„Minden műalkotás menekülés” – interjú Szántó T. Gáborral
Vermes Nikolett - 2019.12.17.
A diktatúra Erdélyéről és a hidegháborús Nyugat-Berlinről lehet történelmi tanulmányokat írni, de az Európa szimfónia végtelenül gazdag olvasmányélményt nyújtó regényben dolgozza fel a témát, és a könyvből a tervek szerint film is születik. Az alkotás folyamata, ahogy a szerző fogalmaz, néha magát az alkotót is meglepi.
– Nemrég olvastam, hogy előző munkáját, az 1945 és más történetek című elbeszéléskötetét kínai nyelvre is lefordítják. Mikortól lehet kapni a jelekkel írt kötetet?
– 2020-ban jelenik meg Kínában. A kötetnek addigra, ha minden igaz, lesz már olasz kiadása is, Kafka macskái című regényem pedig török kiadása után tavasszal csehül jelenik meg.
– Életműve gazdag a történelmi témájú munkákban. Mi vonzza abban, hogy a múltról írjon a jelennek?
– A 20. század Európája, Közép-Európa és Magyarország súlyos élményanyagot halmozott fel. Annyi terhet cipelnek magukkal a történelmi sorsfordulókat átélő családok, sőt még az utódok is… íróként szinte nem lehet elkerülni, hogy foglalkozzon vele az ember. Ráadásul a múltról tárgyilagosabb tudás áll a rendelkezésünkre, mint a jelenről, mert már tudjuk, mi következett utána, miből következett, hogyan függnek össze a korszakok.
– Az Európa szimfónia határozott történelmi kort ölel fel: kommunizmus, hidegháború, a szovjet lágervilág, Trianon. Inger-gazdag regény, ami nem mentes családi- és szerelmi szálaktól. Mióta foglalkoztatta ennek a megírása?
– Három évig dolgoztam a regényen, de régebb óta vonzott, hogy egy könyvem cselekménye érintse a határon túli magyar léthelyzetet. Ugyanakkor az volt a törekvésem, hogy az élményanyagot beleszőjem egy nagyobb történetbe, európai kontextusba, és ne önmagába zárva ábrázoljam. Az utolsó történelmi sokk, ami egyaránt érintette a földrész keleti és nyugati felét, a II. világháború, ezért a döntően a ’60-as ’70-es években játszódó történetnek ez a közös eredője, pontosabban az 1945 utáni állapotok. Egy erdélyi vegyes család, román káderapával, magyar anyával, és egy német család története bontakozik ki, ahol a családfő a Berlini Filharmonikusok főzeneigazgatója. Gyerekeiknek, a kolozsvári zenész Andrásnak és a nyugatnémet ’68-as diákmozgalomban aktív, és terroristák által megkörnyékezett Peternek a hetvenes években egyaránt azzal kell szembesülniük, hogy titkok, elhallgatások húzódnak családtörténeteik hátterében. András szerelme, Maia kivándorolhat Romániából, a vasfüggöny túlsó oldalára kerül, a fiú pedig kétségbeesetten próbálja fenntartani vele a kapcsolatot.
– Andrással bizonyára sokan tudnak azonosulni. Több személyiségből gyúrta össze a központi karaktert, vagy ebben az azonosulásban a kor sajátossága dominál?
– András figurája fikciós, de a történelmi élethelyzethez voltak forrásaim: dokumentumok, interjúk, történelmi tanulmányok. A szerelme után vágyódó hegedűstehetség, aki el akar jutni a lányhoz, kiszolgáltatottá válik a Securitaténak, így a kor titkosszolgálati játszmái is megjelennek a könyvben, és a korabeli diplomácia sasszéi, hogyan jöhet létre egy közös német-román koncert Nyugat-Berlinben.
– Túl azon, hogy betekintést nyerünk a fojtogató rendszerbe, egy szerelmi történet és a felnőtté válás egyvelege is megjelenik.
– Ez a szerelem inkább megterheli az egymástól elszakadt fiatalok életét. Sajátos dimenzióját mutatja meg a kornak, a lehetetlen helyzetet, amikor a lány kivándorlása után nem tudják, mikor láthatják viszont a másikat, és akadozik a kommunikáció. A telefonokat lehallgathatják, a leveleket felbonthatják. A távollét felforgatja a viszonyukat, de a vonzalom nem szűnik. A regényszerkezet is kapcsolódik az évtizeden át készülő, címadó szimfóniához, a nyugat-berlini főzeneigazgató művéhez, amit a könyv csúcspontján előadnak, és ennek kapcsán derül ki a két család közti összefüggés is.
– Apropó szimfónia! A művészet, a hangszer, a zene és a szöveg párhuzama mellett nem szeretnék elmenni. Úgy érzem, a művészet egy menekülő út. Jól gondolom?
– Minden műalkotás menekülés. Honnan, miért jön, mennyiben több mint a személy, mennyiben trauma-alapú, és mi elől jelent menekülést, vagy miféle mankót ad az embernek, hogy elviselje élete időbeli és egyéb bezártságait – ezek esztétikai vizsgálódások örök alapkérdései. Az ösztönös vonzalom egy hangszer iránt, nem nyugvó késztetés egy alkotás létrehozása iránt, egyaránt hordoz lélektanilag feltárható és kiismerhetetlen elemeket a regényben. Onnantól lesz izgalmas egy mű, mondják, amikor az alkotóját is meglepi. Amikor a szereplők karaktere kezdi kikövetelni a fordulatokat, ahogy ennek a könyvnek az írása során is megtörtént. Egyébként maga az alkotás folyamata is ott izzik fel.
– Kijelenthetjük, hogy az Európa szimfónia teljes egészében egy metafora?
– A regény szerkezetében és a főhősök életében is megjelenik Európa kettészakítottsága. A zeneműben ott a káosz és a 20. század tragédiái után sem szűnő igény a harmóniára. A regény konkrét szereplők életútját valódi társadalmi helyzetekben ábrázolja, de persze struktúrájában és a benne megszólaló zeneműben is van metaforikus elem.
– A fent említett elbeszéléskötetéhez (1945 és más történetek) hasonlóan újabb műve is felkeltette a filmes szakma érdeklődését. Az M&M Film lekötötte a megfilmesítés jogát. Mikorra várható az adaptáció?
– Egy filmadaptáció, különösen a mi szűk piaci viszonyaink és a limitált állami források közepette soktényezős hosszútávfutás. Az Európa szimfóniát a producer magyar-német-román koprodukcióban képzeli el, többlépcsős a folyamat. Ahhoz azonban, hogy elinduljon a forgatókönyv-fejlesztés, először hazai támogatásra van szükség. Az Ön által említett kötetem címadó elbeszélése alapján megvalósult 1945-re is éveket vártunk, de nem adtuk fel. Megérte a türelem.
– Mennyire fog „beleszólni” a megfilmesítésbe?
– Egyelőre az a terv, hogy forgatókönyvíróként közreműködöm itt is, ahogy az 1945 esetében.
Vermes Nikolett
Fotó: Végh László
Szántó T. Gábor: Európa szimfónia
Scolar Kiadó, 320 oldal, 3999 Ft
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből:
A vérzés hiánya – Annie Ernaux: Lánytörténet
Tűzön-vízen át – Mark Haddon: A Delfin
„A legaljasabb és a legnemesebb dolgokra egyaránt képesek vagyunk” – Bene Zoltán
A határozottan szív alakú szirom – Interjú Géczi Jánossal
Különleges emlék egy csodálatos nagymamáról – Beszélgetés Finy Petrával