A szocialista brigádok dicsérete

A Könyvhét történetének utóbbi éveiben egy-egy nyári számunkat komolyabb témák tematikus feldolgozására szántuk, így jelent meg például az irodalmi kánon természetrajzával, az irodalmi díjakkal foglalkozó összeállításunk. E számunkban a kortárs magyar irodalom helyzetét járjuk körül lehetőségeink szerint. Természetesen nem azért tesszük ezt, mert nyár van, és találnunk kellett egy témát a „komoly nyári szám” koncepcióhoz, hanem éppen fordítva: az élet úgy hozta, hogy nyárra esett az az eseménysorozat, amely ezt a számunkat aktuálissá teszi. Könyvkiadók, könyvtárosok, írók évek óta várnak már arra, hogy elinduljon az a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által kitalált és Márai Programnak elnevezett állami könyv- és olvasótámogatási pályázati rendszer, mely egyik pontjában arról szól, hogy a Nemzeti Kulturális Alap saját forrásaiból könyvtárak részére vásárol olyan könyveket, amelyek a könyvtárak szűkös beszerzési kerete miatt egyébként nem jutnának el a könyvtári olvasókhoz. (A Márai Program történetének állomásairól a Könyvhétben is tudósítottunk.) Június elején derült ki, hogy ez a program elakadt, és ez komoly vihart kavart az érintettek körében, volt, aki az Ünnepi Könyvhét Vörösmarty téri központi helyszínére demonstrációt szervezett volna, és a média természetesen tudósított a kialakult helyzetről. L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke összehívta a bizottságot, hogy erről tárgyaljanak és ülésükre meghívták a könyvszakma és az írószervezetek képviselőit. Ez e számunk aktualitásának alapja, és az állítással, hogy a kortárs magyar irodalomnak „helyzete van”, egészen biztosan mindenki egyetért, aki megismeri az említett bizottsági ülésen elhangzottakat. Márpedig mindenki megismerheti, hiszen az ülésen elhangzottak nyilvánosak, és az Országgyűlés honlapján elolvasható az ülés jegyzőkönyve, a http://www.parlament.hu/biz39/bizjkv39/KSB/1006141.htm internetcímen.
Augusztusi számunk előkészítését kifejezetten azzal a szándékkal kezdtük el, hogy nem a Márai Programmal, hanem a körülötte kialakult viták által felszínre hozott problémákkal foglalkozunk majd, ám e számunk olvasói láthatják, hogy az interjúkban megszólalók közül többen megkerülhetetlennek tartották a Márai Program kérdését.
Mi a helyzet a kortárs magyar irodalommal?
Amilyen élvezettel az óvodából hazatérő kisgyerek sorolja a kis pajtásaitól tanult „csúnya” szavakat szüleinek, kópés mosollyal lesve a kiváltott hatást, olyan élvezettel szoktam volt meghökkenteni könyvszakmai kollégáimat ilyen tárgyú beszélgetések során azzal, hogy mondom nekik: „szerintem a szocialista brigádokat kellene visszahozni”. A hatás nem marad el, mindannyian jót kacagunk. Természetesen nem a szocializmusnak nevezett rendszert kívánom vissza, ezt mindenféle baljóslatú félreértések megelőzése végett mondom. Ebben a kontextusban a „szocialista brigádot” jelképnek gondolom. Egy társadalmi attitűd jelképének, amely – mutatis mutandis – működőképes lenne, működhetne akár ma is. Lánczos Zoltán Tatabányai bányászok és az irodalom című, 1966-ban megjelent cikkgyűjteményében olvastam a Szocialista brigádok és az irodalom c., 1965-ös keltezésű cikket, amelyből idézem: »…A felmérés arról is vall, hogy nálunk az irodalom lassanként „közszükségleti cikké” lesz. A szocialista brigádmozgalom tehát - mint az eredmények mutatják – a termelés közvetlen érdekeinek szolgálata mellet az irodalmi művelődés érdekében is megteszi a magáét.« Egy társadalom üzente minden áttételével, koherens módon tagjainak, hogy az irodalom, az olvasás jó dolog. A dolgozó megítélésében, munkája minősítésében ez is szerepet játszik, jutalmat érdemel. És bizony a társadalom akkor meghallgatta ezt az üzenetet.
Milyen össztársadalmilag koherens üzenetet kap a ma „dolgozója”? Ha nagyon utánajárnék, talán megtalálnám betű szerint idézhetően is: egy újságban nyilatkozó „ magyar celeb” mondta el, hogy a fotóst arra kérte, ne a könyvespolca előtt fotózza, mert az nem menő, ha ilyen képpel illusztrálják az interjút, a fiatalok bele sem olvasnak a szövegbe.
Ez a helyzet a kortárs magyar irodalommal, persze ez is jelképes értelemben véve.
És ez az üzenet is meghallgatásra talált.
(A Szerk)

 KÖNYVKIADÓI ÉS KÖNYVKERESKEDŐI AJÁNLATOK

CÍMLAP
378 Minden jó mű meghaladja önmagát
Beszélgetés Vörös Istvánnal
„A zsenialitás nem egyéni teljesítmény, miközben valaki neve alatt jegyzik. Mozartra jogosan vagyunk mindannyian büszkék, mert ő mi vagyunk.”
Drámáit a legendás Baltazár Színház illetve, báb és alternatív társulatok révén Európa számos nagyvárosában és falujában játsszák. Az Ünnepi Könyvhétre megjelent Ördögszáj című kötet 10 színdarabja szubjektív történelemkönyv az 1918 és 2048 közti Magyarország sorskérdéseiről.
(Szepesi Dóra)
Vörös István: Ördögszáj. Lélekvesztések bő száz év magyar történelméből (1918-2048)


380 Esterházy új szerepben
Az idézőjel és az örök élet viszonya
Esterházy Péter: Esti
(Mátraházi Zsuzsa)

381 A versekkel hűtlenkedni nem lehet
Beszélgetés Győri Lászlóval
„Minek beleerőltetni a verseket egy előre elgondolt rendbe? A költő nem úgy dolgozik, hogy külön szakaszokban csak a létről ír, aztán meg csak a szerelemről.”
A Szépírók Társaságának idei költő díjazottja Győri László, aki nyolc év után újra verseskötettel jelentkezett. A közbenső időben emlékezőprózái jelentek meg, A kései Éden című lírai ihletésű regény, majd pedig az ugyancsak sok láttató, érzékletes képet felvillantó novellafüzér, A rabbiánus kecsketartó. Mégsem nyolc év költői termése olvasható a Kalligram kiadta mostani, A szó árnyéka című kötetben…
(Mátraházi Zsuzsa)
Győri László: A szó árnyéka


382 „Az a kérdés, milyen a mai Európában költőnek lenni”
Nádasdy Ádám
„Azt hiszem, ma már az érdekes költészet csak a szerzőről magáról tudósít, és ez persze, hogy kisebb közönséget vonz. Szerintem ez ugyanígy van Dániában, de Angliában is.”
Verejték van a szobrokon címmel megjelenő legújabb könyvében korábbi köteteinek esszenciáját és újabb verseit olvashatjuk. Ennek apropóján költészetről, költőelődökről, fordításról beszélgettünk.
(Jolsvai Júlia)
Nádasdy Ádám: Verejték van a szobrokon - Válogatott és újabb versek 1976-2009

384 Szerényen megrökönyödve
Beszélgetés Bán Zoltán Andrással
„Az ítészek is koruk gyermekei, azaz csak a kor szellemében kanonizálhatnak vagy vethetnek el műveket. És ítéletük éppúgy ki van téve az Idő hatalmának, mint a műalkotások.”
Szépíró Díjat kapott idén az esszé kategóriában Bán Zoltán András, Meghalt a Főítész című művével érdemelve ki az elismerést.
(Illényi Mária)
Bán Zoltán András: Meghalt a Főítész

386 GYERMEK, IFJÚSÁGI
Olvasnivalók dinnyeszezonban
(Cs. A.)
Bálint Ágnes: Labdarózsa lámpája
Csángó mesék
Gazdag Erzsi: Mézcsorgató
Ignác, mit látsz?
Kertész Erzsébet: Teleki Blanka
Kludas, Arnold: Hajók.
Lee Stewart, Trenton: A Titokzatos Benedict Társaság
Osvát Erzsébet: A kismanó sapkája
Stanton, Andy: Haragumi, a rossz ember
Zsolnay Judit – Szentpéteri Melitta: Repeta 2.

389 SZUBJEKTÍV
Tandori Dezső
A múlandó maradandó
„Fried István professzor, esszé- és tanulmányíró, szellemi ínyenc, Kelet-Közép-Európa- ismerő és több: az összehasonlító irodalomtörténet, esztétika és szellemiségvizsgálat elhivatott mestere. Nemzetközi nagymester, mondhatnám inkább. De miért aktuális és megkerülhetetlen ő és műve épp most?”
Fried István: Magyar irodalom(történet). Fejezetek a magyar irodalmi modernség történetéből
Fried István: Egy irodalmi régió ábrándja és kutatása. Kelet-közép-európai tévedések és tévelygések


390 Kiss Gábor
„A szó nekem ópium”
„Kimondom ezeket a szavakat: kaftán, dzsámi, minaret, turbán, és rögtön eszembe jut az oszmán-török hódoltság kora. Hallom: békekölcsön, sztahanovista, béketábor, munkaverseny, és gondolatban már a múlt század ötvenes éveibe képzelem magam lódenkabátban, svájci sapkával a fejemen.”

391 Horváth Ferenc
A nyolcvanéves

392 Irodalmi csillagtérkép
(Laik Eszter)

393 PANORÁMA
Tőzsér János: Metafizika
Thomka Beáta: Déli témák
Jankovicsné Tálas Anikó (szerk.): Etimológiák, szóelemzések a Czuczor–Fogarasi szótárból
Magyarország 2025

395 KÖNYVBÖLCSŐ
Tarján Tamás
Chvála Bohu, dobre
Závada Pál: Harminchárom szlovák népmese
Duba Gyula: Szégyen
Kántor Lajos: kolozsvári néző
Darvay Nagy Adrienne: Stief Magda

396 MEGJELENT KÖNYVEK
2010. június 18–július 15.
A forgalomba került könyvek válogatott listája a Könyvtárellátó adatbázisa alapján. A teljes lista és a művek további adatai a Könyvtárellátó honlapján (www.kello.hu) tekinthetők meg.

400 Az olvasó és kísérői
(Pompor Zoltán)

401 LAPMARGÓ
Murányi Gábor
Vele mindig történik valami
Jolsvai András: Köröndy vérre megy.

402 Kié a média?
„Kedves olvasó az alábbiakat olvasva megtudhatod vagy eldöntheted, hogy ki is vagy voltaképpen, egy eltűnő félben lévő orgánum információkat gyűjtő, tájékozódó olvasója, esetleg a tömegmédia silány termékeinek fogyasztója, vagy inkább közönsége. Netán mai témájú tévéjátékot és színházi közvetítést néznél inkább a tv-ben? Nem biztos, hogy ezekre a kérdésekre egyszerű a válasz.”
(Hudra Árpád)
Buzinkay Géza (szerk.): Hírharang, vezércikkek, szenzációs riport – Magyar sajtótörténeti antológia 1780-1956
Polyák Gábor (szerk.): Médiapolitikai szöveggyűjtemény - A médiapolitika fogalma és fejlődési irányai
Sándor György: Kié a média?
Sipos Balázs: Média és demokrácia Magyarországon – A politikai média jelenkortörténete
Bajomi-Lázár Péter: Média és politika

404 Kertész Ákos
Tanulság

404 Egyenesen a labirintusba
Prágai Tamás: Kivezetés a költészetből - Hogyan olvassunk kortárs verset?
(Hományi Péter)

406 Új prózák
(Budai Katalin)
Nagy Ildikó Noémi: Eggyétörve
Miklya Anna: Eloldozás
Szvoren Edina: Pertu

408 Szép állami bevételt hoz a könyvüzlet
Beszélgetés Csaplár Vilmossal
(M. Zs.)

409 Ha nincs kortárs irodalom, a magyar nyelv elsatnyul
Vasy Géza a kortárs irodalom és az írók helyzetéről
(Szénási Zsófia)

410 Az énekelt vers dicsérete
Jubileumi könyv a Kalákáról
Beszélgetés Gryllus Dániellel
(Szénási Zsófia)
A Kaláka (első) 40 éve

412 SIKERLISTA

414 Helyzet van
(Kiss József)

415 Megrázó, szép történet
Beszélgetés Bokor Péterrel
(Hegedűs Eszter)
Bokor Péter: Az Ékszerész, a Szőke és a Sánta - Egy német történet

416 A kortárs irodalom helyzetéről
Beszélgetés Kocsis András Sándorral
(Maczkay Zsaklin)

417 Divatcikk vagy szellemi tárház?
Beszélgetés Mezey Katalinnal
(Laik Eszter)

418 EMBERBEN KÖNYV
A törpeevő Hófehérke esete Pécsi Ildikóval
(mátraházi)