Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Babák magyar
népi viseletben
A hosszú hajú
királykisasszony
Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Babák magyar <br> népi viseletben A hosszú hajú <br> királykisasszony
Interjú Wehli Tündével

A királyportrék titka
Wehli Tünde a Képes Krónikáról


A Képes Krónikával kapcsolatosan olvashatjuk Szovák Kornél sorait, melyek szerint nagyrészt ennek a díszkéziratnak köszönhető, hogy „…bekerült a történetírásba nemcsak a dinasztia eredethagyománya, de valamikor s valahol a magyar nép származástudata is, a kettő egymásba fonódva, át- meg átszőve a hatalomról vallott mindenkori nézetekkel, a korabeli értelemben vett nemzeti önreflexió hordozójává vált”. A Kossuth Könyvkiadó és az Országos Széchényi Könyvtár évek óta tartó sikeres együttműködésének újabb termése a Képes Krónika könyve. Lapjain Hapák József fotói jóvoltából a XIV. századi kódex képeire csodálkozhatunk rá, Veszprémy László elemző sorai kitérnek többek között arra, hogy mit tartalmaz és mitől számított újdonságnak a maga korában a Képes Krónika. Könyvfestészeti szempontból Wehli Tünde mutatja be a jeles kódexet, nemcsak a kiadványban, hanem a Könyvhét olvasóinak is. Először arról beszélt, hogy miként aránylik egymáshoz az egész krónikacsoport alapjául szolgáló műben a képanyag és a szöveges rész:
– A Képes Krónika mindmáig megoldatlan rejtélye, hogy a szövege egy mondat közepén szakad félbe az 1330-as havasalföldi hadjárat leírása közben. Véleményem szerint valami komoly akadályozó tényezőnek kellett közbejönnie, mert különben egy díszkézirat készítésekor ilyesmi nem fordulhatott volna elő – hallgatom Wehli Tündét. –Ezeket a kódexeket nem ötletszerűen kezdték el írni az elején, hogy aztán eljussanak, ameddig sikerül, hanem előre gondosan megtervezték a munkát.
– Azt tudjuk, hogy e kódex szövegét a Veszprém megyei Káltról elnevezett Márk mester kézirata nyomán másolták a scriptorok, de hogyan készülhetett a teljes, gazdagon díszített kötet, hiszen itt az lehetett a fő cél, hogy ábrázolják is a történelmi eseményeket?
– Komoly tervezőmunkát igényelt, hogy hová, mely szövegrészhez milyen méretű és jellegű képek kerüljenek. Ezt a középkori kódex másolója és a képek készítője előre megbeszélte. A megfestendő illusztráció témáját a lapszélen, bizonyos esetekben a kép helyén megjelölték. Miután a szöveg elkészült, az előrajzoló vette kézbe a pergament, s csak végül következtek a festők, az igényesebb köteteket több mester színezte, gyakran egy műhely élén álló vezető irányításával. A Képes Krónika előrajzolója nagyon finoman, érzékenyen ábrázolta az alakokat, külön figyelmet fordított az emberi és állati mozgások helyes visszaadására. Különösen azokon a lapokon látható ez, amelyekről a festék lepattogzott. Végül a festők munkája következett. A Képes Krónikán összeforrott műhely dolgozhatott, nehéz elkülöníteni a benne tevékenykedő kezek munkáját. Az azonban bizonyos, hogy volt egy tehetségesebb művész, aki nagy képeken dolgozott, s egy kicsit ügyetlenebb, akire az iniciálék álló vagy trónoló alakjainak megalkotását bízták.
– Honnan vették a történelemábrázoláshoz a mintát a Képes Krónika megalkotói, hiszen közvetlen előzménye sehol sem volt ennek a kódexnek, mivel készítése idején még csak világkrónikák léteztek, a század vége felé megjelenő nemzettörténetek akkor még a másoló műhelyekben formálódtak?
– Az egyes témák megkívánta képek megfestéséhez különböző forrásokhoz kellett fordulnia az illuminátornak, Szentírások, liturgikus könyvek, jogi kódexek és egyéb munkák képi megjelenítésére támaszkodott.
– Hajdanvolt uralkodóink történelmi könyvekben és szobrokon megjelenő ábrázolását többnyire a Képes Krónika illuminátorának köszönhetjük, ez a kódex szolgáltatott mintát vagy illusztrációként használt részletet a későbbi alkotóknak. Mennyire bízhatunk abban, hogy történelmi személyiségeink, királyaink úgy néztek ki, ahogy akkor, a XIV. században ábrázolták őket?
– Inkább abban lehetünk biztosak, hogy nem úgy néztek ki, ahogy őket akkor megfestették. Irreális lenne azt hinni, hogy a középkori mestert a portrékészítés vágya hajtotta. Nem, ők a korabeli ideáltípushoz igazodva a XIV. század festői stílusában jelenítették meg a szereplőket Törekedtek azonban bizonyos külső tulajdonságok visszaadására és belső vonások tükröztetésére. Mivel a krónika szövegéből tudjuk, hogy Könyves Kálmán kicsit testi hibás volt, az illuminátor púposnak ábrázolta őt, a megvakított II. Béla pedig csukott szemmel ül a trónon. Legfeljebb a kortársak ábrázolásánál törekedtek bizonyos fokig a portrészerűségre. Ilyesmit mernék feltételezni a kódex nyitó képe esetében, amelyen Nagy Lajos királyt látjuk, és az arcvonásai olyanok, amilyennek a források emlegetni szokták, sőt, egy kicsit az őt ábrázoló pecsétképre is emlékeztet. A legigényesebben megfestett illusztráció kétségkívül az, amelyik Attilát trónon ülő, koronás uralkodóként mutatja.
– Több humán tudományág vizsgálja a Képes Krónikát, és számos dologban ma is vitáznak vele kapcsolatban. Ilyen kérdés a kódex keletkezésének ideje is.
– Azt a kérdést szeretnénk eldönteni, hogy 1358 körüli-e írás, tehát abból az időből származik-e a díszkézirat, amikor Kálti Márk elkezdi megírni a könyvet, vagy pedig úgy van, amint a történészek feltételezik: 1370 körül, Nagy Lajos király Katalin nevű lányának a születésével összefüggésben készült-e ez a kódex. Még paleográfust is segítségül hívtam, de a textus vizsgálatával sem lehetett pontosabbá tenni a keletkezés idejét.
– Milyen állapotban van a Magyarországra 1932-ben visszakerült Képes Krónika?
– Szerencsére semmi károsodás nem érte, még a gyakori használat sem viselte meg. Sokáig ugyanis a kutatók is csak a Bicsérdi Kódexet kapták kézbe helyette, amely a krónika legkorábbi és leghívebb "utánzata"; akkor készült, amikor az akadémia tudósai az 1860-as évek végén a Bécsben őrzött krónikáról pergamenre írt és festett másolatot készíttetettek Bicsérdi Jánossal.
– A most kiadott illusztris kötet előszavában említi Monok István, a nemzeti könyvtár főigazgatója, hogy törlesztendő adósság a Képes Krónika színeit autentikusan visszaadó hasonmás kiadás megjelentetése. Miért nem megfelelő a kódex korábbi két fakszimiléje?
– Fél-fakszimilének nevezném ezeket, mert sajnos egyik sem kelti tökéletesen a krónika illúzióját. Az igazi hasonmás kiadásnál még a pergamen matériáját is igyekszünk utánozni, s kézzel tesszük fel a lapokra az aranyat.
Mátraházi Zsuzsa

A Képes Krónika könyve
Kossuth Kiadó, 212 oldal, 8990 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2019/2. számaÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés