A kódexektől Elvis fényképén át az e-könyvig
Frankfurt – a könyvesek Mekkája
Beszélgetés Kiss Gáborral

Idén október 6. és 10. között rendezték meg a Frankfurti Könyvvásárt, ahol a 110 országból érkező 7000 kiállító könyveit 300000 látogató tekintette meg. Kiss Gábort, a Tinta Könyvkiadó vezetőjét kérdezem.

- Önök elsősorban egynyelvű magyar szótárakat adnak ki. Ezeknek a szótáraknak a licencét nem lehet adni-venni. Akkor miért utaznak ki?
- Azért, hogy tájékozódjunk. Megnézzük, hogy merre tart a világ szótárkiadása és merre mozdul a könyvpiac. Nem csak a nagyok – az angolok, a németek és a franciák – érdekesek, sokkal tanulságosabbak számunkra a hozzánk hasonló nagyságú piacok, a szlovákok, csehek és még a lengyeleket is ide sorolnám.

- Akkor mint ipari kém, mit látott? Sokat beszélünk mostanában az e-könyvről, az elektronikus szótárról. Ezek az utóbbiak milyen súllyal voltak jelen?
- A nagy angol és amerikai szótárkiadók mintha kivárnának. Talán csendben dolgoznak, szerkesztik az új szótáraikat. Várnak és figyelnek, hogy a papíralapú szótárakat le lehet-e győzni. Mintha arra várnának, és tartogatnák a még jobb és még olcsóbb e-olvasóra a szótárújdonságukat. Mintha vihar előtti csend lett volna az Oxford és az amerikai Websters szótárkiadónál is.

- A kiadóknak végül is mindegy, hogy papíralapú vagy elektronikus a szótár. Meg kell szerkeszteni, pl. az új szavakat be kell építeni az új szótárakba.
- Ilyen szempontból a kiadóknak valóban mindegy, de abból a szempontból, hogy hajlandó-e fizetni az elektronikus tartalomért az olvasó, – vagy nevezzük másként – a felhasználó, már nem. Sajnos úgy látom, hogy ma elsősorban az ár a szempont. Látjuk, ha ingyenes valami, legyen az szótár vagy más tartalom az interneten, akkor népszerű lesz. Hiába 20-30 százalékkal jobb, pontosabb, gazdagabb egy fizetős szótár, a felhasználó azt választja, amelyikért nem kell fizetni. Így az igényes szótárkiadói szakmai műhelyek könnyen veszteségessé válhatnak.

- Az e-könyv érzékenyen érintheti a nyomdaipart.
- Ha az e-könyv széles körben elterjed, a nyomdaipar nehéz helyzetbe fog kerülni. Nem véletlenül találkoztam Frankfurtban több magyar nyomdász szakemberrel. Ők is figyelni jöttek ki.

- Visszatérve a szótárakhoz, látott a külföldi kiadók kínálata között valami különlegeset?
- Két igazi csemegére is felfigyeltem. Egyik a német Reclam kiadó rímszótára volt. Megerősített, hogy felgyorsítjuk a magyar rímszótár munkálatait, hamarosan megjelentetjük összeállításunkat, annál is inkább, mert az utolsó magyar nyomtatott rímszótár 1902-ben jelent meg. A másik a német és az angol nyelv ún. hamis barátainak a szótára volt. A ,,hamis barátokról’’ azt kell tudni, hogy két nyelvben nagyon hasonlítanak egymáshoz, könnyű is összekeverni őket, de egészen mást jelentenek a két nyelvben. Mint például az angol brief szó rövid jelentéssel és a német Brief szó, ami levelet jelent. A magyar nyelvről még csak néhány tanulmány készült ebben a témában, igaz, talán a jelenség sem gyakori nyelvünkben.

- A Lipcsei Könyvvásáron rendszeresen szerepelnek régi könyvek kereskedői. Idén Frankfurtban volt az antikváriusoknak is csarnoka. Benézett hozzájuk?
- Be, de csak a szívemet fájdítottam. Csodás, igazi muzeális kiadványokat kínáltak. Megakadt a szemen 6 nagy alakú, angol nyelvű köteten, 1820-ban adták ki Angliában. Telis-tele színes, egész oldalas nyomatokkal Európa madarairól, a kikiáltási ára is ennek megfelelő: 95.000 Euró, azaz több mint 25 millió forint. Vagy érdekes volt Elvis Presley Németországban 1960-ban készült dedikált katonafotója, potom 600 Euróért.

- Ha már a régi könyveknél tartunk, a könyvkiadás egy érdekes szelete a reprint könyvek kiadása.
- Mintha jóval nagyobb lett volna a felhozatal az igazi hasonmás könyvekből, mint a korábbi években. A pazar kivitelű reprint könyvek szinte műtárgyként szolgálnak. Főleg a déli országok, a spanyolok, az olaszok jeleskednek ezen a téren. A legnagyobb művészi igénnyel készített másolatokat sok esetben ismét igazi borjú- vagy báránybőrre nyomtatják. (Csak az állatvédők meg ne tudják!) Hatalmas kódexkincs birtokában vannak ezek az országok, van miből válogatniuk. A kasztíliai X. Bölcs Alfonznak köszönhetjük, hogy az 1250-es évek táján az araboktól összegyűjtötte az ókori szerzők műveit és latinra fordíttatta. Európai hírű fordítóiskolát tartott fenn. – Gondoljunk bele, a magyar IV. Béla korában! – A Scriptorium S.L. spanyol kiadó ebből a korból, Bölcs Alfonz műhelyéből származó táblás játékokat, és köztük persze a sakkot ismertető kódex pazar kivitelű reprintjét kínálta.

- Idén Argentína volt a díszvendég. A sajtóhírek szerint 240 argentin kiadású könyvet fordítottak németre.
- Jövőre egy kis lélekszámú ország, Izland lesz a díszvendég. Sokat sejtető mottójukat már közzétették: A mesés Izland. Ott leszünk!
Cserháthalápy Ferenc