A katalán rajzoló, Francesc Rovira jól megtalálja az egyensúlyt a kortörténeti hűség, a játékosság között: kiegyensúlyozott vizuális világ, harmonikus emberi kapcsolatok, kedves állatalakok, izgalmas perspektívák jellemzik rajzait. Mindez azért is fontos, mert a könyv célközönsége elsősorban az óvodás, kisiskolás gyermek… Pompor Zoltán recenziója. Könyvhét, 2020/4. szám

A giccs mindenütt körülvesz bennünket. Olykor úgy érzi az ember, menten belefullad, s ez érthető is – a fogyasztói társadalom és a jólét csúcsra járatja ezt a „műfajt”. De próbáltuk-e már meghatározni, hol kezdődik és hol ér véget a giccs? Laik Eszter recenziója. Könyvhét, 2020/4. szám

A Harmat Kiadó A legnagyobb ajándék című antológiájában nyolc olyan szerző karácsonyi történetét olvashatjuk, akik jobbára az angolszász világban számítanak ismertnek, bár Charles Dickens, Harriett Beecher Stowe vagy Louisa May Alcott neve a magyar olvasók számára is ismerősen cseng. Nem mai elbeszélések ezek, a legtöbb magyarul ezidáig nem is jelent meg. Pompor Zoltán recenziója. Könyvhét, 2020/4. szám

Az empátiát sokáig a legemberibb, „legszebb” vonásunknak tartottuk, noha a tudósok már kezdettől árnyaltabban közelítettek a laikusok által sok szempontból idealizált viselkedésformához. Magyarul Buda Béla korszakos könyve ismertette meg széles körben a beleélés lélektanát, ám azóta sok évtized eltelt, és újabbnál újabb eredményekre derült fény a kutatási területen. Laik Eszter recenziója. Könyvhét, 2020/4. szám

Ha valakinek nincs szerencséje tanáraival, meggyőződésévé válhat, hogy teljesen felesleges irodalmat és matematikát tanulnia. Mosóczi András szórakoztató, ám témáját mindvégig komolyan vevő könyve viszont frappánsan bizonyítja mindennek az ellenkezőjét. Bárdos Dóra recenziója. Könyvhét, 2020/3. szám

Az éppen 450 éve született Pázmány Péter (1570–1637) esztergomi érsek, bíboros, az ellenreformáció vezére volt, ugyanakkor íróként a magyar barokk irodalom első kiemelkedő alakja. Az ellenreformáció a katolikus egyház törekvése volt a reformáció terjedésének megakadályozására, a hívek visszahódítására. K. S. A. recenziója. Könyvhét, 2020/3. szám

Byung-Chul Han dél-koreai származású berlini filozófus új kötetében napjaink társadalmának veszedelmesen aktuális kérdéseit boncolgatja, amelyek ránk égnek, mint Nesszosz inge. A tűz kontextusa egyébként sem áll távol a szerző esszéitől – előző könyve, A kiégés társadalma az egyéni és közösségi burnout folyamatát tekintette át filozófiai, lélektani és szociológiai nézőpontból. Laik Eszter recenziója. Könyvhét, 2020/3. szám

Mindannyian találkoztunk már olyan emberrel, aki mindent egyedül akar megoldani, aki folyton ellenőrzi mások munkáját, mert nem bízik abban, hogy mások elég jól megcsinálják a feladataikat, aki dühödten szidja magát, ha valami nem sikerül. Pompor Zoltán recenziója. Könyvhét 2020/3. szám

Mindenki ismeri a felemelő, mámoros érzést, amikor átadja magát a természet szépségének, vagy felpróbál egy kézzel kötött ruhadarabot, netán meglát egy szépen terített asztalt, majd beleszúrja a villáját a felszolgált, különleges ételkölteménybe. Laik Eszter recenziója. Könyvhét, 2020/3. szám

Eszterhai Katalin legújabb könyve negyvenkét, az édesanyjához írt levelet tartalmaz. Negyvenkét levelet, amelyet a szerző sosem küldött el, hiszen már nem volt kinek és hová küldeni. SZD recenziója. Könyvhét, 2020/3. szám