Az iskolai agresszió esetei rendszerint nagy nyilvánosságot kapnak a médiában, kevesebb szó esik arról, mitől válik agresszívvá, esetenként bűnözővé egy kamaszgyerek. Ranschburg Jenő új kötete ezt a kérdéskört elemzi, erről kérdezte őt Szénási Zsófia a Könyvhét januári számában.

Alapos történeti szakmunkát adott közre Dupcsik Csaba a magyarországi cigányság történetéről. Erről kérdezte őt Jolsvai Júlia a Könyvhét januári számában.

Az olvasásról, a zene és irodalom összefüggéséről, jövőjéről kérdezte a Fischer fivéreket - Fischer Ádámot és Fischer Ivánt - Emberben könyv rovatában Mátraházi Zsuzsa a Könyvhét januári számában.

Az Anyanyelvápolók Szövetsége kiosztotta az idei Lőrincze-díjat, és Grétsy László - a Magyar nyelv éve záróeseményeként - bemutatta a Vallomások c. kötetet (Tinta Kiadó) amelyben 33 jeles közéleti személyiség vall anyanyelvünkről.

Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány szeretettel hív mindenkit harmadik kötetének bemutatójára. Helyszín: Pilinszky János Irodalmi Kávéház (Budapest, V., Váci utca 33.) Időpont: 2009. december 17. (csütörtök), 19 óra

Németországban jó lehet könyvesnek lenni: kicsik és nagyok elhiszik, hogy a könyv fontos dolog, a legszebb ajándék, olvasni öröm, és olvasni kell mindennap, így aztán olyan - német méretekhez képest kisebb - városokban, mint Ulm, évtizedesnél nagyobb hagyományai vannak a könyves eseményeknek, jelesül például a karácsonyi gyerekkönyvfesztiválnak. Pompor Zoltán tudósítása Ulmból.

A jövőre vonatkozó kérdés mindig foglalkoztatja az emberek fantáziáját: mi lesz száz év múlva? Ha iró, akit a kérdés foglalkoztat, megírja, hogyan képzeli el a jövőt, mint Jókai Mór vagy Spiró György... Az újságíró kérdez, megkérdez olyanokat, akiknek a válaszára nagyon kíváncsi, és a válaszokat közreadja, mint Bán László, akinek interjúkötete arról szól, hogyan látják a jövőt ők, huszonegyen, akik válaszoltak. Bán Lászlót a Könyvhét decemberi számában Illényi Mária a kérdéseiről és interjúalanyairól kérdezte.

Visszatérő megállapítás, egyre kevesebben olvasnak - nemcsak könyvet, újságot is. Nem tudom, hogy a könyvesek mit tesznek, hogy ez ne így legyen, azt viszont megtudhatjuk a Könyvhét decemberi számából, hogy mit tesznek az "újságosok". Havas Katalin, a Magyar Lapkiadók Egyesületének főtitkára mondja el.

A Könyvhét szerkesztőségében néhány munkatársnak fájdalmas hipotézise, hogy mára már bizony kisebbségi helyzetbe kerültek az olvasók, és Márai nagy mondását némi körülírással kellene alkalmaznunk: "csak az ember olvas", de nem mindegyik, hanem a funkcionális analfabetizmusban nem szenvedők közül is csak kevesen. A Szépírók Társasága szokásos őszi fesztiváljának a témája a "mindenki kisebbség" állítása volt, Szepesi Dóra arról is kérdezte Szántó T. Gábort, a fesztivál idei főszervezőjét, hogy lehet-e az olvasó kisebbség...

Szabad-e megírni kortárs szerzőknek nagy klasszikusok műveinek folytatását? A kérdés újra meg újra aktuálissá válik, valahányszor egy klasszicizálódott mű folytatása megjelenik. Micimackó visszatért, a Milne művét folytató David Benedictus ihletett munkája révén, Révbíró Tamás, a kötet fordítója megválaszolja Szénási Zsófiának a Könyvhét decemberi számában  a folytatásra vonatkozó kérdést, és választ kapunk tőle arra a kérdésre is: hogyan kellett alkalmazkodnia a fordító előd, Karinthy Frigyes munkájához.