Móra Kiadó
újdonságai
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Ben és Holly
apró királysága
Csibi
tűzoltó lesz
Móra Kiadó <br> újdonságai Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Ben és Holly <br> apró királysága Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyvhét folyóirat

Baxter, Coupland, Dick - Ez fantasztikus!

2012.05.23.

A könyvkiadás terén immár hagyomány, hogy az év nehezen indul, lassan ébredezik a piac (bár épp a napokban került a kezembe egy tavalyi kötet, amely szalaggal hirdette büszkén: ő az év első könyve, január 1-i megjelenéssel, de ugye a kivétel erősíti a szabályt). Egy-két hónapig rendszerint csak a karácsonyi dömpingből visszatartott, megkésett kiadványok kerülnek a boltokba, valamint régi ismerősök sokadik kiadásai, márciusra azonban élénkülni kezd az élet az irodalom terén, hogy aztán áprilisban, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében tetőzzön a tavaszi könyváradat, maga alá temetve a gyanútlan olvasót. Ne szaladjunk azonban ennyire előre, álljunk meg márciusnál.
A könyvpiac tudományos-fantasztikum (SF, sci-fi, science fiction) által kitöltött szeletét szemlézem itt. Mivel a tematika pontos meghatározásával évtizedek óta hiába küzdenek irodalomtudósok és rajongók, én most nem próbálnám itt eldönteni a parttalan vitákat, azt gondolom, a bemutatott könyvek magukért beszélnek majd, és lassan kirajzolódik belőlük egy éles határvonalakkal nem éppen körülrajzolható, de annál izgalmasabb és színesebb terület képe. Vágjunk hát bele az első ismertetőkbe!
Felütésként, nem azért, mert minden szentnek maga felé hajlik a keze, hanem mert nemes egyszerűséggel a betűrendet választottam vezérfonal gyanánt, egy régi adósság törlesztését említeném. Stephen Baxter Időhajók című regényéről van szó. A kiváló angol szerző a ’80-as évek végén bukkant föl az SF porondján, és hamarosan már valósággal elhalmozták a legkülönbözőbb díjakkal. A tematikának azt az ágát műveli előszeretettel, amit „hard SF”-nek neveznek, tehát szívesen helyezi történeteinek előterébe a tudományt és annak legfrissebb vívmányait, kínosan ügyelve az adatok, elméletek pontos alkalmazására. Ez persze ne ijesszen el senkit, az ilyen regények, elbeszélések is lehetnek rendkívül olvasmányosak és érdekesek, sőt valamit még tanulhatunk is belőlük. No de vissza a szóban forgó könyvhöz. Baxter, immár több önálló kötettel a háta mögött, úgy döntött, hogy leporol egy igazi klasszikust, és elhatározta, folytatja Herbert George Wells Időgépét. Ez utóbbi története sokak számára ismerős lehet, még aki nem olvasta, az is találkozhatott a számos filmes feldolgozás valamelyikével. Baxter egy merész, nagyszabású regény keretében kíséri tovább a wellsi időutazót új kalandjaira, a messzi múlttól egész a távoli jövőig, utópisztikus és kevésbé kellemes társadalmakat mutatva be az emberiség hajdani s majdani történelméből.
A kötet megjelenése után elnyerte a Brit SF-, a Philip K. Dick- és a John W. Campbell-emlékdíjat, valamint fordításban még legalább kétszer kitüntették, Németországban és Japánban. A hazai olvasók eddig csak novelláiból ismerhették a szerzőt, valamint az Arthur C. Clarke-kal közösen írt regényei, elsősorban az Időodisszeia-trilógia alapján. Alig 16 évnek kellett eltelnie, hogy ez a műve is eljusson hozzánk.
A következő könyv, amiről beszámolnék, talán kissé osztályidegennek hat, elvégre nem SF-ként jelent meg, és maga a szerző is inkább szépíróként lett elkönyvelve. A kanadai Douglas Coupland mindazonáltal régóta mozog már műveivel a fantasztikum határterületein, sőt időnként azokon túlra is elmerészkedik. Tette ezt például a Barátnő kómában című kötettel, és most ismét, a frissen megjelent „A” generációval. Ez a regény a közeljövőben játszódik, egy olyan világban, amelyet teljességgel átitatott már a technika, az emberi kapcsolatok áthelyeződtek a virtualitás terepére, a hagyományos társadalom- és gazdaságmodell pedig egyre kevésbé tűnik működőképesnek. A történet öt hőse a világ különböző részein méhcsípést szenved el, mely tekintve, hogy korábban már minden méh kipusztult a Földön, igazi kuriózum. Megkapják hát a nekik kiszabott 15 perc hírnevet, majd összezártságukban nyomozni kezdenek az után, valóban természetes folyamat eredménye-e a világ leépülése, vagy szándékos emberi mesterkedés áll az egész dolog mögött.
A kötet amolyan reflexiónak is tekinthető a szerző bemutatkozó regényére, az 1991-es, magyarul szintén olvasható X generációra, mely annak idején valósággal bombaként robbant be az irodalmi köztudatba. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy a címéül választott kifejezés azóta már a lexikonokba is bekerült, és világszerte használják is, nem csak a szociológusok. A legszebb az egészben, hogy az új kötet címét Kurt Vonnegut (maga is számos SF-kiruccanás elkövetője) egy 1994-es beszédje ihlette, amelyben épp Coupland X generációját emlegette.
Korábban, Baxter kapcsán említettem már a Philip K. Dick-díjat. Nos, nem sok szerző büszkélkedhet azzal, hogy efféle kitüntetést neveznek el róla, már csak azért sem, mert a dolog többnyire posztumusz történik. Dick ezen kevesek közé tartozik, és sajnos ő sem érte meg az elismerést, mivel 1982-ben eltávozott az élők sorából. Ahogy életében elkerülték őt az irodalmi sikerek, úgy hazánkban is jó ideig valóságos páriának számított, bár nem annyira politikai beállítottsága, hanem inkább kötődése miatt az amerikai drogkultúrához. Az utolsó években rajta eluralkodó paranoia és skizofrénia sem segítette műveinek kedvező megítélését, de azóta nagyot fordult a világ. Egykor ponyvaként kiadott regényei manapság a legrangosabb szépirodalmi sorozatokban látnak napvilágot, és Dick immár visszavonhatatlanul bevonult a klasszikusok közé. Hollywoodban sorra gyártják műveiből a filmadaptációkat, divatnak számít az irodalmárok körében emlegetni őt, és immár magyarul is olvasható munkásságának túlnyomó része.
A Frolix–8 küldötte Dick 1969-ben íródott, és Amerikában egy évvel később megjelent regénye, mely szerencsétlenségére olyan jelentős alkotások közé szorult be, mint egyik oldalon az Ubik vagy A halál útvesztője, illetve másikon a díjnyertes Csordulj könnyem, mondta a rendőr és Kamera által homályosan. Ennek következtében hajlamosak megfeledkezni róla úgy az olvasók, mint az ítészek. Pedig a története érdekes és kimondottan dicki, a 22. század hatalmi harcairól szól, amikorra a Földön már megjelent egy újfajta, telepatikus ember, és megpróbálja kiszorítani a létezésből „hagyományos” fajtársait. A főhős egy különleges képességekkel rendelkező idegen lényt hoz magával az űrből, hogy segítsen véget vetni az evolúciós ámokfutásnak, és helyreállhasson bolygónkon a rend. Már amennyiben az idegennek nincsenek más tervei.
Mivel én magam nem regényt írok, szembe kell néznem cikkem terjedelmi korlátaival. Ennyit tehát ezúttal az SF-újdonságokról.
Németh Attila
irodalmi szerkesztő
Galaktika

Philip K. Dick: A Frolix-8 küldötte, Agave Könyvek, 244 oldal, 2880 Ft; Douglas Coupland: „A” generáció, Európa Könyvkiadó, 344 oldal, 2900 Ft; Stephen Baxter: Időhajók, Metropolis Media, 520 oldal, 3990 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2020/1 címlapÉS Páratlan oldal
Belépés