus és modern kapcsolódik össze ezzel a szimbolikus gesztussal, egyben lehetőség teremtődik arra, hogy a múlt értékeihez méltó művek szülessenek a jelen generációja számára is.

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2020/1 címlapÉS Páratlan oldal
Belépés