Klasszikus, vidám, izgalmas
Kezdjük a klasszikussal!
Gondolom, nem szorul magyarázatra, hogy e havi szemlémet nem Arany János remekének „reklámozásával” kezdem, vagyis nem azzal indítok: Milyen jó alkotás is ez az először 1846-ban megjelent „Költői elbeszélés tizenkét énekben”, mármint a Toldi. „Csupán” az lehet a feladatom, hogy felhívjam olvasóink figyelmét, a Holnap Kiadó gondozásában Kass János Pazar, színes illusztrációival valamint Buda Ferenc utószavával (és szó-, szólás- meg kifejezés-magyarázataival) megjelent irodalmunk egyik alapműve, méghozzá gyönyörű kivitelben. Igaz, a Trilógia első része talán még mindenütt tananyag, így megtalálható a tankönyvben, de azt az ember nem őrzi meg. Ez a kötet viszont bárki, igényes és művelt ember(gyerek) könyvtárának dísze lehet. Ez sem a reklám helye, de hadd idézzek Kossuth-díjas költőnktől: „Az igazi nagy alkotók jeles műveit nem kezdi ki a múló idő. Olykor ugyan meg-megcsappan az érdeklődés irántuk – hisz megannyi mozgalmas, rikító színű jelenség vonja el tőlük a csapongó figyelmet –, ám az emberek újra meg újra ráeszmélnek, mekkora érték rejlik bennük, s időről időre visszajárnak hozzájuk, mint szomjazó vándor a kiapadhatatlan forráshoz. Arany János pedig a mi éltető forrásaink egyik legtisztábbika s legfontosabbika.”
Figyelmesen, okosan, játékosan!
A Rejtvényes barangoló kötetei nemcsak alapvetően fontos ismeretekkel szolgálnak a Mi Micsoda sorozat (inkább kicsi, 10 év alatti) olvasóinak, hanem egyben kellemes kikapcsolódást, hogy ne mondjam, szórakozást is nyújtanak, ami különösen jól jön ezekben a nyugodt, ráérősebb, nyári napokban. Ezúttal Az emberi test c. kiadványra hívom fel a figyelmet, amelyben a rövid szövegek lényeges dolgokat mondanak el az ember származásáról (az evolúcióról), testünk felépítéséről, a szerveinkről, azok működéséről, az agyról, az érzékelésről és nem utolsó sorban a szaporodásról, a születésről. A szöveg viszonylag kevés, az illusztrációs anyag színes, gazdag és pontos. És közben különféle rajzos-szöveges rejtvények, logikai feladványok, rébuszok, képkeresők, memóriateszt segítségével ellenőrizhetjük tudásunkat (illetve – valljuk be, esetenként – hamis elképzeléseinket.) Egy példa: Igaz vagy hamis, hogy ugyanannyi nyakcsigolyánk van, mint a zsiráfnak: hét. Az egerek is éppen ennyi nyakcsigolyával rendelkeznek. A megoldások természetesen megtalálhatók az utolsó két oldalon. (Fordította: Károlyi Zsuzsanna.) Akik a könyv témáiról többet szeretnének tudni, keressék a Kiadó alábbi kiadványait: Az ősember, Az emberi agy, Gének, Az emberi test. A Tessloff Babilon „játék” (Krimi rejtvény) sorozata aztán igazán kikapcsolódást, szórakozást, játékot kínál, hiszen bűnügyek megoldását várja el az olvasóktól. A gyerekek egyébként Kobak nyomozónak segíthetnek. A sorozat eddig megjelent kötetei: Hová vezetnek a nyomok?, Ki oldja meg az ügyet?, Kobak nyomon van. (Illusztrálta: Ursula Lautenschläger.)
Apu levelei és meséi
Apu, akiről szó van, Örkény István, a 20. századi magyar irodalom (szerintem) egyik legeredetibb, legjelentősebb írója, külföldön pl. modern drámairodalmunk (egyik) legsikeresebb képviselője. A Mese-levelek címet igazából úgy kell értelmezni, ahogy fentebb írtam. Tudniillik a kötet egyik részében gyermekeihez, lányához és fiához („Édes Bábi!”, „Édes, édes Angélácska!” valamint „Öcsi!”, „Antal! Te Sajtkukac!” stb.) írott, Bp.-ről vidékre (vagy fordítva), külföldről haza küldött leveleiből összeállított (Radnóti Zsuzsa által szerkesztett) válogatás található, sok-sok (irodalomtörténetileg-kortörténetileg) figyelemre méltó régi fotóval, és ami a kiadvány különlegességét adja: az író rajzaival. Hogy a szövegekben dominál az apa szeretete, ragaszkodása és játékossága, hogy ne csak „nevelje”, de szórakoztassa is gyermekeit, magától értetődik. A harmadik „címzett” az unokája, akinek könyvét dedikálta a kisfiú világrajövetele másnapján. Ezt követően három (két vidám, és egy – ha nem is megható, de mindenképpen megkapó) írás következik „a” szülőkről. Végül két igazi mese (Szombatesti mese, A beszélő hársfa) zárja ezt a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlható, szép kivitelű kötetet.
Csak vidáman!
Folytatódnak a Sara Pennypacker többszörösen díjnyertes, vidám gyerekregényéből már megismert „energia- és fantáziadús” Klementin kalandjai. Ezúttal arról van szó, hogy a harmadikosok és negyedikesek Ki Mit Tud? műsort adnak. Márpedig a kislány úgy érzi, neki semmihez sincs tehetsége ( tehát nem fog, semmi áron nem akar fellépni). Nem úgy, mint barátnőjének, Margónak, akinek annyi de annyi mindenhez van, hogy fel sem tudja sorolni. „Nekem semmihez sincs tehetségem” – jelenti be Rizsi iginek (azaz az igazgatónőnek), miközben annak íróasztalát rugdossa. Az első kötetből jól emlékszünk, Klementin feltűnően gyakran jelenik meg ebben az irodában (különböző okokból.) Szerencsére a mi harmadikosunknak megértő és türelmes szülei vannak, a tanbá és az igazgatónő sem hiszi, amit Klementin magáról állit. Hogy alakul végül is a Tehetségözön, A Csillagok Éjszakája! c. fantasztikus rendezvény, ezt mondja el a szerző nevében maga a címszereplő. Miben mutatkozik meg végül is Klementin tehetsége? (Marla Frazee illusztrációival. Fordította: Borbás Mária.) Az előbbihez hasonlóan vidám, szellemes és ötletes, inkább már 10 év felettieknek szóló regény a Pöttyös Könyvek sorozatban napvilágot látott Piroskák összeesküvése. Elvira néni, a helyettes tanárnő nemhogy gonosz, kibírhatatlan lett volna, ellenkezőleg, talán éppenséggel túl jó. „Kiscsibéimnek”, „Egérkéknek” vagy éppen „Verebecskéim”-nek szólította tanítványait, akik nagyon is elevenek (rettenetesek – maguk szerint is „kerge meteoritok” voltak), mi úgy mondjuk: az ötödik bé diákjai „rosszcsontok”, „gézengúzok”, „ebadta kölykei” voltak. A kötet két részből áll: az első részben az egykori kis Stefano elmeséli az immár negyven évvel idősebb Stefanónak, vagyis saját magának egykori iskolai csínytevéseiket. A második rész pedig a közismert Grimm-mese különböző, elképesztő variációinak gyűjteménye, ahogy Francesco, Alessandro, Giorgia, Luca és a többiek megírták. Íme, kedvcsinálóul néhány dolgozatcím: Pityergős Piroska, Póruljárt Piroska, Pétervári Piroska, Pupák Piroska, Pihentagyú Piroska, éit.(Illusztrálta: Kalmár István. Fordította: Székely Éva.) Nógrádi Gábor, aki versekkel kezdte alkotói pályáját, de irt filmforgatókönyvet is, a Gyermekrablás a Palánk utcában és a Hecseki és a kedves betörőkkel az ifjúsági irodalomban is nagy sikert aratott már a 80-as években. Most a Tom és Geri sorozat van topon, de a Móra Könyvkiadó újra megjelentette a Segítség, ember! c. kötetét, amelynek műfaji meghatározása: állatmonológok.(A könyvből 1990-ben musical készült.) „Segítség! Rendőrség! Kérem, ez itt egy valódi FELJELENTÉS! Mert ami velem történt, állati! Egy védett állatot mertek bántani! Naná, hogy megint egy ember csinálta!...” Így indítja segélykérő levelét pl. Sün Dani. A szíriai aranyhörcsög kétségbeesetten teszi fel a kérdést: „Most kezdjek el panaszkodni? Mindenki előtt?” Hogy kire? Egy Tunya Tihamér nevű embergyerekre, aki nem tudja, hogyan kell aranyhörcsögöt tartani. Vagy itt van az „ifjabb Éxer Tek (nős)”, aki Amerikában élő nagyikájának számol be aggodalmairól, gondjairól. Az Orrszarvú azért könyörög, hogy ne pusztítsák (pusztítsuk) ki. Az állatkerti zsiráf azon háborodik fel, mit gúnyolódnak rajta a nyivákoló kisgyerekek. Folytathatnám a sort a nyúllal, a pónilóval, a csíkos mókussal, a guppival, a papagájjal. De kevés a hely. Inkább a lényegre térek: a szerző rövid, rendkívül szellemes írásokban, sok-sok humorral (elsősorban nyelvi leleménnyel) és megbízható állatismerettel (!) hívja fel a figyelmet arra, hogy az állatokat szeretni kell/lehet, védeni sok-sok veszélyeztetett fajt már muszáj, és aki otthonában állatot tart, az tanulja meg mindenekelőtt, mire van szüksége annak a szegény kiszolgáltatott lénynek. (Illusztrálta: Cakó Ferenc.)
Csakis izgalmasan
Alyson Noël Evermore, azaz Mindörökké c. regénye a nagysikerű Twilight, New Moon, Pokoli báléjszakák és az előző számunkban ismertetett Claudia Gray-kötet, az Evernight sorába tartozik, tartalmilag is, formailag is, hiszen ez is a Vörös pöttyös könyvek sorozatában jelent meg, Gazdag Tímea fordításában. Ez az ugyancsak letehetetlenül izgalmas, iskolai hétköznapokról, 16-17 éves dél-karolinai fiúkról, lányokról reálisan szóló regény is tele van rejtéllyel, különös, váratlan eseménnyel. De nem vámpírokról szól, annyit elárulhatok: hanem – ahogy a hátsó borítón is áll – halhatatlanokról. A szerelem és a reinkarnáció itt a lényeges. Ever apja, anyja, húga és a kutyájuk is meghalt a szakadékba zuhant autóban, csak a lány élte túl, furcsa mód a balesetet, és azután mindenkinek látja az auráját. De mindenkinek a gondolataiban is tud olvasni, vagyis médiummá vált. Csak két ember képez kivételt. Egy Damen Auguste nevű fiú, szédítő, szexi pasi és a hamarosan felbukkanó gyönyörű, vörös hajú lány, Drina. A baleset előtt egyszerű, normális szőke tinédzser és a különleges képességű, olykor titokzatosan viselkedő, de a lányt szerető és rá vigyázó fiú között szerelem bontakozik ki. Csakhogy Everre (és egyik barátnőjére is), mint fokozatosan kiderül, veszély leselkedik, egy lányt pedig valaki megöl… „Lehet, hogy kezdetben ismerősnek tűnik a történet… De abba ne hagyd az olvasást! Meg fogsz döbbeni…” Maximálisan egyetérthetünk ezzel az olvasói ajánlással. Cs. A.
Arany János: Toldi. Holnap Kiadó, 128 old., 2500 Ft; Bordiglioni, Stefano: Piroskák összeesküvése. Móra Könyvkiadó, 144 old.; Krimi rejtvény. Tessloff Babilon. Kötetenként 32 old., 570 Ft; Örkény István: Mese-levelek. Palatinus Kiadó, 80 old., 1490 Ft; Noël, Alyson: Emermore. Mindörökké. Könyvmolyképző Kiadó, 302 old., 2999 Ft; Nógrádi Gábor: Segítség, ember! Móra, 190 old.; Pennypacker, Sara: Tehetséges Klementin. Könyvmolyképző, 144 old., 1999 Ft; Schönbein, Sandra: Az emberi test. Tessloff Babilon, 32 old., 1200 Ft
|