Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Osvát Ernő
Aforizmák
Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Osvát Ernő <br> Aforizmák Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék
Interjú Csukás Istvánnal

A pajzán Emmy-díjas
Születésnapi beszélgetés Csukás Istvánnal


Egymillió gyereket „neveltem fel”, nyilatkozta egy alkalommal nemzedékek által ismert meséire utalva Csukás István, aki egyúttal például A Nagy Ho-ho-ho-horgász, Gombóc Artúr, Mirr-Murr, Pom Pom, Süsü, Tappancs, atyja is, merthogy szerintem népszerű figurái is a csemetéi közé sorolandók. A Kossuth-díjas író nemrégiben töltötte be hetvenötödik születésnapját, ez alkalomból kerestük meg kérdéseinkkel.

Akár hegedűművész is lehetett volna, tárt kapukkal várta a Zeneakadémia, de ön hátat fordított neki. Miféle sugallat hatására változtatott elhatározásán, az olvasóközönség szerencséjére, igaz, a zenekedvelők kárára?
– Valóban szorgalmasan gyakoroltam és készültem a zenész pályára, de a hegedű nehéz hangszer, és én mégiscsak elég későn kezdtem a titkai tanulmányozásához. A fontosabb ok az volt, hogy gimnazista koromban én is elkezdtem verset írni, mint minden diák. Csak a többiek általában kinövik, én meg nem nőttem ki. A döntő fordulat akkor következett, amikor a Magyar Rádió diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátom beküldte pár versemet, és azokkal megnyertem az első díjat. Aztán ezeket eljuttattam egy pesti folyóirathoz, és ott megjelentek. Amikor tizenhét évesen nyomtatásban láttam a saját nevemet, végérvényesen eldőlt, hogy költő leszek. Attól fogva tudatosan készültem erre a pályára, ösztönösen pedig gyerekkorom óta, olyanformán, hogy szerettem a könyveket bújni. Első kedvencemet, Petőfi Sándor összes verseit úgy olvastam, mint valami mesét.

Esetleg a hegedülés is egyfajta ritmikai, dallamközpontú előkészület volt a verseléshez?
– Óriási dolog volt, hogy a kamaszkoromat a lelket simogató zene bűvöletében töltöttem el. Gyakorlati hasznát is vettem nemegyszer. Az egyik például ahhoz kötődik, hogy Kodály öregkorában elhatározta, kiad az óvodásoknak egy dalfüzetet. A dallamokra régi társszerzőjével, Weöres Sándorral íratott szöveget, aki bevett engem ebbe a munkába. Ez egyrészt jó iskolának bizonyult, mert kötött ritmusra szöveget írni tanulságos dolog, másrészt nagy dicsőség volt Weöressel együttműködni. Előfordult, hogy ő az első második strófánál a verset megunta, de Kodály többet kért, nekem csak folytatnom kellett. A „De jó a dió” kezdetű óvodás dal versszakait például közösen írtuk. A Mackó brummog, irgum-burgum, / Bundám rongyos, ezért morgok… pedig, noha bekerült a kötetembe, valójában Weöres kezdeményezésére született, s engedélyét kértem, hogy a tőle származó első sorok is benne maradhassanak. Ő mosolyogva járult hozzá ehhez. Nagy buzdítást adott ez egy ifjú költőnek.

Ki gondolná, hogy Csukás István először felnőtteknek szóló verseket írt, s csak később fordult a gyerekközönséghez!?
– Nincs bennem két ember, egy költő és egy meseíró, mert a jó mese olyan, mint a jó vers: kicsit elszáll a földtől. Tehát ugyanazt az idegpályát használom vagy mozgatom mindkét esetben. A gyerekirodalom fontos és szép része az egyetemes irodalomnak, soha nem töprengtem olyasmin, hogy valamifajta másodrendű dolog volna. Lehet, hogy Molnár Ferenc színdarabjait egy idő után már nem fogjuk megnézni, de A Pál utcai fiúk egész biztosan halhatatlan. A nagy tragikus hangú író, Móricz Zsigmond, akkor fogott meg igazán, amikor azt olvastam tőle: „Volt egy török Mehemed, / Sose látott tehenet”. Vesszőparipám, hogy a magyar gyereknek magyar mesét kell írni, ahogy a német gyereknek németet, a franciának franciát. Azt a világot kell megtanulniuk, amelybe beleszülettek, azokat a körülményeket, azokat a reflexeket.

Hogyan került be a nagy mesélők táborába?
– Ezt Kormos Istvánnak köszönhetem. Ő nagyszerű szerkesztője volt az ifjúsági könyvkiadónak, s amikor meghallotta, hogy mi nyomorgunk, rám szólt: tessék írni a gyerekeknek. Egy „nem tudok”-kal hárítottam el. Hál’ istennek erősködött, úgyhogy megírtam neki az első meséskönyvemet, A szürke kis csacsit. Vékony könyvecske volt, de Kormos Bálint Endrével illusztráltatta. Festményeket tett egy kezdő író könyvébe! Meg voltam fogva. Borzasztó hálás vagyok, hogy olyan területre sikerült bejutnom, amelynek révén sorban megismerkedhettem a műfajokkal. A verselés és mesefűzés mellett megtanultam filmforgatókönyvet, színdarabot, hangjátékot írni.

Ugye, akárhány magyar író haragudhat a tömegkommunikációra, de ön semmiképp? A rádió, a tévé Csukás Istvánnak szinte szövetségesévé vált.
– Sok örömöm származott abból, hogy minden művemből készítettek valamilyen feldolgozást, bábfilmet, rajzfilmet, mesefilmet. Ha van egy kis hírneve az embernek, akkor ez innen származik. Míg egy verseskötet akkor is mindössze ezer-kétezer példányban jelent meg, addig egy meséskönyv százszor annyiban. A gyerekközönség több formában hajlandó egy-egy művel találkozni: könyvben, színházban, tévében, és minden alkalommal élvezi a történetet. A legnagyobb dicsőség egyébként akkor ért, amikor az első ifjúsági regényemből készült Keménykalap és krumpliorr megnyerte Hollywoodban az úgynevezett tévés Oscart, az Emmy díjat. Ennek hallatán senki nem akart hinni a fülének Magyarországon, én sem. Talán nem tűnik hencegésnek, hogy előhozakodtam ezzel, hiszen a film csapatmunka eredménye. A színész, a zeneszerző, a rendező legalább olyan fontos tényezője, mint az író.

A felnőttekről sem feledkezett meg, legutóbbi verseskötete már a pajzán kategóriában kering az interneten.
– Nem baj, ez vonzó kategória! A Mire gondolsz közben? című kötet a legnagyobb költői témát összpontosító válogatás: régebbi és újabb szerelemes verseimet gyűjtöttem össze benne, s örömmel látom, hogy a közönség szereti. Természetesen nem feledkezem meg a gyerekekről sem, talán még a Süsü folytatására is számíthatnak.

Mátraházi Zsuzsa

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2019/2. számaÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés