Interjú Votisky Zsuzsával
| Az eredeti e-könyv nagy kihívás Beszélgetés Votisky Zsuzsával  Az utóbbi időben lapunk jó néhány számában szó esett az irodalom digitalizációjáról, a könyvek elektronizációjáról, az e-bookról. Természetesen tájékoztattuk olvasóinkat az e-könyv technológiájáról is. Kocsis András Sándor állítja, hogy „Ez már az e-világ”, Gyurgyák János szerint „a papíralapú könyvnek vége van.” Votisky Zsuzsa, a Typotex Kiadó vezetője azonban már évekkel ezelőtt kitért az e-könyvre egy vele más témában készített interjúban.
– Lapunkban talán Ön beszélt elsőként az e-bookról. Azóta évek teltek el. Feltételezem, hogy mint olvasó is használja ezt az új technikát, mint kiadónak pedig érdemes volt belevágnia az elektronizációba. – Az informatikához, a számítástechnikához való affinitásom miatt régóta foglalkoztat a könyvek elektronikus kiadása, annál is inkább, mert a Typotex tudományos kiadó lévén mindig abban a sávban működött, ahol a példányszámokra nagyon érzékenynek kellett lenni. De nem az ebookról beszéltem, mert nem volt akkor még e-könyvolvasó, csak –akkor most megkülönböztetésként inkább digitális könyvről, elektronikus kiadásról- beszélhettem. Néhány más könyves-elektronikus fejlesztés után azt gondoltam, e témába nem fogok bele.De végül is 2007-2008 folyamán sok bonyodalom után létrehoztam egy elektronikus kiadói felületet, ahol ma már több mint 250 könyvünk fönt van. Ezek között van olyan, ami kapható könyvformában is, van, amit azért tettünk fel, mert nem kívánjuk újranyomni, és vannak olyanok, amelyek csak elektronikus formában jelennek meg. Ilyenek például a régi könyvek elektronikus kiadásban. A 70-80-as években megjelent felsőfokú matematika és fizika könyvek nagyszerűek voltak, ám újrakiadásuk ma már lehetetlen. Miután megszereztem ezek kiadási jogát, most van 30 kötetünk e régi művekből, amit csak elektronikusan és print on demand forgalmazunk. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha valaki kéri, akkor egy példányt legyártatunk. Nem kérdezte, de mondhatom, hogy most szeptemberre már duplájára nőtt a tavalyi elektronikus könyv forgalmunk. Hogy ez a tendencia, az derűlátóvá tesz. Az internet első időszaka a „minden ingyenes” jegyében telt el. Ez persze hátrányt jelentett minden könyv- és lapkiadónak, a zeneműkiadóknak, a filmeseknek. Az informatika, a számítástechnika elsősorban szövegeket tudott jól kezelni, arra volt szinte predesztinálva, és maguk a fejlesztők is elsősorban onnan indultak ki. Később került sor a képekre, a zenére, a filmekre. Utoljára maradt az elektronikus fizetés biztonságos kialakítása. Most már ennek is sokféle formája van , úgyhogy e trendekből arra következtetek hogy öt év múlva lényegesen kevesebb ingyenes tartalom lesz. – Ön szerint mikorra lesz tömeges az e-book forgalmazása, vagy a következő 5 évben hogyan alakul az elektronikus és a papíralapú könyvek aránya? – Tudja, mit ér majd öt év múlva, amit most mondok?! Csak azt jósolhatom, hogy a jóslatom elavult lesz öt év múlva. Gondoljunk csak arra, hogy a 90-es évek közepén központi érdeklődést kiváltó multimédia zsákutcának bizonyult. Vagy ellenpéldaként hadd említsem a gondolkodásunkat megváltoztatni képes Google-ra. 10 éve alakultak. Jöttüket senki nem jósolta. – Öt év múlva egyrészt lesz könyv, másrészt lesznek készülékek, e-könyv-olvasó „kütyük”, olyannyira lesznek, mint a mobiltelefonok. Persze egyáltalán nem dőlt el a verseny, nem tudjuk, melyik lesz a nyerő szerkezet, amelyiken internetezni is lehet, vagy amelyik zárt. De biztos, hogy le fog menni az ár. 15-20000 forintos beruházás lehetővé fogja tenni, hogy ingyenes és vásárolt tartalmakkal hihetetlen mennyiségű tudást könnyedén magammal vigyek bárhova. – De biztos vagyok benne, hogy lesznek papíralapú könyvek is. Általában is, a kiadóban is. Nem lesz minden elektronikus. Az lehetséges, hogy bizonyos könyveket eleve csak elektronikusan fogunk megjelentetni, és nem kerülnek nyomdába. Kérésre, egyedileg készülnek majd a példányok. Másokat azonban igenis nyomdába adunk, és igenis bajlódunk a terjesztőkkel és boltokkal. – Bennem nincs olyan típusú felindulás, mint amiből Gyurgyák János paradigmaváltása ered. Én egy folyamatos krízisen keresztül szemlélem ezt az ügyet. Nekem soha nem volt csúcsra járatott könyvkiadásom, így régebben is bizonytalan voltam. Mindig ezzel a példával jövök: tessék kinyitni a lakáskultúrával foglalkozó újságokat – nincsenek könyvespolcok. Hogy nincsenek, az azt jelenti, hogy nem kellenek a könyvek, nem trendi. – Az 1950-es évektől fogva egyre javult a technológia, több lett a könyv, mint amennyire szükség van. Tehát azt mondom, arra jó az elektronikus könyvkiadás, hogy kevesebb legyen a fölöslegesen kiadott könyv, a fölöslegesen felhasznált papír, a fölöslegesen elköltött pénz. – De lesznek könyvek. Mert lesznek írók és olvasók akik a régi formát nem adják fel. De emellett van még valami, ami a könyvgyártás mozgatója, úgyhogy lesznek felesleges könyvek is. Ez a vanity publishing. ( rendes wikipedia cikk van erről). Lássuk be, akár tudományos könyvet adunk ki, akár irodalmat, egy könyvkiadó valamilyen szinten a hiúsággal kereskedik. Ez nem fog megszűnni. Sokaknak az élettervében benne van, hogy – konkrétan és szimbolikusan – letegyenek valamit az asztalra. És az lehet egy könyv. Egy elektronikus könyvet nem lehet letenni az asztalra. Hozzáteszem, mindig lesz olvasói hiúság is. Még része a bútorgyártásnak a könyvespolc előállítása, és az emberek azokat a könyveket rakják föl a polcra, amelyekkel jelezni akarják, hogy mi van a fejükben. Én az vagyok, aki ezt meg ezt a könyvet olvasta. Az fizikailag nem látszik, hogy valaki egy elektronikus könyvet elolvasott. Csokonai Attila |
Ajánló tartalma:
Legolvasottabbak
Legutóbbiak
A Szerk. ajánlja
Az archívum kincseiből:
Ahol kolbászból van a kerítés, ott harapnak a legjobban – Celeste Ng Kis tüzek mindenütt
Azok a szomorú fiatalok – Therese Anne Fowler Z - Zelda Fitzgerald regénye
Különböző „Mészölyök” léteznek – Interjú Szolláth Dáviddal
Értelem és érzelem – Rika Ponnet: Csak veled - a romantikus szerelem visszatér
A végtelenbe és tovább – Christopher Paolini: Álmok a csillagok közt
Kiemelt
Weiss János: Immanuel Kant 300 – Az Élet és Irodalom 2024/16. számából
Az Élet és Irodalom 16. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.
Belépés