Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Osvát Ernő
Aforizmák
Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Osvát Ernő <br> Aforizmák Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék
Interjú Szőr Péterrel

A vírusvédelem művészete

Az Amerikában élő Szőr Péter a világ egyik legkiválóbb víruselemzője. Öt évet késett „A vírusvédelem művészete” című kiemelkedő munkájának magyarországi megjelenése (addigra már cseh, lengyel és kínai nyelven is), de a vaskos, eredetileg angol nyelvű kötetet rekordidő alatt fordították le. A kiadást kezdeményező Csiszér Bélát, a Sicontact igazgatóját lenyűgözte Szőr Péter munkája, s a megjelentetéshez lelkes és méltó partnert talált a SZAK Kiadóban. Kis Ádám, a kiadó ügyvezető igazgatója szerint a könyv túlmutat a számítógép vírusokon, mert sokat mond a programfejlesztés technológiájáról, a kód és az ember kapcsolatáról, a programozás pszichológiájáról is.
A szerző kedves, szerény, kellemes modorú fiatalember, s azon kevesek közé tartozik, aki nem felejti el azokat, akik nem mindennapi pályáján segítették.


- Hogyan, mikor szerelmesedett bele a számítógépbe?
- 1981-ben jöttek be magyarországra azok a számítógépek, amiken pénzért lehetett játszani a Galaxian vagy a Donkey Konghoz hasonló játékokat. Tizenegy éves voltam, és úttörő. Rajta csíptek, s eltiltottak, a gépek közelébe se mehettünk. Méghogy pénzért számítógépen játszani! Az volt a leghőbb kívánságom, bárcsak lenne egy ilyenem otthon. Édesapám matek-fizika szakos gimnáziumi tanár volt, s felfigyelt az érdeklődésemre. Tizenkét éves koromban bevitt a gimnáziumba, megmutatott egy számítógépet, amin semmi más nem volt, mint egy kocka átrepült a képernyőn és eltalált egy másikat, de ez lenyűgözött. Végre lehet újra játszani a gépekkel!
1985-ben kaptam meg az első számítógépemet, egy Commodore 64-est. Máig emlékszem a pillanatra. Igenám, de magnó és floppy nélkül érkezett meg Németországból, mert édesapám nem tudta, hogy kellenek hozzá. Nem lehetett eltárolni, amit beírtam, és persze, programokat sem. Két hétig minden alkalommal írtam – papírról – a kódot, vissza a gépbe. Rájöttem, hogy minél kisebb egy program, minél rövidebb a kódja, annál gyorsabban vissza fogok jutni az elejére, hogy folytatni tudjam. Megtanultam azt is, hogy az algoritmusoknak nagyobb jelentősége van, mint bárminek. Ha egy problémára van egy jó algoritmus, az a helyes válasz.
- Mikor került a számítógépes szakmába?
- Életem felét Balatonfüreden éltem, Nagyszüleim és szüleim is tanárok voltak. Úgy nőttem fel, hogy egyfolytában olvastunk. 1991-ben érkeztem Budapestre. Akkoriban annyi volt a programozó, hogy Dunát lehetett rekeszteni velük. Egy magyar pénzügyi kft-ben helyezkedtem el, ahová programozónak vettek fel. Hiába mutattam az antivírusról írt diplomamunkámat, nem érdekelte őket. Így fél munkaidőmben programozóként, a másik felében kifutófiúként dolgoztam. A menedzser ruháit hordtam a tisztítóba, meg ide-oda szalajtottak. Ez volt 1991 Magyarországa.
Fél év múlva a vezető programozó, Hamikus Ferenc meglátta, hogy víruskódokat fejtek esténként, hogy a fizetésemet – ami nem volt elég a Moszkva-téri albérletre sem – kiegészítsem,. Másnap beszélt a főnökkel, és attól kezdve nem kellett a tisztítóba járnom… Ő kiment Svédországba dolgozni, de azon túl, hogy felfedezett, bíztatott, továbbra is rajtam tartotta a szemét. Már a Mezőbanknál dolgoztam, pénzügyi szoftvereken, amikor titokzatosan felkeresett és azt mondta: Péter, neked nem jó, ha másoknak dolgozol. Dolgozz magadnak, csináld a programodat, tanuld a Unixot, mert azzal messzire fogsz jutni. Rengeteg tapasztalattal látott el. Sajnos, hirtelen és váratlanul meghalt, 50 évesen, két héttel e beszélgetésünket követően.
- Mikor lett a szíve csücske a vírusirtó program?
- 1988-ban jelent meg az első internet féreg, s teljesen lenyűgözött, hogy számítógép-rendszereket vesznek uralmuk alá. 1990-től kezdtem el aktívan foglalkozni a vírusokkal, amikor a barátaim segítségével, és a menyasszonyom bíztatására, megvettem az első PC-met. Nehéz döntés volt, mert basszusgitárt szerettem volna venni, hogy folytathassam a Negatív Lehetőség zenekart, amivel annak idején egy videóklip erejéig a Geszti Péter-féle ÁSZ-ban is szerepeltünk. Három hét sem telt bele, s egy új-zélandi vírus megfertőzte a gépemet. Ez arra késztetett, hogy megpróbáljam megfejteni, hogyan került a vírus a gépbe. Beke Olivér, a veszprémi oktatóm rengeteget segített az induláskor. Igazi zsonglőr volt, „kézzel” ügyes programokkal, mint a DEBUG, le tudta szedni a vírusokat a fertőzött programokról. Sajnos, pár hónappal a könyvem megjelenése után elütötte egy autó és meghalt. Olivér rendkívüli tehetség volt. Többször is próbáltam rábeszélni, hogy jöjjön külföldre dolgozni, de ő imádott otthon lenni.
Köszönettel tartozom Szoboszlay Zsoltnak, a legkorábbi magyarországi BBS üzemeltetők egyikének, aki 1991 végén több mint 300 vírust gyűjtött be nekem, idehaza kevéssé ismert bulgáriai vírusokból. Ez a kollekció tette lehetővé a programom kifejlesztését. Kis János, a Virnet BBS-nél szintén sokat segített. Nagyon hálás vagyok mindnyájuknak.
- A közismert Pasteur vírusirtó program is az Ön nevéhez fűződik.
- Ezt itthon írtam, még az internet magyarországi megjelenése előtt. Nem csak víruskereső, hanem -irtó is volt, azzal a céllal, hogy ha valaki használhatónak tartja, valószínűleg fizetni fog érte. Egyéni vállalkozóként többek között az OTP-nek is eladtam. Huszonnégy évesen eyszerűen besétáltam, és beszéltem a főosztályvezetővel. Ami akkoriban elég meredek dolog volt, mert ott volt az összes magyar cég, akik külföldi szofvereket akartak eladni.
A Pasteur azután szépen elterjedt itthon és igen népszerű volt. De szakmai, meg magánéleti okokból is úgy döntöttem, hogy végre főállásban kellene foglalkoznom ezzel a témával, ami addigra kinőtt abból, hogy egyedül csinálhassam. Próbálkoztam is egy antivírus céget csinálni, de senki nem ismerte fel benne a lehetőséget. Ez volt a fő oka annak, hogy külföldre mentem, mert idehaza megoldhatatlan volt egy 20-30 fős cég létrehozása. Ugyanakkor fizetőképes kereslet – különösen egyéni felhasználói szinten – nem volt. Megérkezett a Pasteurnél olcsóbb Norton-csomag, a Microsoft pedig beépítette a programjába az antivírust (amit egyébként a Symantec-től „kért el”). De az egyéni felhasználók nehezen értették meg, miért van szükség vírusirtóra. Mostanra talán az emberek már kezdik megérteni, hogy ez nem játék, hanem nagyon veszélyes és komoly károkat okozó dolog. És, persze, milliárdos üzlet is. Sajnos, a támadóknak jobban megéri, mert a költségeik kisebbek, a profitjuk viszont lényegesen nagyobb. A kártékony programok megírása mára maffia-szintre jutott.
- Hogyan folytatódott a pályája külföldön?
- 1996 januárjában Finnországba kerültem, a Data Fellows-hoz, tizennyolcadik munkatársként. Forján Csaba, az F-PROT akkori magyar distributora segített kijutni, és bemutatott a cég vezetőjének, Risto Siilasmanak. A DF mostanra 700 fős cég lett, F-SECURE néven, Risto pedig Európa egyik legsikeresebb üzletembere. Itt dolgoztam együtt Mikko Hypponennel, a rendkívüli tehetséggel és lenyűgöző személyiséggel. Rengeteget segített nekem a kezdetekkor. Gyakran 12-14 órát dolgoztunk, a világ első, vírusokkal foglalkozó weboldalát csináltuk együtt.
Sajnos, 1999 augusztusában el kellett hagynunk Finnországot, mert a feleségem egészségi állapota nagyon megromlott, és rosszul tűrte az ottani éghajlatot. Kaliforniába költöztünk, Los Angelesbe, ahol a Symantecnél helyezkedtem el. Nagyon szerettem ott dolgozni. Kiemelt mérnök lettem, ami nagyon magas technikai beosztás. Ki kellett érdemelni, de a 39 jóváhagyott szabadalom – amit a Symantecnél találtam ki, s nagy részüket termékbe is sikerült beépítenem – igazolt. A Security Response munkatársaként gyakran még a születésnapomon is rohannom kellett. Például a Code Red Worm kitörésekor – aznap volt a születésnapom – még éjszaka is dolgoztam.
Tíz évet töltöttem a Symantecnél. Olyan értékes emberekkel, mint Carey Nachenberg, Leo Cohen és a hihetetlen Peter Ferrie (aki már a Microsoftnál tevékenykedik). A tíz év alatt nagyon sok helyet bejártam a világban, még Delhibe is eljutottam előadni. De előadást tartottam a nagy számítástechnikai biztonsági világkonferenciákon és sok egyetemen is, például a Stanfordon.
A munka mellett a nyugalomra a szörfözésben leltem rá, Los Angelesben és környékén. A szívem csücske lett, mert úgy éreztem, egy akkora városban, mint Los Angeles, valamilyen módon vissza kell térni a természethez.
- Hogyan született meg a gondolat, hogy könyvet írjon?
- 2004-ben többször elmondtam az Addison Wesley Kiadónak, hogy szeretnék könyvet írni. De mindig az volt a válasz: miért éppen a vírusról, amikor annyi erről szóló könyv van? Mégis megírtam pár fejezetet. Valamikor márciusban elküldtem nekik, s jött is azonnal a válasz: akkor októberre kész lesz a könyv, ugye? Száz nap alatt megírtam, hétvégeken, mert másképp nem fért bele az időmbe. Harminc oldalakat egyszuszra. Főállásban a Symantecnél dolgoztam, napi három órát autóztam a cég és az otthonom között. Ez alatt rengeteg időm volt gondolkodni, s előre kitaláltam, mit fogok megírni a hét végén.
Ez év elején egy barátom egy keddi napon felhívott: csütörtökig gondolkodhatom egy saját cégről, megvan rá a pénz. Összepakoltam a Symantecnél és eljöttem, hogy saját irányba folytathassam tovább.
- Ezért Austinba kellett költöznie…
- Egyszerű az oka: nem kell helyi, csak állami adót fizetni, így gazdaságosabb. Huszan körülbelül 150 emberre való munkát végzünk.
- Mi a különbség a magyarországi és az amerikai vállalkozás között?
- Otthon huszonnégy évesen egyszerűen nem vettek komolyan. Ma a Facebook huszonéves kitalálója ott ül az ötvenes és még idősebb befektetőkkel egy meetingen. Ez abban az időben elképzelhetetlen volt Magyarországon, pedig nagyon szerettem volna itthon csinálni. Amerikában sem könnyű meggyőzni egy befektetőt, különösen a mai gazdasági helyzetben, de ha van egy jó ötlet, amiben látnak fantáziát, megtalálják hozzá a szponzort. Úgy tűnik, bennem és az új cégemben láttak fantáziát. Már „csak” bizonyítanunk kell…
Hegedűs Eszter

Szőr Péter: A vírusvédelem művészete
SZAK Kiadó, 655 oldal, 9900 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2019/2. számaÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés