Móra Kiadó
újdonságai
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Ben és Holly
apró királysága
Csibi
tűzoltó lesz
Móra Kiadó <br> újdonságai Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Ben és Holly <br> apró királysága Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyvhét folyóirat

Bill Laws: Ötven növény, amely megváltoztatta a történelmet

2012.05.23.

A növények köztünk élnek

Ötven növény, amely megváltoztatta a történelmet. Fellengzős címnek hangzik, mégis jogos. A szerző olyan alapvető növények kultúrtörténetét tekinti át, amelyek döntően befolyásolták az emberiség történetét is. Könyvében az újdonság erejével hat, hogy azt is megvizsgálja, hogy az egyes növények elterjedése, más földrészeken való meghonosítása miként befolyásolta és befolyásolja máig a helyi ökoszisztémát, a monokultúrás termelés hogyan hat a helyi vegetációra, valamint a fenntartható fejlődés szempontjából mennyire hasznos vagy káros az egyes növények ipari méretű termesztése, milyen hatással van például a rettegett üvegház-hatásra (Én eddig csak a marhák kérődzésének károsító hatásáról hallottam, de kiderült, hogy például Kínában a rizsföldeken használt rizsszalma és bivalytrágya is hasonló hatású), illetve ezzel összefüggésben az őserdők kiirtására (például a szójabab termesztése miatt Dél-Amerikában). Felhívja a figyelmet, hogy bizonyos növényeket önpusztító módon használ az emberiség, például túl sok finomított cukrot és lisztet fogyaszt, egy sor narkotikummal él, és túlméretezett az alkoholfogyasztásunk is. A brit szerző, a hatvanas éveit taposó Bill Laws újságíróként kertekről, otthonokról és a történelemről ír művelődéstörténeti cikkeket a nagy magazinoknak (dolgozott többek között a BBC’ Radioban, a BBC’ Historyban vagy a Guardiannél). Jelen munkája egyszerre gyönyörűséggel forgatható album és hasznos ismeretterjesztő kézikönyv. Az egyes növények leírásánál nem csupán a növény termesztésének történetéről van szó, a szerző elkalandozik a politika, a történelem, vagy éppen a művészetek világába, ha a téma megengedi. A bőséges növényválasztékból most mi csak „szemezgetni” tudunk:

 

Ruházat, lakástextil, építőanyag és étel – agavé, bambusz, papirusz, napraforgó és kókusz
Bizonyos növényeknek szinte minden részét felhasználják valamire: az agavéból például egyaránt készítenek szőnyeget, ruhát, használják élelemként, italként (pulque, mescal és tequila) és a bőrgyógyászatban. A bambusz használata szintén univerzális: kiváló építőanyag, a lakberendezés alapvető eszköze, étel, és jelen van az ázsiai művészetekben is. Az egyiptomi területeken hasonló funkciót látott el a papirusz, melyet a csónaktól, a kosárkészítésig mindenre alkalmaztak, a papírkészítésben betöltött szerepe pedig kiválthatja az erdők kiirtását. Az északibb tájakon napraforgót az amerikai hopik még csak színező anyagnak, élelemnek, gyógyszernek, rostját ruhának használták. Európában Oroszországban honosodott meg elsőként, ahol továbbfejlesztették, magjából olajat préseltek,rostját állati takarmányként használták, de a papírgyártásban is hasznosítható lenne. A kókuszpálma alapvetően fontos bizonyos égöveken a kézműiparban (ruha és kézműipari termékek), élelemként sem utolsó (leve az egyetlen steril termés), a koprát (a kókusz szárított, fehér húsa) a szappan és margarinkészítésben használják.

Egyszerre drog, gyógyszer és ipari növény – kender, mák és kininfa
A kender ipari jelentőségét manapság jelentősen alulértékelik a drogéval szemben (régen fájdalomcsillapító, ma ajzószer), pedig évszázadokon át ipari növényként volt fontosabb (l. ruhanemű, a hajózás, a mindennapi élethez használt mindenféle kötél, szigetelőanyag). Kenderből készültek az első Levi’s farmerek is. A kerti mákból kivont morfin ősi gyógyszer,a fogyasztás mértéke különböző mértékű volt az idők során: Kínában a 20. század elején a lakosság egynegyede volt ópiumfüggő, ami a földek megművelését is veszélybe sodorta. A heroin készítését csak 1874-ben fedezték fel Németországban és kezdetben gyógyszerként használták. A heroin függőségben ma Oroszország vezet, köszönhetően az afganisztáni katonáknál kialakult függőségnek. A kininfa történelmi szerepe abban keresendő, hogy az 1930-as évekig kizárólag ezzel gyógyították a maláriát hatásosan. Európába kerülése tele van politikai intrikával és korrupcióval. Előbb a jezsuiták termesztették, majd az angol Sir Talbot révén – aki királyokat gyógyított vele- széles körben ismert lett. A malária háborúkat aknázott alá és pecsételt meg egészen a legújabb időkig. Ma már létezik szintetikus kinin is, az eredetit tonikok, szájvizek készítésében használják.

Rabszolgák a növényekért – gyapot és dohány
A gyapot azért történelemformáló növény, mert nagyüzemi termelése indította útjára a több évszázados rabszolga kereskedelmet Afrika-Európa-Amerika között. A textiliparban, kozmetikumoknál és főzőolajként egyaránt használták. A dohány legális és közkedvelt méreg, melyet eredetileg gyógynövényként használtak. Amerikában a rabszolgákkal művelt területek egyik fő növénye lett. Voltak dohányháborúk, illetve a dohány a háborúk egyik legfontosabb narkotikuma a 30 éves háborútól Vietnámig. Ma már tudjuk, hova juttatta az emberiséget.

Híres növénylopások – gumifa, fehér eperfa
A gumifa levét az ősi dél-amerikai civilizációkban még csupán labdaként használták, de 20. században, a vulkanizálás feltalálásával és az autóipar megindulásával számos ipari termék készült belőle. A gumibárók hosszú ideig tartó egyeduralkodását végül az törte meg, hogy 1976-ban több ezer magot kicsempésztek Dél-Amerikából és Ceylonban, majd Jáván kezdték termeszteni. A monokulturás ültetvényeket sok helyen tönkretette a levélgomba. Szintén lopott termék a fehér eperfa, amelyből a híres kínai selyem készül, és amelyet a 15. századig sikerült is titokban tartani az európaiak előtt.

Növények és az alkohol – árpa, komló
Az árpa élelemként és állati takarmányként már hosszú ideje jelen van a történelemben. Az alkohol készítéshez szükséges lepárlást Európa a muzulmánoktól tanulta el, így lett különlegessé a skót, majd az amerikai whisky. A „tüzes víz” sok százezer indiánt és ausztráliai bennszülöttet tett tönkre. A komló festőnövény, gyógynövény és papíripari alapanyag volt eredetileg, majd a sörgyártásban, mint tartósító anyagot kezdték el használni. Az egyház szerepe igen nagy volt a terjesztésében, különösen Közép-Európában.
Szénási Zsófia

Bill Laws: Ötven növény, amely megváltoztatta a történelmet
Kossuth Kiadó, 224 oldal, 3990 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2020/1 címlapÉS Páratlan oldal
Belépés