„Mint a reformkorban és általában is a 19. század elején-közepén, a legtöbbet feltehetően a középkorú nők olvasnak, ők vihetnek sikerre egy-egy szépirodalmi könyvet. Ám tanulmánykötetet vagy tudományos munkát már ők sem.” Bán Zoltán Andrással Illényi Mária beszélgetett. Könyvhét, 2010. augusztus

részletek »

„Nagyon szubjektívvé vált a költészet. Azt hiszem, ma már az érdekes költészet csak a szerzőről magáról tudósít, és ez persze, hogy kisebb közönséget vonz. Szerintem ez ugyanígy van Dániában, de Angliában is.”  Nádasdy Ádámmal Jolsvai Júlia beszélgetett. Könyvhét, 2010. augusztus

részletek »

„Végül is minden jó mű attól jó, hogy az illető meghaladja saját magát. A zsenialitás nem egyéni teljesítmény, miközben valaki neve alatt jegyzik. Mozartra jogosan vagyunk mindannyian büszkék, mert ő mi vagyunk.” Vörös Istvánnal Szepesi Dóra beszélgetett. Könyvhét, 2010. augusztus

részletek »

„Ilyen körülmények között rengeteg rossz vers, rossz verseskötet jelenik meg, még ha a költő szándéka emberileg hiteles is. De ott vannak köztük a jók, nemegyszer még kevesebb figyelmet keltve. És ki dönti el, melyik a jó, melyik a járt utak középszerű újrajárása? A média és a reklám mindenesetre kegyetlen, úgy szelektál, mint az úthenger.” Csaplár Vilmossal Mátraházi Zsuzsa beszélgetett. Könyvhét, 2010. augusztus

részletek »

„Alig van ösztöndíj, nincs megoldva az írók segélyezése, nyugdíjazása, vagy egészségügyi ellátása. A folyóiratok helyzete is katasztrofális: borotvaélen táncolnak anyagilag. A magyar irodalom erősen folyóirat-centrikus, a magyar író attól válik íróvá igazán, ha a folyóiratokban megjelenik.” Vasy Gézával Szénási Zsófia beszélgetett. Könyvhét, 2010, augusztus

részletek »

„De mit tegyenek a kultúrpolitikusok, akiken sok múlik, hogy az üzleti alapon nem működőképes kortárs irodalom napvilágot lásson? Legyenek mecénások, és azzal a támogató szándékkal és nyitottsággal forduljanak anyanyelvünkhöz, amellyel Mátyás királyunk kortársa, Firenze legnagyobb reneszánsz fejedelme, a nagy mecénás, Cosimo Medici.” Kiss Gábor írása. Könyvhét, 2010. augusztus

részletek »

„Azt gondolom, hogy az irodalmi tevékenységet önmagában kell mérni, és nem politikai oldalak mentén. Eörsi István például ugyanúgy jelen volt a magyar irodalomban, mint Csoóri Sándor. Ez ügyben nem tudok, és nem is akarok distinkciót tenni.” Kocsis András Sándorral Maczkay Zsaklin beszélgetett. Könyvhét, 2010. augusztus

részletek »

„Ha az irodalmi élet nem jelzi vissza, hogy a megjelenő művek milyen értékeket hordoznak, akkor lényegében visszatértünk a szamizdat korába.” Mezey Katalinnal Laik Eszter beszélgetett. Könyvhét, 2010. augusztus

részletek »

"Hiába tetszik kissé visszahúzódónak, esetleg mórikálónak a cím, mintha az én verseim csak az árnyékban húzódnának meg. Nem. Az árnyék sokszor bizony kifejezetten éles is lehet." Győri Lászlóval Mátraházi Zsuzsa beszélgetett. Könyvhét, 2010. augusztus

részletek »

Spiró György új regénye a jövőben játszódik, amikor a kormány végre megtalálja a magyarok lelki alkatának leginkább megfelelő államformát, a kommunista királyságot... A Feleségverseny keserűen komikus, szatirikus antiutópia, a magyar irodalomnak Jókai Mórtól és Arany Jánostól eredeztethető hagyományait folytatva. A Könyvhét júliusi számában megjelent interjút Mátraházi Zsuzsa készítette. részletek »

A tavalyi Jeruzsálemi Nemzetközi Könyvvásár díszvendég országa Magyarország volt, és díszvendégként volt ott Esterházy Péter, Konrád György és Spiró György. A három írót Marianna D. Birnbaum kérdezte erről, a válaszok kötetben is megjelennek, Marianna D. Birnbaumot a kötetről Mátraházi Zsuzsa kérdezte, válaszai a Könyvhétben jelentek meg. Könyvhét, 2010. április részletek »

Egy szerethető életvidám szélhámos figuráját teremtette Kerékgyártó István Trüffel Milán avagy Egy kalandor élete című regényében. A szerző a kötet születésének körülményeiről, a regényben fontos szerephez jutó gasztronómiáról beszélt Szénási Zsófiának. Könyvhét, 2010. május részletek »

"Szerintem a papíralapú könyv csak sporadikusan, szigetszerűen marad meg, de az kérdés hogy melyek lesznek ezek a szigetek, s főleg mekkorák?" Gyurgyák Jánossal Jolsvai Júlia beszélgetett. Könyvhét, 2010. június

részletek »

Böjte Csabát Csaba testvérként ismeri mindenki, mióta Déván létrehozott egy alapítványt a nehéz sorsú gyerekek megsegítésére. Ahogyan ő mondja, az "istenkeresők számára íródott" könyveit sokan olvassák. Munkájáról és könyveiről beszélgetett Szénási Zsófiával. Könyvhét, 2010. május részletek »

Szőcs Gézának két kötete is megjelenik a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, Erdélyhez, Kolozsvárhoz mindkettőnek köze van, ami persze nem meglepő, s hogy mi közük is van hozzá, azt elmondta Szőcs Géza Szénási Zsófiának. Könyvhét, 2010. április részletek »

„Az első lökést az Anyu halála adta. Azóta görgetem magam előtt, tudtam, hogy szembe kell néznem vele, és tisztázni a viszonyunkat. Egyfajta igazságot akartam neki szolgáltatni, akinek két diktatúra roncsolta az idegrendszerét, az egészségét.” Pataki Évát Szénási Zsófia kérdezte. Könyvhét, 2010. július

részletek »

A Könyvhét februári számában jelent meg az "Emberben könyv" rovatban az interjú Sebestyén Mártával a könyvekről, olvasásról, és arról, hogy eddig 27 nyelven énekelt dalokat... Az interjút Mátraházi Zsuzsa készítette. részletek »

A Könyvhét januári számában jelent meg az interjú Parti Nagy Lajossal. Az interjút Jolsvai Júlia készítette. részletek »

"Nem akarom meghatározni magamat. Az egyik azt mondja, hogy túl hosszúak a verseim, a másik azt, hogy túl szélesek a soraim, a harmadik, hogy biologista vagyok. Miért, mert beleírom, hogy hány szeme van a légynek?" Juhász Ferenccel Mátraházi Zsuzsa beszélgetett. Könyvhét, 2010. június részletek »

"...beteg az édes anyja, külföldi gyógyszereken él, és megfenyegették, ha nem vállalja, hogy jelent, akkor nem lesz patikaszer. Én azt üzentem, gyere, mindig mondok annyit, amennyi az édesanyád gyógyszeréhez szükséges." Kányádi Sándorral Mátraházi Zsuzsa beszélgetett. részletek »